01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

A Káli-medence élőholt lelkiismerete
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző.

A cím kapcsán már a beszélgetés elején felmerült az életmű darabjaiban folytonos fókuszpozíciót elfoglaló tér, ami ezúttal Budapest, Isztambul, Szentpétervár, Kolozsvár és elsősorban a Káli-medence. A cím gyakorlatilag metacím, a regény főszereplője, a művelt színészfigura, Csáky Alex, mint énelbeszélő az adott régióban forgatja épp Káli holtak című zombisorozatát, melyben a térség falvainak lakossága, amely török hódoltság alatt elhunyt, feltámad. A szerző hangsúlyozta ennek metaforikus jellegét. A Káli-medence a 16. században, majd később a II. világháború alatt sokszor pusztult, majd feltámadott. A szövegben szereplő élőholtak tehát ennek a terének a lelkét, élőholt-lelkiismeretét szimbolizálják.

 

 

A szerző a térválasztás indoklását azzal a felvetéssel kezdte, hogy alig vannak Balaton-regényeink, különösen az új-próza berkein belül. Míg az adott térség a médiában szinte folyamatos szerepet kap, addig az irodalmi reflexió gyakorlatilag teljesen hiányzik. Jancsó Miklós, Sára Sándor filmrendezők és Somogyi Győző grafikus nevét emelte ki mint a magyar kulturális élet azon képviselőit, akik a 60-as évek végén gyakorlatilag újra felfedezték a Káli-medencét és elkezdték megmenteni az itt pusztulásnak indult parasztházakat. Ezek az elhagyott romok, mint az életműben oly gyakran, itt is szerepet kaptak. Somogyi Győző rajzolta a könyv belső borítóján található Káli-medence térképet, melynek párja a kötet hátuljában szerepel, itt Kolozsvár bukkan fel. A szerző elmondta, hogy ez egy lényeges kötetszervezői elv volt, hiszen a szöveg magvát adja ez a két térdarab, ráadásul a teljes narratíva Kolozsvárra fut ki.

Nem kevésbé lényeges paratextus a mottók után szereplő némiképpen ironikus „használati utasítás”:

Bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.

A szerző ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára a tér megragadása annak teljes realitásában. A régió felfedezésében Lanczkor Gábor költő volt a segítségére, akit a regény apropóján rendszeresen látogatott, majd útmutatásai alapján fedezte fel a térséget. Hangsúlyozta, hogy a Káli-medence ábrázolásába nem kerültek be fiktív helyszínek, nem kívánta összegyúrni a szövegben megnevezett falvakat más helységekkel, a valós helyszín teljes leképezése volt a cél. Ellenben Budapesttel, mellyel már szándékában állt játszani, így kerültek új szórakozóhelyek a Gozsdu udvarba és így alakult meg a Füst Milán Színház is.

A már idézett „használati utasítás” első fele a színházregény műfaji anomáliáihoz kötődik. Ennek kapcsán kiemelte a szerző, hogy bár fontosnak érezte az általa ismert színházi tér realista leképezését, mégsem egy ehhez fűződő kulcsregény megalkotása volt a cél, tehát nem szerepelt a tervei között, hogy valós karaktereket írjon meg, azonban az intenzív viszonya a színház világával ezt óhatatlanul is implikálta.

 

 

Lengyel Zoltán kiemelte, hogy Csáky Alex figurájában egy koherens módon működtetett énelbeszélő érvényesül. Félig belső monológra, itt-ott megíratlan naplóra emlékeztető nyelvhasználatban működteti a szöveget. Hangsúlyozta, hogy bár nem akarja a karaktert analógiába hozni az író valós személyével, mégis az a meglátása, hogy a főszereplő problémafelvetései hasonlók azokhoz, melyeket maga Térey helyez fókuszpozícióba esszéiben. Így került elő Trianon, a Holokauszt unortodox művészi értelmezése és a Saul fiához fűzött sajátos kritikai attitűd.

Trianon egészen különleges módon kerül a szövegbe. A regényben szereplő Füst Milán Színtársulat egy Hamlet-rendezésen dolgozik, amely Kolozsvár 1918 és 1920 közötti állapotát rögzíti, tehát Trianont parafrazeál. A szövegbe a teljes Hamlet bekerül, pusztán Kolozsvár, mint kulissza tér el az eredeti darabtól. A szerző elmondta, hogy a regény egyik legnagyobb kihívása volt ennek a fiktív drámának szövegbe épített megrendezése, mely tulajdonképpen a nagy angolszász bölcseleti tragédiát a nagy magyar tragédiával ötvözi. Arra is kitért, hogy amennyiben ez a fiktív darab a megfelelő rendező kezébe kerülne, megvalósítását egyáltalán nem tartaná abszurd ötletnek.

 

 

Lengyel Zoltán kitért az író életművéhez képest szokatlannak látszó műfaji váltásra. Térey elmondta, hogy nem valamiféle előzetes koncepció alapozta ezt meg, a műfaj nem egy meghatározó aspektus számára, csupán maga az anyag vívta ki magának a nagyprózai jelleget.

A színházregény kapcsán, mint esetleges hatás merült fel Spiró György Ikszek című munkája, majd többek között Thomas Bernhard és Márton László szintén a színház világához kapcsolható művei. Bár a rá gyakorolt hatásukat nem vitatta a szerző, befolyásolónak mégsem érezte őket, a saját színházregényét akarta megírni. A színház világát olyan közegként értelmezi, amit meg kell írni, hiszen önmagában regénybe illő, hatalmas és látványos bukásokkal, sikerekkel, a magánéletről leválaszthatatlan munkaközeggel.

Lengyel Zoltán itt kitért Térey eddig megjelent drámáira, melyeket sokszor nehezen színrevihetőnek bélyegez a szakma a terjedelmük, és például a Kazamaták esetén a szereplők mennyisége miatt. Ennek kapcsán vetődött fel Térey kritikai meglátása, miszerint érez valamiféle egyszerűsödést a színjátszás terén, melyet problematikusnak gondol. Ezek következtében jelentkezni vél egyfajta sekélyesedést, minőségbeli romlást, hiszen mindig ugyanazokat a drámákat viszik színre, megvágva, egyszerűsítve, kockázatot nem vállalva. Megjegyezte, hogy bízik valami pozitív változásban a következő évadra nézve változatosság, újítás és bátorság terén.

Varga Réka

 

Fotó: Höffler Norbert

 

Térey János: Káli holtak

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

534 oldal, 3999 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő