01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Décsy Eszter: Duokróm fázisok
2018.06.26 - tiszatáj

 

MÓRICZ 2018 rovatunkban az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokat mutatjuk be.

Décsy Eszter 1987-en született Budapesten. Az egyetemet Szegeden végezte, majd nekilátott világot látni; két év London legjobb pubjában, majd közel egy év Indonézia ösztöndíjjal, stoppal, helyi legendákkal, melyből rendhagyó útinaplót írt, ami 2013-ban jelent meg az Ab Ovo Kiadónál Hello miszter, áj láv jú!! – Befejezetlen festmény Indonéziáról címmel. Ekkortájt csatlakozott a Fiatal Írók Szövetségének prózaműhelyéhez, melyet másfél évig vezetett is. 2016-ban a String Theory zenekarral közösen az Ördöggerinc című novellatrilógiájából összművészeti projektként elkészült egy lemez, avagy hangvíziós zenovellák. 2012 óta alapító-főszerkesztője és újságírója a NOWmagazinnak, ennek side-projektje a NOW Books & Music kollektíva, aminek égisze alatt zenei és irodalmi eseményeket szervez, menedzseli a The Royal Freak Out zenekart, és bátor, progresszív könyveket adnak ki. Jelenleg egy regényen és egy novellásköteten dolgozik, melyekre idén megkapta a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat.

 

(RÉSZLET)

Anyu kurvára ki lesz akadva. Ez volt az egyetlen gondolat, amit lüktető halántéka mögött agya ki tudott préselni magából. Már fél órája otthon kellett volna lennie. Az ízületei tompán fájtak, képtelen volt gyorsabban szedni a lábát. Borongós volt az idő, de napszemüvegét még a földalattin sem vette le. Akarta, de bevillant az ébredés utáni tükörképe. Vörös szemek, mély karikák, sápadt bőr. Az alapozó sem segített. A francnak kellett nyolckor hazamenni. Erősen koncentrált, hogy eltalálja a kaputelefon gombjait. Senki nem szólt bele, egy halk berregés jelezte, hogy nyitva az ajtó. A hűvös lépcsőházban vonszolta magát felfelé fokról fokra. Indulás előtt magába erőszakolt majdnem egy liter vizet, a torka mégis porzott, mire felért a harmadikra. Rohadt bérházak. Lenyomta a kilincset. Az étkezőből evőeszközök csörrenését hallotta. Már elkezdték az ebédet. Lerúgta a cipőjét az előszobában, és bement.

– Sziasztok – köszönt halkan.

Öccse vele szemben, a szépen terített fehérabroszos asztal túloldalán ült szenvedő arccal a tányérja felett. Még csak a húslevesnél tartottak. Apja felállt az asztalfőről bátortalan mosollyal és adott neki két puszit. Anyja háttal ült, és kanalára cérnametéltet tekergetve közölte:

– Késtél.

– Bocsi. Elment az orrom előtt a földalatti – válaszolta és lehuppant az üres székre.

– Nem hűlt ki teljesen? – kérdezte az apja.

Szofi tányérja rendesen tele volt szedve zöldségekkel, tésztával és csirkehús darabokkal.

– Nem, finomnak tűnik – vetette rá magát.

Másnaposan a húsleves életmentő tudott lenni, és az évek során anyja megtanulta igazán finomra csinálni. Még mindig nem volt olyan, mint ahogy a nagymamája készítette, de belőle már nem tudták kiszedni a titkot.

– Direkt mondtam, hogy indulj el időben. Mégis csak az öcséd születésnapja.

– Pont ezért késtünk – mondta Soma, és cinkos félmosollyal Szofira nézett.

– Te is késtél? – suttogta Szofi.

– Jah – fájdalmas vigyor – Meddig voltatok még Andrisékkal?

Anyja kezében alig észrevehetően megállt a kanál egy pillanatra.

– Majd elmondom – suttogta.

A beállt csendben enyhén vibrált a levegő.

– És, hogy mennek a dolgok? – kérdezte az apja.

– Minden okés. A héten nem volt semmi izgalmas, de jövő héttől megint sok lesz a munka. Meg úgy néz ki egy újabb interjú is befigyel. Egy angol blogtól kerestek meg.

Az anyjára pillantott, és úgy döntött, inkább nem megy bele a részletekbe. Számolt vissza magában, hogy mikor fog újra előkerülni, hogy elbaszta az életét, és semmire sem fogja vinni, de az anyja nem szólt semmit, csak felállt, kiment a konyhába a levessel, és behozta a rántott húst.

– Most lesz egy új projekt, amin hétfőtől kezdek majd melózni – mondta Soma – Nagyon sok programozás, de elvileg plusz zsét is adnak érte.

– És ez most milyen projekt? – kérdezte az apja, akinek a tányérjára egy nagy adag krumplipüré került éppen.

– Annyi a lényege, hogy van egy mobil app, ami…

Soma hangja egyre távolodott. Szofi az asztalra könyökölt, forgott körülötte a világ. Laposakat pislogva ivott néhány korty vizet és igyekezett mély levegőket venni. Gyomortájékon nőtt a nyomás. Kurva életbe. Mérsékelten elegánsan felállt az asztaltól, elindult a fürdőszoba irányába. Az ajtófélfát nem sikerült teljesen kikerülnie és a küszöb is hirtelen magasabb lett a szokásosnál. Magára zárta az ajtót és a csaphoz rohant. Elvétette, a keze lecsúszott a mosdókagyló széléről és majdnem lefejelte a csapot. A szeme megtelt könnyel, az arca vörösödött, majd szépen a komplett húslevest kipakolta. Próbált minél kisebb zajt csapni. Csak a száján kapott levegőt, torkát marta a reggeli alkohol és gyomorsav keveréke. Csukott szemmel tapogatta ki a vécélehúzót, a lezúduló víz leple alatt próbálta felköhögni, ami még bennmaradt. Kívülről a szappantól, belülről egy borsónyi fogkrémtől várta, hogy eltűntesse a savas–keserű ízt. A tükörben megjelent erőlködéstől vörös arca. Hideg vízzel próbálta helyre rakni. Elszámolt tízig, aztán könnyedén kisétált a fürdőszobából. A közérzete ugrásszerűen javult.

– … úgyhogy úgy döntöttünk, inkább Julikáékkal megyünk a tengerpartra – magyarázta az anyja Somának, mikor Szofi visszaült az asztalhoz.

Hálás volt, hogy nem tulajdonítottak jelentőséget a kis intermezzójának.

– Ti nem mentek nyaralni? – kérdezte az apjuk.

– Szerintem csak fesztiválokat fogok csapatni Szofiékkal.

– Az nem nyaralás – kezdte az anyjuk.

Szofi eközben a rántott húsba szúrta a villáját. Levágott belőle egy megfontoltan kis darabot. Késével mellékent egy keveset a krémes püréből, és a még mindig kesernyés-mentolos szájába tolta.

– De a gyerekek szeretik – válaszolta apjuk megnyugtató hangon.

Lassan rágta a falatot. A ropogós panír, az omlós hús és a krumplipüré lágyan keveredett a szájában, és nagyságrendekkel kellemesebb szájízt adott. Lenyelte, várt pár másodpercet. Úgy tűnt, a gyomra szerette ezt a falatot. Szerencsére a következőket is. Anyja tovább mesélt a terveiről, amivel a nyári iskolaszünetet akarta eltölteni. Ebben nagyon kis szerep jutott a férjének, akinek amúgy szintén kevés munkája akadt nyáron. Amikor gyerekek voltak, apjuk ezt mindig azzal magyarázta, hogy a napsütés és a fagyi elfeledteti az emberekkel a válást és az örökösödést.

A kávé és a sarki cukrászdából hozott krémes után Soma és Szofi elköszöntek a szüleiktől, és együtt indultak el.

– Sétáljunk? – kérdezte Soma, amint kiléptek a hűvös lépcsőházból.

– Aha.

Szofi a gondolataiba merülve bambult a szürke betonjárdára, hol a jobb, hol a bal cipőorra került a képbe. Hiányérzete volt. Úgy rémlett, mintha valami zseniális minta jutott volna eszébe éjszaka. Valahol a Csengery utca környékén villant be, hogy talán narancsos színek domináltak benne. Arra is emlékezett, hogy izgatott lett tőle, és elhatározta, akár ingyen is rátetoválná valakire, csak csinálhassa meg. De bárhogy törte a fejét, nem állt össze a kép. Az Oktogonnál feladta. Még egy, amit sose fogok megcsinálni, fújta ki a levegőt bosszúsan. Mikor hazaért, felrakott egy Joy Division lemezt, és végig feküdt a kanapén. A Disorder végére már mélyen járt egy furcsa, démonokkal teli rémálomban.

 

(Fotó: Zsiga Pál)


Címke: , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő