11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Újmódi szerelmi tanköltemény
2018.08.07 - tiszatáj

LANCZKOR GÁBOR:
APÁS SZÜLÉS

„The killer in me is the killer in you”
The Smashing Pumpkins

Lanczkor Gábor új regénye minden bizonnyal népszerű lesz az olvasók körében. Minden adottsága megvan hozzá: a férfilélek mély bugyraiból felszakadó, olvasmányosan érzelmes történet, bánatos love story, sok szex, retró-magyar valóság. Piacképes egyveleg, mégsem ponyva; önvallomás, mégsem mélylélektan; kortörténet, mégsem szociográfia. Ráadásul ezzel a címmel a férfias kiállás romantikus megéneklője. Pedig ebben a regényben szó sincs apás szülésről.

Gergő, a szombathelyi fiatalember középiskolás szerelmét szeretné feledni egész életében, jobbára sikertelenül. A modern magyar folklór jellegzetes elemeit követve egyetemi évei után saját vállalkozást indít, és italt csempész a határon. Évával, a pesti értelmiségi családból származó lánnyal egy szórakozóhelyen ismerkedik meg, elveszi feleségül, gyereket várnak. Az Apás szülésben végigkísérhetjük egy férfi személyiségfejlődését tizenéves korától fiatal felnőtt koráig. Első szerelem, megcsalás, szakítás, rövid viszonyok, házasság. A happy end felé száguldó eseménysort azonban megfékezi a várandós feleség betegsége, majd halála, főhősünk pedig immár apaként keres magának új férfiszerepet. A szüzességét elveszítő kamasz, a megcsalt szerelmes, a megbántott barát, az örökös, a vállalkozó, a férj és az apa – ez a szereposztás, amiből fiatal barátunk válogat kisebb-nagyobb érzelmi válságok közepette. Eszköztelen, szinte pőre stílusa ellenére ugyanis az Apás szülés érzelmes történet: a veszteségek fájdalmas feldolgozhatatlanságának krónikája, annak tanúbizonysága, hogy gyászolni nemcsak elhunyt nagypapát és feleséget lehet, hanem például kicsorbult barátságot, hűtlen szerelmet vagy akár az idő múlását is.

Finoman egyensúlyoz az Apás szülés az archetípusok között: a nehézségekkel dacoló férfi, aki minden vihar után partra száll, kemény szívvel viseli a megpróbáltatásokat, és a szerelmeséért távolból epedő trubadúr egyaránt megjelenik. Ez a történet nem akar igazságot tenni, nem leplez le, nem árul el titkokat a rejtélyes férfinemről, ámbár észrevenni a törekvést a hétköznapi közelmúlt mitizálására, egyfajta egyéni és kollektív hőskorszak megalkotására. A régi idill ábrázolása, az elveszett paradicsom utáni vágyódás uralkodik a jelenen. A jelen viszonylagos, folyton ki kell állnia az összehasonlítást a múlttal, és ebben mindig alulmarad. Az igaz szerelem, az igaz barátság, a nagyszülők rég lebontott háza mind egy-egy olyan darabja a múltnak, aminek csupán fájóan torz hasonmását lehet keresni. Mintha Gergő húszéves korára befejeződött volna az élet, és a kötetben oly sokszor megidézett, Tomiba száműzött Ovidiushoz hasonlóan távolból kellene vágyakozni az elérhetetlen után. Ovidius térben került messze a tökéletestől, Gergő időben.

Ovidius fel-felbukkanása, szombathelyi legendává növesztett alakja megkísérti az olvasót, hogy az Apás szülést afféle ars amatoriaként („egykoron divatos szerelemi tanköltemények”) olvassa. A szexualitás ábrázolása, már-már pornográf használata ugyanis a regényműfaj e speciális ága felé viszi az elbeszélést. Tárgyilagos és tényszerű a szöveg, amit magyarázhatunk kamasz kíváncsisággal, tarthatunk a személyiségfejlődés fontos mérföldkövének, láthatjuk a szerep-regény kissé nyakatekert, ostoba előítéleteket fricskázó (a férfiak mindig arra gondolnak…) pózának. A szexuális kalandok az élet fontos fordulatainak jelölői, hiszen Gergő sorsa szerelemtől szerelemig halad, élettörténete a fiúból férfivá érés krónikája, s mint ilyen hangsúlyozottan a szerelmi élet szókimondó és részletes megörökítése. Férfinapló tele női szereplővel.

Az Apás szülés központi nőalakja nem Éva, a feleség, hanem Lili, a kamasz szerelem. Az első, a legnagyobb, a legokosabb, a legkülönlegesebb, aki talán nagyobb fájdalmat tud okozni azzal, hogy mással és máshol él, mint Éva a halálával. Míg Éva színtelen, alig megrajzolt figura, Lili, a végzet asszonya, aki benne él minden gondolatban. „Egy oktalanul szétszaladt szerelmespár olyan, mint a holtak.” – nem tudjuk, melyik oktalan szakítás pusztítóbb, a halál vagy a hűtlenség, mindenesetre úgy tűnik, a halott feleség miatt érzett gyász könnyebben gyógyul, mint a megcsalatás miatti sértett büszkeség.

Szombathely, az egykori colonia, Ovidius regénybeli nyughelye, ahová hivatalos halála után az ősszakállú költő vándorolt, mert szeretett volna „egészében hasonlatossá válni azokhoz, akiket megénekelt”. Ovidius költői és epikus lényei mai is Szombathelyen élnek, magas házakban, és alászállnak az aluljáróba, az egykori „római járószint”-re. A fantázia teremtette helyek remekül összeférnek a pontos helymeghatározásokkal, hiszen az Apás szülésben nem csupán az embereknek van története, de az utcáknak, házaknak, erdőknek, mezőknek, patakoknak és cseresznyefáknak is. Mondani és olvasni lehet őket, kalandozni közben térben és időben, fantáziában és valóságban.

Nemcsak Ovidius kísért az Apás szülésben. Weöres Sándor és Hamvas Béla levelezése egyedi hangsúlyt kap, kétmondatos fejezetet, ami szerint Weöres a „valaha született legjelentősebb verseknek a keleti mantrákat, a Miatyánkot és magát az ábécét tartja.” A magyar ábécé a kötet első sora, afféle ajánlás, ami óva inti az olvasót, hogy a kezében tartott kötetet úgy olvassa, ahogyan a címe alapján tenné, ne lektűrnek vagy afféle divatos, nyomdába adott apa-blognak tekintse. A Miatyánk és a mantrák imádsága, mágikus formulája, a beszéd általi cselekvésbe vetett hit megjelenítői, a szó erejének hirdetői. Amit kimondunk, leírunk, létezik: Ovidius nem halt meg, a pusztulás és az idő múlása legyőzhető.

A karcsú kötet különlegessége azonban nem a szokatlan férfi-látószög, nem is testi szerelem buzgó leírása, hanem a prózai szöveget rendre megakasztó versek. Lanczkor Garcia Lorca átiratai és egy saját költeménye szakítják meg a történetet. A prózai szöveg tárgyilagosságát, távolságtartását a versbetétek remekül ellenpontozzák. Míg a prózai részek a krónikás egykedvűségével és tárgyilagosságával igyekszenek megörökíteni az eseményeket, a versek hol fülledt, hol zaklatott vallomásossága meghökkentő módon ad új hangsúlyokat a kötetnek. A történet a versek nyomán kel életre, mintha azok magyarázataként, értelmezésként születne a regény. Lábjegyzet Lorca átiratokhoz, szövegmagyarázat, asszociációs játék a regény – és ez a fajta szöveg-környezet értékesebb mondandót közvetít, mint a tálcán kínált, ám klisékben gazdag férfi-regény olvasat.

Ironikus ez az összetettség, valahol napjaink ponyva irodalmának csúfolódó értelmezése. „Annak, aki valóban megtanult olvasni, a betűk a maguk rejtettségében csaknem láthatatlanok… az én nyomtatott betűim az egysejtű állatokéhoz hasonlító finom pulzálással jelzik figyelmes olvasómnak, mennyire sérülékeny dolog az írásbeliség.” – áll a regény kezdetén, egyfajta útmutatóként. Az önálló életre kelt szöveg ugyanis több, mint amit a felszínes olvasás megfejt. Az Apás szülés bonyolultabb, mint általában a fülledt, szerelmi történetek, és talán fülledtebb, mint a többi, nagy igényességgel elkészített kisregény.

(Megjelent a Tiszatáj 2017/11. számában)

Kocsis Lilla

 

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2016

132 oldal, ár 2499 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő