08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Nem omlik, hanem épül
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK
A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL

Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal.

Ahogy az előző években is, úgy az augusztus 6-ai megnyitó sem volt formabontó a thealteres megnyitók viszonylatában. Balog József, a rendezvény művészeti vezetője egy hírTV-s mikrofon előtt beszélve, egy sajtburger elköltése közben adta meg a fesztivál alaphangját. Rövid mondandója annak a dilemmának a felvetése körül forgott, miszerint a hatalmi udvariatlanságra nem lehet udvarias válaszokat adni. Erre jól rímelt, s izgalmas történeti ívet rajzolt meg az idén húsz éve halott Paál István rendező emlékére koreografált Omlik, ami épül című performansz. A Keserű Imre vezetésével készült, s a régi zsinagóga udvarán előadott Isti-tréning a hatvanas-hetvenes évek határfeszegető, a hivatalos kultúrpolitikai irányvonalat nyíltan áthágó Paál előadásainak felidézésével igyekezett katalizálni a közönség (színházi) emlékezetét.

 

Megnyitó

 

A megnyitót követően teljes fokozatra kapcsolt a fesztivál, azaz kezdetét vette a kilencnapos mustra, elsőként rögtön egy határon túli produkcióval (Rhapsody in Glue címmel), amit szombaton a FAQ Színház Izland–Magyarország című kivándorlás-tripje, majd Urbán András Hasszán aga felesége című rendezése követett. Majd vasárnap a magyar népmesék világát színpadra álmodó Kárpáti Péter Tótferije és Szabó Réka a szülés témájáról készült intim táncelőadása volt műsoron. Ugyanezen a napon volt látható az Újvidéki Színház II. Edward című előadása is, amelyet a fesztivál keretei között workshopokat is tartó Lénárd Róbert rendezett. A politikai döntések boszorkánykonyhájába invitáló Marlowe-darab természetesen az aktualitás jegyében igyekszik hatást kiváltani, mindazonáltal jogosan. A tizenhatodik századi szöveg abszolút alkalmas egy kortárs rendezői olvasatra: határon innen Alföldi Róbert is elővette egy évvel ezelőtt (az Átriumban van műsoron), ami azért is üdítő, mivel a témában fellelhető klasszikusok közül inkább a Dürrenmatt-féle János király körözik a fővárosi és a vidéki színházak repertoárján. Marlowe darabja tehát aktuális, bár a műben olvasható alapszituációk ma már csak annyira válthatnak ki meglepetést, mint Brecht Koldusoperájában az alvilág és a rendőrség összejátszásának ténye. Az alapszituáció egyszerű: a körkörös, a háborúból a háborúba, az erőszakból az erőszakba torkolló történetben a Puskás Zoltán által alakított Edward király reménytelenül szerelmes egy alacsony rangú férfiba: Gavestonba (Mészáros Árpád). Természetesen mellette van egy nővel kötött látszatházassága, ám ideje nagy részét nem a kormányzás ügyes-bajos dolgaival, hanem a díszlet központi elemét képező zuhanyzókabin mögött Gavestonnal tölti. Erre a különböző nemesi érdekcsoportok, élükön Mortimerrel (Gombos Dániel) Gaveston kiiktatását igyekeznek elérni. Első ízben sikerül száműzni őt, majd hozzáadni a király unokahúgát, legvégül azonban gyilkossági tervük is sikerrel jár. A történet szituációi azonban ismétlődnek: Gaveston helyébe az ifjú Spencer lép (a király őt is pusztán „használja” testi igényei kielégítéséhez), majd a történet legvégén a kezdetben morálisnak tűnő trónörökös immár III. Edwardként bejelenti a békét, hogy aztán az előadás a százéves háború kitörésének bejelentésével fejeződjön be.

 

II. Edward

 

Lénárd rendezése kissé közhelyes, ám esztétikailag érdekes megoldásokkal értelmezi a történetet, ám olvasata jórészt a politika amoralitásának kinyilatkoztatása marad csupán. A játékmód szervezőelvét a tévés show-műsorok látványelemei alkotják, amelyek automatikusan voyeur-pozícióba helyezik a nézőt, hiszen a színház egy olyan közeggé avanzsál, amely képes leleplezni a politika világában mozgó szereplők amoralitását. A show-szerűség esztétikai jegyeit a rendezés egyben ízléskritika tárgyává teszi, amelynek egyenes következménye lesz, hogy a játék moralizálásba csap át: így a király szexuális orientációja, vagy az udvarban dívó erkölcsiség is (a grandiózus orgiajelenet keretében) abban erősíti meg a nézőt, hogy bizony a politika csakis ilyen lehet. Érdemesebb viszont abból az aspektusból is megvizsgálni ezt a jelenséget, hogy a politika reprezentációja nemcsak az amoralitás leleplezését, hanem a társadalomban cirkuláló politika-képeket is magában foglalja. Tehát az előadás retorikáját öntudatlanul is formálta az a Kelet-Közép-Európában pregnáns társadalmi konszenzus, miszerint a politika a mocskos üzelmek világa.

 

Dalok a földszintről

 

A fesztivál negyedik napja (hétfő) Horváth Csabáról és társulatáról szólt: a Kisszínházba költözött a Bernhard-szövegekből készült Vaterland, késő este pedig a régi zsinagógában volt látható a pesti színművészetisek Dalok a földszintről – majdnem zenés komédiák című előadása. A Horváth Csaba osztályába járó színészhallgatók produkcióját Keresztes Tamás jegyzi, maga a darab pedig Joël Pommerat alkotása (eredeti címe A két Korea újraegyesítése), s a szerelmi és párkapcsolati életkrízisek »variációk egy témára«-logikáját követve épül fel. A darab magabiztosan válogat a különböző komédiatípusok tárházából, de leginkább a véletleneken és a félreértéseken alapuló cselvígjáték hagyománya elevenedik meg, miközben a stílushullámzást a tévés szappanoperák banális szituációi és a klasszikus komédiák emelkedettsége közötti kreatív lavírozás biztosítja. A tizenkilenc jelenetből álló előadásban egyszer azt látjuk, hogy meghiúsul egy esküvő, máskor egy pap elhagyja az általa évek óta látogatott prostituáltat egy új szerelem miatt, de belepillantunk egy szakításba, illetve a boldogtalanságát vásárlási mániával kompenzáló feleség történetébe. Dramaturgiailag kifejezetten izgalmas, hogy a színészek minden jelenet kezdetén képesek tiszta lappal indítani, azaz megteremteni az adott jelenet hangulati nullpontját. Így a vihar előtti csend álnyugalmával kezdődő szekvenciák hirtelen grandiózus drámává bontakoznak ki: az esküvő elmaradásához például belép egy intrikus (a menyasszony húga), aki bevallja, hogy évekkel ezelőtt csókolózott a leendő vőlegénnyel, minekutána lassan fény derül arra is, hogy a vőlegénynek a jelenlévő összes hölggyel volt már viszonya. De a normalitás mibenlétének kutatása jegyében a különböző magatartásmintákkal kapcsolatos sztereotípiák is izgalmas pillérét képezik a játéknak. A társas magány kérdését színre vivő jelenetben a zavartan viselkedő bébiszittert egy átlagos középosztálybeli házaspár gyanúsítja meg gyermekeik elrablásával. A gyanú tehát a néző számára is megalapozottnak tűnik, ám az abszurd felé kanyarodó jelenet csattanója, hogy a gyermekek csupán a házaspár fantáziájának termékei. Ezek a humorba oltott, mélységesen emberi viszonylatok rendkívüli szeretettel, egyszerű színpadi nyelven, olykor rövid tőmondatokra épülő mikrojelenetek keretében elevenednek meg a színpadon, a tizenegy színészhallgató magabiztos, erős csapatmunkán alapuló teljesítményének gyümölcseként.

A családi drámák sorozatának azonban koránt sincs vége: az idei Thealter bővelkedik a familiáris viszonyok belső dinamikáit ábrázoló alkotásokban (is). Ezek viszont már egy következő beszámoló témáját képezik.

Fritz Gergely

 

Megnyitó Rhapsody in Glue Izland–Magyarország Hasszán aga felesége Tótferi II. Edward Vaterland Dalok a földszintről

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , ,
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.06 - tiszatáj

NYÁR
Noha Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje beilleszthető volna a témáját politikai szemszögből vizsgáló szerzői darabok közé, a Nyár egyszerre laktatóan könnyed és rendkívül fajsúlyos alkotás. Bizonyos rétegeit akár fogyaszthatónak is nevezhetnénk, ha aztán a játékidő második felét nem uralná el a borongósabb tónus, az egyre jobban moralizáló hangvétel. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon debütáló zenés ballada csaknem észrevétlen az itthoni mozikban, pedig meglepetésmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő