03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei
2018.07.30 - tiszatáj

A kortárs szcéna közönségét várja 2018. augusztus 3. és 11. közt Szegedre a THEALTER fesztivál. Hazánk legfontosabbjai közül jó pár független színházi csapat előadása lesz látható a 9 napos program során, és a hagyományokhoz híven több tehetséges, fiatal alkotócsapat is bemutatkozik a szegedi közönségnek.

28. alkalommal rendezi meg a szegedi MASZK Egyesület a THEALTER nemzetközi színházi fesztivált. 2018. augusztus 3. és 11. között várják az érdeklődőket a kortárs alkotók előadásait bemutató programsorozatra. A határontúli produkciókon kívül számos magyarországi társulat számára jelent kihagyhatatlan presztízsű bemutatkozási lehetőséget a fesztivál. Izgalmas programkínálata a kortárs színház elkötelezett rajongói mellett a friss alkotói szemléletekre nyitott közönség számára is kötelező nyári kikapcsolódás.

A vezető hazai társulatok közül idén a Tünet Együttes a Burokkal (aug. 5.), a Titkos Társulat a Tótferivel (aug. 5.), a Forte Társulat a Vaterlanddal (aug. 6.), a k2 Színház pedig A Cenci-házzal (aug. 7.) színesíti a programot.

A Tünet Együttes előadása Szabó Réka rendezésében a szülés-születés elementáris élményét kísérli meg felidézni testtel, szóval és képpel. Az alkotók személyes élményeiből építkező produkció „l elkapott, hiteles előadás, mert benne a civil valóság ugyanúgy vegyül, keveredik a színpadi artisztikummal, mint a gyermekszülésben a profán-triviális a magasztossal: vagyis szétválaszthatatlanul.”

A Tótferiben, melyet Kárpáti Péter írt és rendezett, a szerző ezúttal a történetek kimeríthetetlen forrásához fordult: a magyar néphagyomány, a népmesék és népi legendák gazdag világához. A címszereplő világhőse születésének stációit kiváló színészek, Stefanovics Angéla, Fekete Ádám, Szabó Zola, Kárpáti Pál, Viktor Balázs, Georgita Máté Dezső és Kárpáti Liza elevenítik meg.

A POSZT versenyprogramjába is beválogatott Vaterlandban Horváth Csaba koreográfus a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszál. A Forte Társulat művészei – Andrássy Máté, Barna Lilla e.h., Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József, Molnár G. Nóra e.h., Nagy Norbert, Pallag Márton és Widder Kristóf – ezúttal is különleges látványvilágú előadásban jelenítik meg Thomas Bernhard, az osztrák irodalom nagymesterének alakjait.

Alföldi Róbert rendezte a k2 Színház Shelley-bemutatóját, melyben a 16. századi történetet feldolgozó romantikus rémdráma alapszituációja ma is aktuális: a Cenci-ház feje, kikezdhetetlen hatalma tudatában, nyíltan vállalja gaztetteit, amelyek elsősorban családját sújtják. Vele szembe kerülő lányát, Beatricét Piti Emőke alakítja elementáris erővel, Cenci erőszakkal elnyomott feleségét Boros Anna játssza, alakítása „szívbemarkoló, nem könnyű szívvel ismerünk rá a valóságosságára és megértünk belőle valamit a mai világra nézve”. Partnereik Domokos Zsolt, Viktor Balázs, Borsányi Dániel és Horváth Szabolcs.

Visszatér Szegedre a Duna Táncműhely is, amely a fesztivál nyitó napján, augusztus 3-án, a Régi Zsinagógában tartja premierjét. A Képíró című előadást a fiatalon elhunyt szegedi festő, Zoltánfy István alkotásai ihlették, a produkciót Juhász Zsolt állítja színpadra, alkotótársai Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András és Kriston Fruzsina.

Újra a fesztivál vendége lesz a Trojka Színházi Társulás, ezúttal egy jól ismert és népszerű történet, az Anna Karenina adaptációjával. Az előadás címszerepét Gryllus Dorka alakítja Soós Attila rendezésében, utóbbi ezúttal színészként is bemutatkozik a szegedi közönségnek. A különleges, intim térben megvalósuló előadás „frissnek, elevennek, kortársinak, élményszerűnek” hat, „szép példája egy klasszikus mű jelen idejű átérzésének”, amelyben figyelemreméltó alakítást nyújt Nagy Dóra, Eke Angéla, Bárnai Péter éstrai Lukács Sándor is.

Két szegedi társulat is fellép a fesztiválon. A Homo Ludens Project, Benkő Imola Orsolya rendezésében, Roskó Gábor Munkácsy-díjas festő- és szobrászművésszel karöltve az afrikai állatmeséket feldolgozó produkcióját mutatja be a ZUG Művészeti Tetthelyen augusztus 7-én. A csillagok szívében „fekete humor és fekete zene, ez lesz az alap; és két boxos, világi figura, akik utat mutatnak az emberállat mesevilágában”. A legkisebbeknek játssza a Barboncás Társulat a Tiszavirág című bábszínházi előadást 9-én, a Régi Zsinagóga udvarán, Kiss Ágnes rendezésében és szereplésével. A darab Tombácz János szatymazi pásztorember két meséjéből készült, egy hamisítatlan szögedi teremtéstörténet, főszereplője a Tisza, az egyetlen folyó, amelyik virágzik.

Első alkalommal érkezik Szegedre a celldömölki Soltis Lajos Színház, melynek társulata két előadást mutat be 8-án a fesztiválon, mindkettő többszörös díjnyertes. A tíz éves kortól ajánlott Hantocska modern zenés mű-népmese, amely „napsugaras humorral, a látvány, a játék, a zene összhangjában, friss színházi nyelven és muszáj kimondani: föloldozó szeretettel veti föl azt a témát, amely elől, kapálózni kár, nem tudunk kitérni”. Fábián Péter és Benkó Bence, a k2 Színház rendezői jegyzik az előadást, amelyben a világ legöregebb embere, Hetedhétország Hatodik Birodalmának uralkodója, Ubul király mindent megtesz azért, hogy halhatatlanná váljon. Másik előadásuk egy jól ismert klasszikus: a zenés Szentivánéji álom rendezője, Nagy Péter István jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi rendező-színész szakos hallgatója, Horváth Csaba tanítványa. Munkáival már több díjat is nyert, ez a produkció, melyben az együttes eminens összmunkája színészvezetési remeklés, a hasonlíthatatlan eredetiség ígéretes jövőt jelez” a júniusi KASZT – Komlói Amatőr Színházi Találkozón megkapta a legjobb előadásnak járó fődíjat, Nagy Péter István pedig a legjobb rendezőnek járó díjat, valamint elnyerték a legjobb látványért és szcenikáért járó Komoróczky Gábor-díjat is.

A Dollár Papa Gyermekei is első ízben lesz a fesztivál vendége. a Tágra zárt szemek próbája című tabudöntögető produkciójukÖrdög Tamás eddigi legkomplexebb rendezése, amely egyszerű dolgokról, múló érzésekről, boldogságkeresésről beszél, de emellett már sokadszorra mutatja meg a színjátszás egy olyan újnak mondható, rendkívül izgalmas módját, amikor vannak is karakterek meg nem is, van is drámai alapmű meg nincs is…”. A feszültséggel teli viszonyokat Láng Annamária, Ördög Tamás, Rába Roland és Urbanovits Krisztina jelenítik meg.

A táncelőadások kedvelői a SÍN és Rózsavölgyi Zsuzsa produkcióját a fesztivál zárónapján tekinthetik meg. Az 1.7 című performansz jelenetei azt járják körül, hogy reklámokon, manipulált közvéleményen, tradíción és egyszerű hétköznapi ostobaságokon keresztül a társadalom hogyan kasztrálja és miként veri béklyóba a női természetet.”

A fesztivál hagyományainak megfelelően több fiatal alkotó is meghívást kapott a fesztiválra. Augusztus 4-én a FAQ Színház az Izland-Magyarország című produkcióval mutatkozik be Szegeden. Az előadás „aprólékosan, igényesen összerakott, nem dramatikus szövegeken alapuló mozaik, kegyetlen(ül) nevettető társadalmi kórkép – ha tetszik, kordokumentum” arról, hogy miért akarunk külföldön élni, és akik már ott élnek, miért nem találjuk a helyünket? Rendezője Barcsai Bálint, az élő zenével létrehozott előadásban Fehér András e.h., Georgita Máté Dezső, Martinkovics Máté, Mentes Júlia e.h., Messaoudi Emina és Orbán Borbála áll színpadra.

Ugyancsak aktuális kérdésekkel foglalkozik Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös előadása, a Magyar akác, mely azt a kérdés járja körül, hogyan vált az Amerikából betelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. A darab terét egy kertinstalláció teszi igazán autentikussá: alföldi homok, bányaföld és egy csoport magyar akác költözik a színházi térbe, melynek segítségével az előadás szereplői – Eke Angéla, Homonnai Katalin, Kelemen Kristóf, Kristóf Márton és Pálinkás Bence György – bemutatják, milyen az, amikor „A világ legboldogabb népénél az emberek serege egy akácfa alatt intézi az államügyeket”.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem három előadással jelentkezik. Augusztus 6-án lesz látható a Dalok a földszintről című majdnem zenés tragédiák, melyben Horváth Csaba harmadéves színházrendező-fizikai színházi koreográfus rendező tanítványai – Barna Lilla, Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Molnár-Gábor Nóra, Ténai Petra, Vadász Krisztina, Gaál Dániel, Gyulai-Zékány István, Kotormán Ábel, Nagy Henrik Richárd, Nagy Péter István mutatkoznak be. Az előadás „a jobbnál jobb és felsorolhatatlanul sok sziporkázóan önfeledt, és ebben az önfeledtségében mégis húsba vágó jelenetével a mindennapi életünk diszfunkcionális voltáról szól. Arról, ami már rég csak normális életnek látszik”, rendezője a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színésze, Keresztes Tamás.

Augusztus 7-én a Lars Norén kortárs svéd író világhírű művéből készült Az éjszaka a nappal anyja következik, melyben „négyen néznek farkasszemet egymással: az alkoholista apa, akinek élete vállalkozása éppen a csőd szélén áll; az anya, ez a „jobb házból való úrilányból” kispolgárrá süllyedt strindbergi nőstény; az idősebb, a némaságba zárkózó és csakis ökle igazságszolgáltatásban bízó fiú; valamint öccse, a tizenhat éves David, aki a legsebezhetőbb korban magára hagyatva, a kegyetlen valóság elől az illúziók világába menekülve keresi önmagát…“. Az előadás rendezője, Fehér András, valamint Koller Krisztián, Konfár Erik és Hajdu Tibor Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályának hallgatói, Vilmányi Benett pedig idén szerzett diplomát Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályában.

Augusztus 9-én Tárnoki Márk, az SZFE negyedéves zenés színházi rendező szakos hallgatójának vizsgarendezésére, a Félelem és fogcsikorra várják a nézőket a Régi Zsinagógába, Az előadásban „Fekete Ádám arcpirító szókimondással gazdagon vegyített dalszövegeire együttesként énekelnek könnyeden hátborzongató dalokat a szereplők”, azaz Nagy-Bakonyi Boglárka e.h., Messaoudi Emina, Hunyadi Máté e.h., Martinkovics Máté, Szántó Balázs és Vizi Dávid A Brecht klasszikusából készült jelenetfűzér „egy pillanatra sem zökken ki feszes ritmusából, és igazán érzékletesen mutatja be a kisember kiszolgáltatottságát, a kapcsolatok törékenységét, az elnyomó rendszerben élők körüli folyamatos feszültséget és a szólásszabadság korlátozottságát még a legintimebb szituációkban is – mindezt Brecht fanyar humorát pompásan visszaadva”.

Az Orlai Produkciós Iroda új bemutatójával, a Carly Wijs 2014-es drámája nyomán készült Mi és őkkel érkezik augusztus 10-én Szegedre. A 2004-es beszláni túszdráma eseményeit feldolgozó előadásban két tehetséges pályakezdőt, László Lilit és Vilmányi Benettet láthatják a nézők, az előadást Fehér Balázs Benő rendezte.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is képviselteti magát a fesztiválon a szentesi Horváth Mihály Gimnázium. Augusztus 5-én, 6-án és 7-én várják a Jó nagyon?! című utcaszínházi előadással mindazokat, akiknek fontos a szerelem…

A programok részleteiről a fesztivál megújult honlapja (www.thealter.hu) ad tájékoztatást.

A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.



2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő