07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A Káli-medence élőholt lelkiismerete
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző.

A cím kapcsán már a beszélgetés elején felmerült az életmű darabjaiban folytonos fókuszpozíciót elfoglaló tér, ami ezúttal Budapest, Isztambul, Szentpétervár, Kolozsvár és elsősorban a Káli-medence. A cím gyakorlatilag metacím, a regény főszereplője, a művelt színészfigura, Csáky Alex, mint énelbeszélő az adott régióban forgatja épp Káli holtak című zombisorozatát, melyben a térség falvainak lakossága, amely török hódoltság alatt elhunyt, feltámad. A szerző hangsúlyozta ennek metaforikus jellegét. A Káli-medence a 16. században, majd később a II. világháború alatt sokszor pusztult, majd feltámadott. A szövegben szereplő élőholtak tehát ennek a terének a lelkét, élőholt-lelkiismeretét szimbolizálják.

 

 

A szerző a térválasztás indoklását azzal a felvetéssel kezdte, hogy alig vannak Balaton-regényeink, különösen az új-próza berkein belül. Míg az adott térség a médiában szinte folyamatos szerepet kap, addig az irodalmi reflexió gyakorlatilag teljesen hiányzik. Jancsó Miklós, Sára Sándor filmrendezők és Somogyi Győző grafikus nevét emelte ki mint a magyar kulturális élet azon képviselőit, akik a 60-as évek végén gyakorlatilag újra felfedezték a Káli-medencét és elkezdték megmenteni az itt pusztulásnak indult parasztházakat. Ezek az elhagyott romok, mint az életműben oly gyakran, itt is szerepet kaptak. Somogyi Győző rajzolta a könyv belső borítóján található Káli-medence térképet, melynek párja a kötet hátuljában szerepel, itt Kolozsvár bukkan fel. A szerző elmondta, hogy ez egy lényeges kötetszervezői elv volt, hiszen a szöveg magvát adja ez a két térdarab, ráadásul a teljes narratíva Kolozsvárra fut ki.

Nem kevésbé lényeges paratextus a mottók után szereplő némiképpen ironikus „használati utasítás”:

Bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.

A szerző ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára a tér megragadása annak teljes realitásában. A régió felfedezésében Lanczkor Gábor költő volt a segítségére, akit a regény apropóján rendszeresen látogatott, majd útmutatásai alapján fedezte fel a térséget. Hangsúlyozta, hogy a Káli-medence ábrázolásába nem kerültek be fiktív helyszínek, nem kívánta összegyúrni a szövegben megnevezett falvakat más helységekkel, a valós helyszín teljes leképezése volt a cél. Ellenben Budapesttel, mellyel már szándékában állt játszani, így kerültek új szórakozóhelyek a Gozsdu udvarba és így alakult meg a Füst Milán Színház is.

A már idézett „használati utasítás” első fele a színházregény műfaji anomáliáihoz kötődik. Ennek kapcsán kiemelte a szerző, hogy bár fontosnak érezte az általa ismert színházi tér realista leképezését, mégsem egy ehhez fűződő kulcsregény megalkotása volt a cél, tehát nem szerepelt a tervei között, hogy valós karaktereket írjon meg, azonban az intenzív viszonya a színház világával ezt óhatatlanul is implikálta.

 

 

Lengyel Zoltán kiemelte, hogy Csáky Alex figurájában egy koherens módon működtetett énelbeszélő érvényesül. Félig belső monológra, itt-ott megíratlan naplóra emlékeztető nyelvhasználatban működteti a szöveget. Hangsúlyozta, hogy bár nem akarja a karaktert analógiába hozni az író valós személyével, mégis az a meglátása, hogy a főszereplő problémafelvetései hasonlók azokhoz, melyeket maga Térey helyez fókuszpozícióba esszéiben. Így került elő Trianon, a Holokauszt unortodox művészi értelmezése és a Saul fiához fűzött sajátos kritikai attitűd.

Trianon egészen különleges módon kerül a szövegbe. A regényben szereplő Füst Milán Színtársulat egy Hamlet-rendezésen dolgozik, amely Kolozsvár 1918 és 1920 közötti állapotát rögzíti, tehát Trianont parafrazeál. A szövegbe a teljes Hamlet bekerül, pusztán Kolozsvár, mint kulissza tér el az eredeti darabtól. A szerző elmondta, hogy a regény egyik legnagyobb kihívása volt ennek a fiktív drámának szövegbe épített megrendezése, mely tulajdonképpen a nagy angolszász bölcseleti tragédiát a nagy magyar tragédiával ötvözi. Arra is kitért, hogy amennyiben ez a fiktív darab a megfelelő rendező kezébe kerülne, megvalósítását egyáltalán nem tartaná abszurd ötletnek.

 

 

Lengyel Zoltán kitért az író életművéhez képest szokatlannak látszó műfaji váltásra. Térey elmondta, hogy nem valamiféle előzetes koncepció alapozta ezt meg, a műfaj nem egy meghatározó aspektus számára, csupán maga az anyag vívta ki magának a nagyprózai jelleget.

A színházregény kapcsán, mint esetleges hatás merült fel Spiró György Ikszek című munkája, majd többek között Thomas Bernhard és Márton László szintén a színház világához kapcsolható művei. Bár a rá gyakorolt hatásukat nem vitatta a szerző, befolyásolónak mégsem érezte őket, a saját színházregényét akarta megírni. A színház világát olyan közegként értelmezi, amit meg kell írni, hiszen önmagában regénybe illő, hatalmas és látványos bukásokkal, sikerekkel, a magánéletről leválaszthatatlan munkaközeggel.

Lengyel Zoltán itt kitért Térey eddig megjelent drámáira, melyeket sokszor nehezen színrevihetőnek bélyegez a szakma a terjedelmük, és például a Kazamaták esetén a szereplők mennyisége miatt. Ennek kapcsán vetődött fel Térey kritikai meglátása, miszerint érez valamiféle egyszerűsödést a színjátszás terén, melyet problematikusnak gondol. Ezek következtében jelentkezni vél egyfajta sekélyesedést, minőségbeli romlást, hiszen mindig ugyanazokat a drámákat viszik színre, megvágva, egyszerűsítve, kockázatot nem vállalva. Megjegyezte, hogy bízik valami pozitív változásban a következő évadra nézve változatosság, újítás és bátorság terén.

Varga Réka

 

Fotó: Höffler Norbert

 

Térey János: Káli holtak

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

534 oldal, 3999 Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő