11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Nem omlik, hanem épül
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK
A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL

Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal.

Ahogy az előző években is, úgy az augusztus 6-ai megnyitó sem volt formabontó a thealteres megnyitók viszonylatában. Balog József, a rendezvény művészeti vezetője egy hírTV-s mikrofon előtt beszélve, egy sajtburger elköltése közben adta meg a fesztivál alaphangját. Rövid mondandója annak a dilemmának a felvetése körül forgott, miszerint a hatalmi udvariatlanságra nem lehet udvarias válaszokat adni. Erre jól rímelt, s izgalmas történeti ívet rajzolt meg az idén húsz éve halott Paál István rendező emlékére koreografált Omlik, ami épül című performansz. A Keserű Imre vezetésével készült, s a régi zsinagóga udvarán előadott Isti-tréning a hatvanas-hetvenes évek határfeszegető, a hivatalos kultúrpolitikai irányvonalat nyíltan áthágó Paál előadásainak felidézésével igyekezett katalizálni a közönség (színházi) emlékezetét.

 

Megnyitó

 

A megnyitót követően teljes fokozatra kapcsolt a fesztivál, azaz kezdetét vette a kilencnapos mustra, elsőként rögtön egy határon túli produkcióval (Rhapsody in Glue címmel), amit szombaton a FAQ Színház Izland–Magyarország című kivándorlás-tripje, majd Urbán András Hasszán aga felesége című rendezése követett. Majd vasárnap a magyar népmesék világát színpadra álmodó Kárpáti Péter Tótferije és Szabó Réka a szülés témájáról készült intim táncelőadása volt műsoron. Ugyanezen a napon volt látható az Újvidéki Színház II. Edward című előadása is, amelyet a fesztivál keretei között workshopokat is tartó Lénárd Róbert rendezett. A politikai döntések boszorkánykonyhájába invitáló Marlowe-darab természetesen az aktualitás jegyében igyekszik hatást kiváltani, mindazonáltal jogosan. A tizenhatodik századi szöveg abszolút alkalmas egy kortárs rendezői olvasatra: határon innen Alföldi Róbert is elővette egy évvel ezelőtt (az Átriumban van műsoron), ami azért is üdítő, mivel a témában fellelhető klasszikusok közül inkább a Dürrenmatt-féle János király körözik a fővárosi és a vidéki színházak repertoárján. Marlowe darabja tehát aktuális, bár a műben olvasható alapszituációk ma már csak annyira válthatnak ki meglepetést, mint Brecht Koldusoperájában az alvilág és a rendőrség összejátszásának ténye. Az alapszituáció egyszerű: a körkörös, a háborúból a háborúba, az erőszakból az erőszakba torkolló történetben a Puskás Zoltán által alakított Edward király reménytelenül szerelmes egy alacsony rangú férfiba: Gavestonba (Mészáros Árpád). Természetesen mellette van egy nővel kötött látszatházassága, ám ideje nagy részét nem a kormányzás ügyes-bajos dolgaival, hanem a díszlet központi elemét képező zuhanyzókabin mögött Gavestonnal tölti. Erre a különböző nemesi érdekcsoportok, élükön Mortimerrel (Gombos Dániel) Gaveston kiiktatását igyekeznek elérni. Első ízben sikerül száműzni őt, majd hozzáadni a király unokahúgát, legvégül azonban gyilkossági tervük is sikerrel jár. A történet szituációi azonban ismétlődnek: Gaveston helyébe az ifjú Spencer lép (a király őt is pusztán „használja” testi igényei kielégítéséhez), majd a történet legvégén a kezdetben morálisnak tűnő trónörökös immár III. Edwardként bejelenti a békét, hogy aztán az előadás a százéves háború kitörésének bejelentésével fejeződjön be.

 

II. Edward

 

Lénárd rendezése kissé közhelyes, ám esztétikailag érdekes megoldásokkal értelmezi a történetet, ám olvasata jórészt a politika amoralitásának kinyilatkoztatása marad csupán. A játékmód szervezőelvét a tévés show-műsorok látványelemei alkotják, amelyek automatikusan voyeur-pozícióba helyezik a nézőt, hiszen a színház egy olyan közeggé avanzsál, amely képes leleplezni a politika világában mozgó szereplők amoralitását. A show-szerűség esztétikai jegyeit a rendezés egyben ízléskritika tárgyává teszi, amelynek egyenes következménye lesz, hogy a játék moralizálásba csap át: így a király szexuális orientációja, vagy az udvarban dívó erkölcsiség is (a grandiózus orgiajelenet keretében) abban erősíti meg a nézőt, hogy bizony a politika csakis ilyen lehet. Érdemesebb viszont abból az aspektusból is megvizsgálni ezt a jelenséget, hogy a politika reprezentációja nemcsak az amoralitás leleplezését, hanem a társadalomban cirkuláló politika-képeket is magában foglalja. Tehát az előadás retorikáját öntudatlanul is formálta az a Kelet-Közép-Európában pregnáns társadalmi konszenzus, miszerint a politika a mocskos üzelmek világa.

 

Dalok a földszintről

 

A fesztivál negyedik napja (hétfő) Horváth Csabáról és társulatáról szólt: a Kisszínházba költözött a Bernhard-szövegekből készült Vaterland, késő este pedig a régi zsinagógában volt látható a pesti színművészetisek Dalok a földszintről – majdnem zenés komédiák című előadása. A Horváth Csaba osztályába járó színészhallgatók produkcióját Keresztes Tamás jegyzi, maga a darab pedig Joël Pommerat alkotása (eredeti címe A két Korea újraegyesítése), s a szerelmi és párkapcsolati életkrízisek »variációk egy témára«-logikáját követve épül fel. A darab magabiztosan válogat a különböző komédiatípusok tárházából, de leginkább a véletleneken és a félreértéseken alapuló cselvígjáték hagyománya elevenedik meg, miközben a stílushullámzást a tévés szappanoperák banális szituációi és a klasszikus komédiák emelkedettsége közötti kreatív lavírozás biztosítja. A tizenkilenc jelenetből álló előadásban egyszer azt látjuk, hogy meghiúsul egy esküvő, máskor egy pap elhagyja az általa évek óta látogatott prostituáltat egy új szerelem miatt, de belepillantunk egy szakításba, illetve a boldogtalanságát vásárlási mániával kompenzáló feleség történetébe. Dramaturgiailag kifejezetten izgalmas, hogy a színészek minden jelenet kezdetén képesek tiszta lappal indítani, azaz megteremteni az adott jelenet hangulati nullpontját. Így a vihar előtti csend álnyugalmával kezdődő szekvenciák hirtelen grandiózus drámává bontakoznak ki: az esküvő elmaradásához például belép egy intrikus (a menyasszony húga), aki bevallja, hogy évekkel ezelőtt csókolózott a leendő vőlegénnyel, minekutána lassan fény derül arra is, hogy a vőlegénynek a jelenlévő összes hölggyel volt már viszonya. De a normalitás mibenlétének kutatása jegyében a különböző magatartásmintákkal kapcsolatos sztereotípiák is izgalmas pillérét képezik a játéknak. A társas magány kérdését színre vivő jelenetben a zavartan viselkedő bébiszittert egy átlagos középosztálybeli házaspár gyanúsítja meg gyermekeik elrablásával. A gyanú tehát a néző számára is megalapozottnak tűnik, ám az abszurd felé kanyarodó jelenet csattanója, hogy a gyermekek csupán a házaspár fantáziájának termékei. Ezek a humorba oltott, mélységesen emberi viszonylatok rendkívüli szeretettel, egyszerű színpadi nyelven, olykor rövid tőmondatokra épülő mikrojelenetek keretében elevenednek meg a színpadon, a tizenegy színészhallgató magabiztos, erős csapatmunkán alapuló teljesítményének gyümölcseként.

A családi drámák sorozatának azonban koránt sincs vége: az idei Thealter bővelkedik a familiáris viszonyok belső dinamikáit ábrázoló alkotásokban (is). Ezek viszont már egy következő beszámoló témáját képezik.

Fritz Gergely

 

Megnyitó Rhapsody in Glue Izland–Magyarország Hasszán aga felesége Tótferi II. Edward Vaterland Dalok a földszintről

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő