01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„…nem is vagyok próféta”
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL

Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán Klajkó Dániel beszélgetett a szerzővel

Kemény István első kötete a nyolcvanas években jelent meg az ELTE gondozásában, és ahogyan az interjúiból kiderül, szeretettel gondol vissza azokra az időkre, tudhattuk meg Klajkó Dánieltől. Ezzel kapcsolatban Klajkó arra volt kíváncsi, mit jelent és jelentett Kemény számára a bölcsészkar, a bölcsészet. Válaszában a költő először a mai viszonyra reflektált, ti. kevesen jelentkeznek a bölcsész szakokra. Ellenben az ő idejében ezek a képzések menőnek számítottak, és ahhoz képest hányan jelentkeztek, kevesen kerültek be. Meglátása szerint, aki tanulni akart, olyan oktatókat hallgathatott, akik felkészültek voltak az akkor trendinek számító tudományos irányzatokból (a kommunista rendszer ellenére is). Úgy érezte, a bölcsész oktatás hatására nagyjából a világgal is képbe kerültek.

 

Kiderült, a 2010-ben megjelent, Bartis Attilával közös esszékötet egyik állítása szerint bizonyos fogalmak, mint például a kommunizmus, mára elveszítették jelentéshordozó erejüket. Klajkó kérdése arra irányult, továbbadhatóak-e ezek a fogalmak, és ha igen, az író feladatai közé tartozik-e ez az átadás? Kemény szerint a kötet megjelenése idején úgy tűnt, nem lehet mit kezdeni a kommunista ideológiával, hiszen a rendszerváltás és 2010 közt nagy változás ment végbe. ’10 óta pedig ismét rengeteg átalakulás zajlott le világpolitikai szinten is, ami miatt úgy érzi, mintha visszatért volna az az idő, amelyben felnőtt. Mint mondta, nem a jó értelemben vett szabadság valósult meg, hanem egy demagógabb rendszer. Klajkó kifejtette, mind a Nílus, mind a Lúdbőr szövegeit foglalkoztatja a 20. századi trauma, a történelem és a politika kérdésköre, és az irodalmat sem lehet ezekről leválasztani. Kemény egyetértett, ugyanakkor hozzátette, napjainkban a jelenben való lét dominál – a múlt és a jövő homályosnak tűnik.

A történelmi tudás, a történelmi tudat hiánya jellemzi társadalmunkat.

Kemény esszéiben jellemző a negatív hangvétel, jóllehet megjelenik bennük a jövőbe vetett tekintet is. A modernista ember jövőbe vetett tekintetéről például többször is szót ejtenek a szövegek, hívta fel rá a figyelmet Klajkó, majd megkérdezte: mennyire esnek egybe ezek a tekintetek? Kemény, saját bevallása szerint, fél életében arról gondolkozott, mennyi ideje van még hátra az emberiségnek – ehhez képest kifejezetten derűlátóak a szövegei. A politikát, a technológiát, a technológiai szingularitást, vagy a mesterséges intelligenciát érintő kérdésekhez ugyanakkor hozzátartozik egy 20, 30, 40 éves borúlátó jóslat. Az ilyesmikkel szemben ő igyekszik derűsebb dolgokat is beleépíteni a műveibe. „Hál’ istennek nem is vagyok próféta”, mondta.

 

 

Klajkó rákérdezett a Lúdbőr Ötven+1 irodalmi pillér elnevezésű fejezetére is, amely ötven kiemelkedő irodalmi alkotásról szóló kisesszét tartalmaz. Kemény elmesélte, ennek a résznek a mintáját William H. Gass esszéi adták, maga az ötlet pedig a lánya egyik barátjától származott. Feleségével első nekirugaszkodásra 300 világirodalmi mű címét írták fel, és ha nem nem lett volna határidő, valószínűleg 6-800 könyv is rákerül a listára. A szelekció végül aztán az iskolásság felé tolta el az esszék összetételét: Homérosztól kezdve a klasszikusokon át Esterházy Péterig sok híres alkotás szerepel az esszék témája között, Kemény ugyanakkor az „üssünk a saját rendszeren” válogatási elv szerint is emelt be kevésbé ismert műveket. Az esszék közül kettőt fel is olvasott a közönségének. Míg az egyik az Iliászra és az Odüsszeiára fókuszált, addig a másik Venyegyikt Jerofejev Moszkva – Petuski című regényét dolgozta fel.

Klajkó a szerző egy korábbi, a Csokonai Gimnáziumban tartott beszélgetését is szóba hozta, abban ugyanis Kemény Csokonai menőségét hirdette. Klajkó Kemény kánonról való elképzeléseit pedzegető kérdésére a szerző elárulta, a kánon kifejezést szándékosan nem írta le egyik kötetében sem, hatásmechanizmusát mégis érintette. Mint mondta, érdekli a kánon alakulása, ahogy az valakik között eldől. Csokonai és Berzsenyi kapcsán is gondolkozott a kérdésről, hiszen az akkori kánonformálók számára egyikük sem felelt meg a kánon kívánalmainak, az utókor mégis beemelte őket. Kemény valószínűnek tartja, hogy a korabeli Európának az öt legjobb költőjéből kettő magyar volt, ám mivel az akkori kánonformálók még csak ott tartottak, miért nincs magyar nyelv, így ezeket a szerzőket észre sem vehették.

 

 

Klajkó arról is beszélt, hogy a politika, a történelem és az irodalom elválaszthatatlannak mutatkozik Kemény szövegeiben. Kemény hangsúlyozta, nem akarja direkt elválasztani ezeket a területeket egymástól. A történelem nagyon fontos számára, így a kisesszékben az egyenlőség kérdéshez beillesztette a kommunista kiáltványt. Érdekelte, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmai hogyan éltek tovább Európában. Meglátása szerint a második világháború után nyugaté lett a szabadság, keleté pedig az egyenlőség. A kelet, vezette tovább Kemény, vagyis

a Szovjetunió összeomlásával az egyenlőség helyét a szabadság vette át. Ma az akkor megszerzett szabadság van eltűnőben.

Kemény egy korábban Adyról írt esszéjében arról beszélt, hogy az irodalomból lassan kiveszik az a „lúdbőrös” érzés, amit többek között a pátosz keltett. Klajkó arra volt kíváncsi, ehhez az állításához képest lát-e a szerző elmozdulást azóta. Kemény elmondta, a nyolcvanas években az irónia jellemezte az irodalmat, de a következő évtizedre unalmassá vált ez a beszédmód. Zavarta, hogy nem lehetett idézőjel nélkül olvasni. Utána bekövetkezett egy változás, amely a komoly témák, a tragédia kerülésében állt. Adynál a komolyság, tragikum és erő dominált. Kemény meglátása szerint manapság az irodalomban tiltva van annak a kimondása, ha egy vers nagy vers.

 

 

A Nílus c. kötetet két folyóról írott vers keretezi: a folyók egyike a címadó Nílus, a másik a Duna. Utóbbiról szólót a költő fel is olvasta, Klajkó pedig kapott az alkalmon és elemzésbe fogott: pesszimizmus, irónia és boldogság vegyül ebben a versben. Kemény egyik esszében kifejtett gondolatát is ide szervezte: a költőnek feladata, hogy egyszerre szemlélje kívülről és belülről is a társadalmat. A szerző megerősítette Klajkó olvasatát, és bevallotta, eddig bele sem gondolt ebbe a vers kapcsán. Ebből a szempontból tehát ez az értelmezés szép példája lehet a versek és esszék egymástól való kölcsönzésének.

Klajkó ezt követően néhány mű képversszerűségére hívta fel a figyelmet. Kérdése arra irányult, mennyire voltak tudatosak ezek a szerkesztések. Kemény elárulta, a Nílus írásakor először fel sem tűnt neki, hogy a szöveg maga is próbálja lekövetni a folyó deltatorkolatát. A Leglassúbb Teve tánca is hasonlóan képversként működik, hiszen vizuálisan a karavánokat idézi meg, és A legalsó sor című egysoros vers is annak tekinthető az oldal alján való elhelyezése miatt. Utóbbi így szól:

„Kukák a pokol kapuja mellett.”

A beszélgetés zárásában Kemény Petri Györgyhöz való viszonya került elő, Kemény ugyanis egy interjújában azt mondta, talán jobb lett volna nélküle. Klajkó kérdése éppen ezért arra vonatkozott, miért gondolja így. Kemény a körülményeket felvázolva elmesélte, egy Petri-évfordulóra írt verse kapcsán merült fel ez a kijelentése. Ebben a versében úgy próbált tisztelettel közeledni Petrihez, hogy közben be tudja mutatni a költő folyamatos negativitásának tiszteletlen voltát is. Petri nagy költő volt, fűzte hozzá, de végtelen keserűséget sugallnak szövegei, innen ez a kettősség.

Borbíró Aletta

 

   

Fotó: Erlauer Balázs

 

Kemény István: Lúdbőr

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

228 oldal, 3299 Ft

 

 

 

 

 

Kemény István: Nílus 

Magvető Kiadó

Budapest, 2018

88 oldal, 2699 Ft

 

 

 


Címke: , , , , , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő