11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Irodalom és királyréti őzek
2018.07.28 - tiszatáj

FISZ-TÁBOR, 2018

A 20 éves Fiatal Írók Szövetsége idén is megrendezte nyári alkotótáborát, melynek ebben az évben a nagy múltra visszatekintő Visegrádi Mogyoróhegy helyett Királyrét adott otthont. Nekem ez volt az első FISZ-táborom, még csak ízlelgettem a hangulatot, de a többiek hangjában érződött a keserédes nosztalgia a régi helyszín iránt. A kulturális medencés bulikhoz azonban minden feltétel adott, ez a társaság nagy részét kellőképpen kárpótolta.

A tábor hét műhellyel vette kezdetét, a fiatal költőket Kollár Árpád és László Noémi, a prózásokat Szilasi László és Láng Zsolt vezette, a műfordítók mentora Nádasdy Ádám volt, míg a kritikus hajlamú táborlakókat Szirák Péter és Károlyi Csaba koordinálta a munkában.

Szirák Péter kritikuscsapatában töltöttem a délelőttjeim nagyrészét, ahol az új könyvek közül elemeztünk néhányat, Garaczi legújabb lemúrját, a Hasítást szedegettük darabokra, Térey Káli holtjaival egyetemben. Mások szétcincálása mellett természetesen magunkat sem kíméltük, egymás megjelent, vagy megjelenés alatt álló kritikáit vizsgáltuk. Pénteken a műhely tagjai között üdvözölhettük Szilágyi Zsófiát, innentől szinte otthon éreztük magunkat a szegedi hallgatótársakkal, mintha egy szokásos csütörtök délutáni szemináriumon ülnénk az egyetem falai között, csupán fényesebb térben. Mellettünk a legfiatalabb táborlakók játszanak a lugasban, néha érdeklődve hallgatják a titokzatos munkát az asztaloknál. Kollár Árpád hangos líraműhelyére néha igazán szívderítő egy-egy pillantást vetni, ahogy valaki már az asztalon állva reprezentálja az alkotás képeinek zavarosságát. Mi többnyire csendben diskurálunk.

 

 

FISZ-táborban természetesen a hűséges ebek is szeretett vendégek, ahogy telik az idő egyre többen vannak, egyik kedves szobatársam meg is állapítja, hogy a fényre jönnek. Nos igen, valahol a Káli-medence élőhalottjai, máshol a vidám kutyák.

Az első nap fő attrakciója Kemény István, kinek frissen megjelent Nílus című verseskötetéről Korpa Tamással, a FISZ társelnökével beszélgetett. A moderátor szinte már önmagukban is lírába hajló kérdései kapcsán Kemény megjegyzi, hogy

esszében beszélni nehéz, de természetesen nem lehetetlen,

mint ahogy tanúbizonyságot tett erről a másnap érkező Földényi F. László is.

A beszélgetés a 82’-es Melankólia című kötet és a frissen megjelent Melankólia dicsérete viszonyát tárja fel. A szerző elmondja, hogy míg az előbbiben a fogalom diakronikus körbejárása volt a cél, addig az új kötetnél a melankólia mindenkori jelentésváltozásának viszonyára volt kíváncsi, hogy hol található meg a közös pont. A címet ebben a tekintetben tévedésnek érzi, nem egy folytatás megírása volt a cél. Odáig jut el, hogy a zsenialitás, az elmebetegség, a veszélyeztetettség, minden, ami a melankólia fogalma alá tartozik, tulajdonképpen a határátlépés mozzanata körül zajlik, melynek során a szubjektum nem csupán közel kerül Istenhez, hanem önmaga is Istenné válik, ami igencsak veszélyes.

 

 

Pénteken Ladik Katalin látogatott a táborba, akivel Bencsik Orsolya beszélgetett, tovább erősítve a szegedi különítményt. A költőnő két hangversének performatív előadásával is megörvendeztette a közönséget, majd jugoszláv identitástudatáról, a tárgyakhoz fűzött viszonyáról és a 60-as 70-es évek avantgárd művészeti teréről adott érzékletes képet. A tudattalanból előtörő emberi hang az üvöltés ösztönszerű kifejező ereje beépül Ladik hangköltészetébe. Itt ismét visszakanyarodunk Földényihez, aki a Medúza pillantásában az üvöltést, mint az isteni jelenlétet kifejező hanghatást definiálja, ezáltal itt is a határátlépések témakörébe kerülünk.

Az este során egy kritikustusára és egy audiovizuális koncertre is sor került. Előbbin Szilágyi Zsófia beszélgetett Borbáth Péterrel, Balogh Gergővel és Konkoly Dániellel, tehát a Zsófi and the boys felkonferálás teljesen helyénvalónak tűnt az adott helyzetben. A kritikusok Csombor Rita Smink nélkül, Szolcsányi Ákos Semmi meglepő vagy fontos és Kali Ágnes Ópia című verseskötetéről beszélgettek. Szilágyi Zsófia már a kritikustusát megelőző műhelyen megemlítette, hogy lírakritikát írni korántsem egyszerű feladat, erre a többiek is hasonlóan reflektáltak. A beszélgetés során felmerült

a kötet, mint könyvtárgy problematikája,

Szolcsányi kapcsán például az, hogy egy kötetbe került interjú hogyan módosítja a kritikus hozzáállását, vagy a tartalomjegyzék verscímei mellé rendelt szüzsé jellegű feljegyzések hogyan ironizálnak az olvasó attitűdjén. Vita tárgyát képezi, hogy egy első kötet tulajdonképpen milyen írói tendenciákat hordoz magában és ehhez képest hol helyezkednek el a kritikusaink által vizsgált szövegek.

Az estét a Beatwándor nevű formáció tagjai, Horváth Benji és André Ferenc pszihedelikus, audiovizuális vers-performansza zárta, mely egy furcsa, szuggesztív képiséggel rendelkező  líravilággal működik.

 

 

A szombati zárónapon Zoltán Gáborral folyt beszélgetés, majd bemutatkozott a tábor nemzetközi műhelye, idén indiai és román szerzők verseit hallgatta a közönség, a végén kénytelen volt zárt térbe menekülni a társaság az érkező vihar elől.

És itt következett a tábor hagyományos zárlata, egyben csúcspontja, a programban Műhelyes felolvasásként szereplő seregszemle, mely elnevezést az eseményt felkonferáló és koordináló Korpa Tamás határozottan sérelmezett, jövőre szeretné végre a hagyományoknak megfelelő Szövegpokol címet viszontlátni a műsorfüzetben. Az elnevezés valóban találóbb, az asztalon mécses, kint apokaliptikus vihar, mely egy-egy villámlással megteremti a nondiegetikus hanghatásokat a műhelyvezetőket övező taps alatt. Majd elkezdődik a közel három órás felolvasás, melynek során már határozottan Bulgakov sátáni bálján érzem magam, az élményre csak rásegít a sorok között néha elsuhanó, Szilva névre hallgató kutya, mint Behemót allegorikus alakja. A műhelyekben született alkotások változatossága gyönyörködtető,

gyakran belekapaszkodok egy-egy eltalált sorba és sokáig mantrázom még.

Éjfélre vége, az eső is eláll, akciós a FISZ 20 kézműves sör. A dj pultból szóló szívmelengetőn eklektikus talpalávaló kettőig még legyőzi a fáradtságunkat, majd Akkezdet Phiai nevű rap formáció Nyugat 100 című számának közösen skandált „Éljen a Nyugat, éljen Babits” sora még sokáig a fejemben zúg, így térek nyugovóra.

Másnap vadregényes út veszi kezdetét az erdei kisvasúton, mellettem zötykölődik kedves ex-szobatársam, Adriana, aki egyenesen Varsóból jött a táborba, és Grendel Lajos Négy hét az élet című regényének lengyel fordításába mélyed.

Megérkezünk Budapestre, mindenkin ott ül a földényis, szigorúan határátlépős melankólia, de már szervezzük a jövőre esedékes szobabeosztást.

Varga Réka

 

Fotók: FISZ/Facebook


Címke: , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő