02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Nem omlik, hanem épül
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK
A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL

Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal.

Ahogy az előző években is, úgy az augusztus 6-ai megnyitó sem volt formabontó a thealteres megnyitók viszonylatában. Balog József, a rendezvény művészeti vezetője egy hírTV-s mikrofon előtt beszélve, egy sajtburger elköltése közben adta meg a fesztivál alaphangját. Rövid mondandója annak a dilemmának a felvetése körül forgott, miszerint a hatalmi udvariatlanságra nem lehet udvarias válaszokat adni. Erre jól rímelt, s izgalmas történeti ívet rajzolt meg az idén húsz éve halott Paál István rendező emlékére koreografált Omlik, ami épül című performansz. A Keserű Imre vezetésével készült, s a régi zsinagóga udvarán előadott Isti-tréning a hatvanas-hetvenes évek határfeszegető, a hivatalos kultúrpolitikai irányvonalat nyíltan áthágó Paál előadásainak felidézésével igyekezett katalizálni a közönség (színházi) emlékezetét.

 

Megnyitó

 

A megnyitót követően teljes fokozatra kapcsolt a fesztivál, azaz kezdetét vette a kilencnapos mustra, elsőként rögtön egy határon túli produkcióval (Rhapsody in Glue címmel), amit szombaton a FAQ Színház Izland–Magyarország című kivándorlás-tripje, majd Urbán András Hasszán aga felesége című rendezése követett. Majd vasárnap a magyar népmesék világát színpadra álmodó Kárpáti Péter Tótferije és Szabó Réka a szülés témájáról készült intim táncelőadása volt műsoron. Ugyanezen a napon volt látható az Újvidéki Színház II. Edward című előadása is, amelyet a fesztivál keretei között workshopokat is tartó Lénárd Róbert rendezett. A politikai döntések boszorkánykonyhájába invitáló Marlowe-darab természetesen az aktualitás jegyében igyekszik hatást kiváltani, mindazonáltal jogosan. A tizenhatodik századi szöveg abszolút alkalmas egy kortárs rendezői olvasatra: határon innen Alföldi Róbert is elővette egy évvel ezelőtt (az Átriumban van műsoron), ami azért is üdítő, mivel a témában fellelhető klasszikusok közül inkább a Dürrenmatt-féle János király körözik a fővárosi és a vidéki színházak repertoárján. Marlowe darabja tehát aktuális, bár a műben olvasható alapszituációk ma már csak annyira válthatnak ki meglepetést, mint Brecht Koldusoperájában az alvilág és a rendőrség összejátszásának ténye. Az alapszituáció egyszerű: a körkörös, a háborúból a háborúba, az erőszakból az erőszakba torkolló történetben a Puskás Zoltán által alakított Edward király reménytelenül szerelmes egy alacsony rangú férfiba: Gavestonba (Mészáros Árpád). Természetesen mellette van egy nővel kötött látszatházassága, ám ideje nagy részét nem a kormányzás ügyes-bajos dolgaival, hanem a díszlet központi elemét képező zuhanyzókabin mögött Gavestonnal tölti. Erre a különböző nemesi érdekcsoportok, élükön Mortimerrel (Gombos Dániel) Gaveston kiiktatását igyekeznek elérni. Első ízben sikerül száműzni őt, majd hozzáadni a király unokahúgát, legvégül azonban gyilkossági tervük is sikerrel jár. A történet szituációi azonban ismétlődnek: Gaveston helyébe az ifjú Spencer lép (a király őt is pusztán „használja” testi igényei kielégítéséhez), majd a történet legvégén a kezdetben morálisnak tűnő trónörökös immár III. Edwardként bejelenti a békét, hogy aztán az előadás a százéves háború kitörésének bejelentésével fejeződjön be.

 

II. Edward

 

Lénárd rendezése kissé közhelyes, ám esztétikailag érdekes megoldásokkal értelmezi a történetet, ám olvasata jórészt a politika amoralitásának kinyilatkoztatása marad csupán. A játékmód szervezőelvét a tévés show-műsorok látványelemei alkotják, amelyek automatikusan voyeur-pozícióba helyezik a nézőt, hiszen a színház egy olyan közeggé avanzsál, amely képes leleplezni a politika világában mozgó szereplők amoralitását. A show-szerűség esztétikai jegyeit a rendezés egyben ízléskritika tárgyává teszi, amelynek egyenes következménye lesz, hogy a játék moralizálásba csap át: így a király szexuális orientációja, vagy az udvarban dívó erkölcsiség is (a grandiózus orgiajelenet keretében) abban erősíti meg a nézőt, hogy bizony a politika csakis ilyen lehet. Érdemesebb viszont abból az aspektusból is megvizsgálni ezt a jelenséget, hogy a politika reprezentációja nemcsak az amoralitás leleplezését, hanem a társadalomban cirkuláló politika-képeket is magában foglalja. Tehát az előadás retorikáját öntudatlanul is formálta az a Kelet-Közép-Európában pregnáns társadalmi konszenzus, miszerint a politika a mocskos üzelmek világa.

 

Dalok a földszintről

 

A fesztivál negyedik napja (hétfő) Horváth Csabáról és társulatáról szólt: a Kisszínházba költözött a Bernhard-szövegekből készült Vaterland, késő este pedig a régi zsinagógában volt látható a pesti színművészetisek Dalok a földszintről – majdnem zenés komédiák című előadása. A Horváth Csaba osztályába járó színészhallgatók produkcióját Keresztes Tamás jegyzi, maga a darab pedig Joël Pommerat alkotása (eredeti címe A két Korea újraegyesítése), s a szerelmi és párkapcsolati életkrízisek »variációk egy témára«-logikáját követve épül fel. A darab magabiztosan válogat a különböző komédiatípusok tárházából, de leginkább a véletleneken és a félreértéseken alapuló cselvígjáték hagyománya elevenedik meg, miközben a stílushullámzást a tévés szappanoperák banális szituációi és a klasszikus komédiák emelkedettsége közötti kreatív lavírozás biztosítja. A tizenkilenc jelenetből álló előadásban egyszer azt látjuk, hogy meghiúsul egy esküvő, máskor egy pap elhagyja az általa évek óta látogatott prostituáltat egy új szerelem miatt, de belepillantunk egy szakításba, illetve a boldogtalanságát vásárlási mániával kompenzáló feleség történetébe. Dramaturgiailag kifejezetten izgalmas, hogy a színészek minden jelenet kezdetén képesek tiszta lappal indítani, azaz megteremteni az adott jelenet hangulati nullpontját. Így a vihar előtti csend álnyugalmával kezdődő szekvenciák hirtelen grandiózus drámává bontakoznak ki: az esküvő elmaradásához például belép egy intrikus (a menyasszony húga), aki bevallja, hogy évekkel ezelőtt csókolózott a leendő vőlegénnyel, minekutána lassan fény derül arra is, hogy a vőlegénynek a jelenlévő összes hölggyel volt már viszonya. De a normalitás mibenlétének kutatása jegyében a különböző magatartásmintákkal kapcsolatos sztereotípiák is izgalmas pillérét képezik a játéknak. A társas magány kérdését színre vivő jelenetben a zavartan viselkedő bébiszittert egy átlagos középosztálybeli házaspár gyanúsítja meg gyermekeik elrablásával. A gyanú tehát a néző számára is megalapozottnak tűnik, ám az abszurd felé kanyarodó jelenet csattanója, hogy a gyermekek csupán a házaspár fantáziájának termékei. Ezek a humorba oltott, mélységesen emberi viszonylatok rendkívüli szeretettel, egyszerű színpadi nyelven, olykor rövid tőmondatokra épülő mikrojelenetek keretében elevenednek meg a színpadon, a tizenegy színészhallgató magabiztos, erős csapatmunkán alapuló teljesítményének gyümölcseként.

A családi drámák sorozatának azonban koránt sincs vége: az idei Thealter bővelkedik a familiáris viszonyok belső dinamikáit ábrázoló alkotásokban (is). Ezek viszont már egy következő beszámoló témáját képezik.

Fritz Gergely

 

Megnyitó Rhapsody in Glue Izland–Magyarország Hasszán aga felesége Tótferi II. Edward Vaterland Dalok a földszintről

Fotók: thealterfoto2018


Címke: , , , ,
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK
Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő