08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„mert erre valahogy szükség van”
2018.07.29 - tiszatáj

INTERJÚ STEIGLER ANETT PEDAGÓGUSSAL

A 2018-as Könyvhetet Boldizsár Ildikó meseterapeuta nyitotta meg. Ennek apropóján Steigler Anettel beszélgettünk, aki a Képzerdő interaktív játszóház és képzőhely falain belül ősztől mesefoglalkozást indít Szegeden. 

– Mit jelent számodra a meseterápia?

Amit én tartok, az elsősorban nem terápiás jelleggel zajlik, ezért inkább mesefoglalkozásnak nevezném. Nem egy-egy problémára keressük a megoldást, hanem az önismeret vagy az öröm kedvéért olvasok, mondok mesét a gyerekeknek. Ennek kapcsán különböző foglalkozásokat csinálok velük. Egy-egy ilyen foglalkozás középpontjában egy-egy mese áll, ez lehet népmese vagy akár kortárs műmese is. Ami alapján mesét szoktam választani, az elsősorban az egyes gyerekek személyisége, élethelyzete vagy a csoport sajátosságai. Az így választott meséhez kapcsolódóan végzünk különböző légzőgyakorlatokat, akár mozgásos játékokat, vagy alkotói feladatokat. Emellett fontosak azok a gyakorlatok, amikor nekik kell a véleményüket kifejteni, vagy az érzéseiket elmondani a mesékkel kapcsolatban. Nagyjából így zajlik egy foglalkozás. 

 

 

– Mesélj magadról! Hogyan találtál rá a mesefoglalkozásra?

Alapvetően festészetet tanultam, majd rajztanárként végeztem az egyetemen. Mindig is a művészetterápia volt az a vonal, ami engem nagyon vonzott, illetve az önismeret-fejlesztés jegyében több más dolog is. Évek óta keresem azokat az eszközöket, amik ez utóbbihoz jól jöhetnek, akár a saját magam tekintetében, akár a gyerekekkel vagy felnőttekkel való foglalkozás során. Így a tanári végzettségemhez hozzáadódtak különböző kiegészítő képzések, mint az élménypedagógia, társasjáték-pedagógia, így merült fel a meseterápia is, de jógaoktató is vagyok. A jógafoglalkozásokat egyrészt önállóan próbálom tartani, másrészt pedig becsempészni más jellegű alkalmakba is. Tulajdonképpen ezekben az azonos elemeket látom, tehát nem egy-egy különálló területként tekintek rájuk.

Mindegyik területnek van egy hasonló szellemisége, célja, és ezeket nagyon szépen össze lehet fűzni.

Akár a fejlesztési területek, akár az örömszerzés vagy a képzeletmozgósítás érdekében jól alkalmazhatóak.

Volt oktatód vagy mentorod a meseterápia elsajátítása során, vagy önképzéssel tettél rá szert?

Boldizsár Ildikó népmesével és műmesével kapcsolatos képzéseit végeztem el. Ezek 30 órás pedagógusképzések, az egyiket a sok érdeklődő miatt – szerencsésen – Szegeden tudtam látogatni, a másikat pedig Budapesten.

 

 

– Volt már rá példa, hogy végigvittél egy foglalkozást a problémától a megoldásig?

Jelenleg egy tanodában gyerekcsoportokkal foglalkozom, hozzájuk indirekt módon viszem be a meséket. Tehát nem úgy néz ki egy nap, hogy azért jönnek, hogy mesefoglalkozáson vegyenek részt, hanem itt vannak délutánonként nagyjából 3-3 órákat, és ezekbe a foglalkozásokba viszem be a mesét, de hozzákapcsolok rajzolást, vagy valamilyen élménypedagógiai játékot. Alsós gyerekekkel foglalkozom egyébként, így nagyon sokszor felmerül az egymás kirekesztése, az el nem fogadás kérdése, ugyanakkor esetükben is nagyon fontosnak tartom az önismeretet. Ezek mentén válogattam össze meséket a tanév során, és dolgoztunk a témákkal, ilyen értelemben egy folyamatot vittünk végig.

– Manapság a klasszikus meséket és mesekönyveket háttérbe szorítják a rajzfilmek. A gyerekek így mennyire nyitottak a foglalkozásra?

Először tiltakoznak az emberek.Tartottam foglalkozást középiskolásoknak és felnőtteknek is. Eleinte – főleg a középiskolások – meglepődnek:

Micsoda? Mese? Nekem mi közöm a mesékhez?

Alapvetően azt kell tudni a mese műfajáról, hogy elsősorban felnőtteknek lett kitalálva, nem gyerekeknek. Ezen a kis döccenőn egyébként elég gyorsan át szoktunk lendülni. Egy alkalommal a középiskolás csoport döntött úgy, hogy direkt nem fog figyelni, mert „Nehogy már kisgyereknek nézzem őket, hogy mesét olvasok nekik”. Aztán, saját bevallásuk szerint, nem bírták ki, hogy ne figyeljenek oda. Egyszerűen olyan témát sikerült választani, ami az ő életükben teljesen aktuális volt. A kisebbeken is azt látom, hogy amikor kérik, hogy legyen mese a foglalkozáson, akkor ők arra gondolnak, hogy vetítsünk ki egy projektorra a TV-ben látott mesék közül valamelyiket. Mire mutatom a könyvet, hogy: „Én pedig erre gondoltam…”, és akkor csalódottak lesznek. Először. Utána nagyon könnyen bevonhatóak, mert erre valahogy szükség van.

 

 

Szeptemberben mesefoglalkozást fogsz indítani a Képzerdőnél. Beszélnél erről bővebben?

Mivel az önismeret egy számomra kiemelten fontos terület, úgy képzelem a foglalkozást, hogy hosszabb időtartam alatt – az nagyon szuper lenne, ha egy féléves idősávban tudnék gondolkodni –adott csoportot vezetnék végig egy folyamaton. Először nyilván nagyon fontos megismerni egymást, hogy a bizalmat kiépítsük a csoportban, és ahogy megismerem őket, el tudom dönteni, mi az a téma, amiben ők érintettek. Lehet, hogy mondjuk a barátságról szeretnének többet tudni, vagy a célok kitűzésével vannak esetleg problémáik, vagy ha olyan korosztály van, akik épp most kerültek iskolába, akkor azokkal a nehézségekkel hogyan tudunk megküzdeni. Igazából én a folyamat elejét tudom jól belőni, ami biztosan az ismerkedésre, bizalomépítésre épül, de aztán a folytatást a csoport határozná meg.

– Szegeden mennyire nyitottak erre?

Eddig azt tapasztaltam, hogy kevésbé. Ugyan nagyon sokan hallottak a meseterápia fogalmáról, főként, talán Boldizsár Ildikónak köszönhetően, aki beemelte a köztudatba ezt a témát, de még mindig kisgyerekekhez kötik főleg, tehát óvodásokhoz, kisiskolásokhoz.

Az üzenet még nem ment át teljesen, hogy ezt lehet idősebbekkel, felnőtt csoportokkal is végezni.

Ebben még van hova fejlődnünk, de én bizakodó vagyok. Az óvónő húgomon keresztül tudom, hogy Budapesten széles körben érdeklődnek iránta, Szeged így kicsit el van maradva – de be fog érni a dolog.

– Kiknek ajánlod?

Mindenkinek, mert a mesék annyira sokszínűek, hogy egyszerűen minden élethelyzetre lehet találni egy mesét. A történet nagyon szépen végigvezeti, hogy megtaláljuk, hol az a konfliktus, akár elakadás az életünkben, amin túl kell lendülnünk. Egy-egy ilyen mesében egy mintázatot láthatunk, hogy a hős hogyan keveredhetett ebbe a káoszba, ebbe az elakadásba, és hogy milyen utat, segítőket talált ahhoz, hogy ebből ki tudjon jönni, és szépen fejlődjön tovább. Ez nyilván nem ennyire direkt módon van leírva, de hogyha picit beleérzünk az ő helyzetébe, és átgondoljuk, akkor jellemzően mindenki számára találhatunk olyan mesét, amely segíthet az egyes élethelyzetekben.

Földesi Csenge

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , ,
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.06 - tiszatáj

NYÁR
Noha Kirill Szerebrennyikov legújabb filmje beilleszthető volna a témáját politikai szemszögből vizsgáló szerzői darabok közé, a Nyár egyszerre laktatóan könnyed és rendkívül fajsúlyos alkotás. Bizonyos rétegeit akár fogyaszthatónak is nevezhetnénk, ha aztán a játékidő második felét nem uralná el a borongósabb tónus, az egyre jobban moralizáló hangvétel. Az idei Cannes-i Filmfesztiválon debütáló zenés ballada csaknem észrevétlen az itthoni mozikban, pedig meglepetésmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő