08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Szellem a gépben
2018.07.30 - tiszatáj

A HANGYA ÉS A DARÁZS

Rövid teszthalált követően ismét a régi fényében tündököl a Marvel moziuniverzuma. A kelleténél drámaibbra, viccesre pedig kevéssé hangolt Thor: Ragnarök, valamint az ide-oda csapongó, széteső Bosszúállók: Végtelen háború után igencsak meglepő, hogy épp a szuperhős-konglomerátum gyakran perifériára lökött, aprócska hérosza hozza be a lemaradást – A Hangya és a Darázs felvont szemöldököket generálva ügyesen rálicitál a 2015-ös első részre, váratlan zöngékkel egészítve ki elődjét.

Pusztán ügyesen összerakott, de szórakoztató eredetsztori volt Scott Lang korábbi bevetése. Tisztességes karakterívvel és kalandfilm-narratívával bírt, a teszetosza, cseppnyi felelősséggel sem rendelkező lúzer vitézi gúnyája felöltésével, mentora, haverjai támogatásával, kislánya szeretetére hagyatkozva mentette meg a napot. Peyton Reed rendező a folytatások „nagyobb, hangosabb, jobb” elvére ügyelve immár növeli a tétet, és csodák csodájára, a három kívánalomból az utolsó is teljesül, míg az első kettővel csínján bánik. Bizalomthrillerként és Disney-szintre applikált karakterdrámaként sóz oda az új epizód. Hibázó, különleges adottságaik dacára is emberléptékű csodalények válnak útkereső, elveszett lényekké. Múltjukon kívánnak javítani a főalakok, szálljanak bár alá a Hangya-univerzum csiricsáré alvilágába, a kvantumszférába. Ösvényük így egyszerre külső és belső nekiveselkedés: e második részben a fő- és a mellékfigurák vállát is nyomasztó terhek passzírozzák, kénytelenek hát zsugorodni, rúgni és ütni, picit morfondírozni, hogy újra egyenesbe jöjjenek.

Természetesen Reed és csapata ügyel az arányokra: A Hangya és a Darázs zömmel humorral bélelt, akcióvígjátéki hatásdinamikára húzott móka, az aktuális Bosszúállók-eposzoknál sokkal személyesebb, ha tetszik, hétköznapibb perspektívával. Márványból faragott bálványaik nem világmentésbe bocsátkoznak, csupán önző érdekektől vezérelt ellenlábasok útját igyekszenek állni, nemeziseik kimerülnek egy molekulárisan instabil, traumatizált tolvajlányban és egy önmagát nagystílűnek álcázó, ám valójában piti gengszterben. Ám ez nem jelenti, hogy a direktor adós marad ígéretével, és hagyja parlagon heverni drámai premisszáját. Mozija épp e kisebb volumen révén élettelibb, emiatt dobog benne a szív: tekintve, hogy figurái testközelbe hozott, égetőbb problémák orvoslásába fognak, sci-fi kalandvígjáték dramaturgiába illesztett bajvívásuk egyszerre vállaltan bugyuta, színes-szagos, ugyanakkor lendületes egzisztencialista színezetet ölt. Akárcsak a Halálos iramban-filmek nehézfiúi és a Fox-istállóból érkező Deadpool 2. mocskos szájú zsoldosai, a második rész legényei és nőkarakterei is a „Család” lózungjával lépnek a tettek mezejére. Langnek, a címszereplőnek saját becsülete visszanyerésén túl újra be kell lopnia magát Cassie, a kislány szívébe, Dr. Hank Pym az őt 30 éve gyötrő feleséghalál csorbáját küszöbölné ki rég elveszettnek/ halottnak hitt neje felkutatásával, lánya, Hope kölyökévei után ölelné át rég látott anyukáját. Még a főhőst segítő, tökkelütöttekből álló rablóbrigád (élükön a „vicces mexikói” szerepkört dagadó kebellel viselő, Pablo nevű börtönviselt cimboráját utánzó, ezúttal kevesebbet improvizáló, mégis ugyanolyan vicces Michael Pena-féle Luisszal) is hű pajtásokként követik a szubatomira zsugorodó főszereplőt.

 

 

Az új rész aduásza viszont másban keresendő: Reedék már-már a jó és a rossz határait összemosva injektálják a cselekménybe Szellem, a fehérruhás antihős-lány, illetve nevelőapja, Dr. Foster fátyolos történetét múltbéli halálesettel, bosszúszállal és megváltással. A három évvel korábbi epizód galád üzletemberének sematikusságához képest valódi szubsztanciával töltött karaktert látunk a lány személyében. Ő is békére lelne, közösséghez tartozna, a sikeres feladatvégzés után boldogan egy família része lenne – A Hangya és a Darázs végül megadja neki a jutalmat, tündérmesébe illő kalandozásai után még az elsőre rosszarcúnak vélt figura is mennybe mehet. Ilyen fénytörésben bocsánatos bűn a finálé giccsesre vett víg, könnyes szemű összeborulás-pillanata. Éppen ellenkezőleg, kellően izgalmas a Doctor Strange pszichedelikus látványvilágából kölcsönzött utazás a kvantumbirodalomba, netán a kompos-vizes hacacáré a főgonosszal. Mi több, a film az elődjénél jóval ügyesebben variálja az összemenő, óriásra növő tárgyakkal való játékot, a vizuális gegeket, elég a befejezésre időzített, lehengerlő autós hajszára, esetleg a gigászira duzzasztott Pez-figurára, sótartóra és a zsebpiszokként levegőbe hajított kések pengéjén végigfutó Darázs akciójára gondolni, ráadásul még a verbális riposztokra óhajtozók is örvendhetnek, a visszatérő igazságszérum-vita nekik tálalt mosoly-momentum. Igaz, az átverős thriller-narratívával és a szereplők búslakodásával egyszerre zsonglőrködő cselekményvezetés nem mindig áll a helyzet magaslatán, az apró ötletek mindig jókor érkeznek, így a film sosem töredezik szét vagy válik túlzsúfolttá, végig egyben marad.

Kisebb léptékű, ám pontosan ezért hatásosabb folytatás A Hangya és a Darázs. Hősei ugyan nem várt akadályokba ütköznek, érzelmi problémákban érintettek, vagy épp kísértet bújik a technológiai eszközeikbe, legyen az meghibásodás vagy a „szellem a gépben” gikszert beszédes nevével, halmazállapot-változásával jelképesen is szemléltető Szellem csalafintasága, de a nagy küzdelem lecsengésével mindenkit fény vár az alagút végén. Pontosabban várhatna, ugyanis a Marvel jól ismert végefőcím utáni „húsvéti tojásainak” egyike a pluszjelenetek történelmének legpimaszabbjaként kaján mosollyal húzza keresztül e második rész happy endjét, a Végtelen háború sokkolónak szánt zárlatához csatolva azt. És ennyi rögtön elég is ahhoz, hogy lelkesebben malmozzunk a Thanossal való utolsó harcig.

Szabó Ádám

 

 

 

Ant-Man and the Wasp, 2018

Rendező: Peyton Reed

Szereplők: Paul Rudd, Evangeline Lilly, Michael Douglas, Michael Pena, Hannah John-Kamen

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.06 - tiszatáj

NYÁR
Noha Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje beilleszthető volna a témáját politikai szemszögből vizsgáló szerzői darabok közé, a Nyár egyszerre laktatóan könnyed és rendkívül fajsúlyos alkotás. Bizonyos rétegeit akár fogyaszthatónak is nevezhetnénk, ha aztán a játékidő második felét nem uralná el a borongósabb tónus, az egyre jobban moralizáló hangvétel. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon debütáló zenés ballada csaknem észrevétlen az itthoni mozikban, pedig meglepetésmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő