08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
07.28.
| Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjének országos tévés bemutatója >>>
07.21.
| PASO: Park, Sziget, aztán Müpa >>>
07.20.
| Szegedi Várjátékok – Madarat tolláról >>>
07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
08.18.
| FISZ-tábor 2018 >>>
07.18.
| Úrhatnám polgár közönségtalálkozó >>>
07.18.
| Fekete ház – A román kulturális miniszter nyitja meg az arany- és ezüstkincs kiállítást >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Az irónia dimenziója
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA
ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA

Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette.

Köszönjük, hogy itt lehetünk, nyitotta meg az estét Beszédes István, jó, hogy van egy ilyen állomás közel a határhoz, mint a Grand Café. Ahogy Erdélyi Ágnes a szívélyes felkonferálásában, úgy ő is kihangsúlyozta a vajdasági és szegedi együttműködés, valamint egymásra hatás fontosságát: a zEtna Irodalmi Fesztiválját évek óta gazdagítják a szegedi kapcsolatok. A magazin bemutatása kapcsán Beszédes elmondta, fiatal kiadóról van szó, most 19 éves, ami egyben azt is jelenti, hogy a megbeszélések alatti sörözésekről lassan átállhatnak a vérnyomáscsökkentő tablettákra, van mit csinálni.

 

 

A szerkesztő elsőként Szögi Csabát kérte fel, mutassa be a közönségnek Kismadár a csontketrecben című kötetét. Szögi azzal indított: csontketrec, ez a szó talán máris elárulhat valamit. Regényét, amelyet 40 évesen kezdtt el írni, azoknak a nőknek szentelte, akikkel addig kapcsolatban volt, és ilyen formán ez a könyv kísérlet is a nagybetűs nő megfejtésére. Testi, szellemi, lelki háromszög – három madár, akárcsak a mottóban: „Szerelmeimnek, szeretteimnek és szeretőimnek; mindhárom kismadaramat tápláló és éheztető nőimnek.

Balázs Attila kérdésére, miszerint jutott-e bármilyen következtetésre a nők megfejtése kapcsán, kamatoztattad-e a tapasztalataid?, Szögi elárulta, a könyv megjelenése előtt megtalálta a nőt, aki, úgymond, a másik fele, tehát rájöhetett valamire útközben. Ez már a második kiadása a könyvnek, tette hozzá Beszédes, és készül a harmadik, mert mindig van mit javítani. Utána jöhetne a kritikai kiadás, amelyben a regény kiadásváltozatai mellett az abban szereplő nők hozzászólásait is belevehetnék, humorizált. A szerkesztői hibákon túl Beszédesnek feltűnt a Kismadár a csontketrecben naplószerűségéből fakadó múltrendező attitűdje is. Erre reagálva Szögi elmondta, ilyen regény-tematikán belül az összegzés szinte elkerülhetetlen, mégiscsak volt itt 40 év.

 

 

Lennert Móger Tímea Homo labilis című verseskötetének bemutatásából megtudhattuk, négy ciklust kaphat kézhez az olvasó; a versek nemcsak nőkről, a nők tükrében a férfiakról, valamint a nemek és az ember mindennapi küzdelmeiről szólnak, hanem közösségi problémákat is érintenek, mindezeket pedig a vajdasági táj – sokszor Doroszló városára rímelő – elemei között teszik. Beszédes kiemelte a kötet akváriumszerűségét is: Ágoston Lóránt belíveken szereplő festményei, halai és kutyaalakjai sikeresen illeszkednek a szövegekhez. Szociális érzékenység, tűzte még mellé Beszédes. Ennek kapcsán Lennert kifejtette, meghatározó számára a nyugat-bácskai vidék, a szórványközösség, amelyben él, hiszen őt leginkább az ottani légkör mozgatja. Ezután elhangzottak Idegenvezetés és Földönkívüli képeslap című versei.

 

 

Balázs Attila következett. Neked bolháid vannak, jegyezte meg Beszédes a szerző Szökés a bolhacirkuszból című kötetére utalva, majd megkérdezte, honnan jött az ötlet, hogy a mesehős, ez a kisbolha-apafigura, ebből a kutyaháti helyzetből beszéljen a szőrös színpadon? Balázs mondandója mélyről indult, és szívesen mesélt – nagyjából mindenről. Például a vajdasági Új Symposion folyóiratot (1965-1992) bemutató szentendrei kiállításról, ahol úgy érezte, ő és Fenyvesi Ottó már maguk is kiállítási tárgyakként voltak jelen, vagy az infantilizmusról, amit az amerikai irodalomból szipkázott ki. Holden Caulfield infantilizmusából akartam profitálni, mondta, amikor a felnőtteknek szóló nyúl-regényéről (Cuniculus, 1979) ejtett szót. Azért felnőtteknek, mert az irónia dimenziója számukra elérhető. Aztán múltak az évek, hiába volt szándék, gyerekkönyv mégse született.

Újvidék és Budapest között máig nyolc órás a vonatút – fűzte tovább Balázs azzal a céllal, hogy előbb-utóbb megválaszolja majd a bolhás kérdést is –, ilyenkor egyszerre két helyen nem vagyok jelen. Balázs ezekben az órákban csak néz ki a vonatablakon, figyeli a határt: ahol egykor nagyszüleink jártak át, most új minták jelentek meg. Ő szentül hitte, folytatta, hogy ez a határ el fog tűnni,

de a történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát: szögesdrótok nőnek ki a földből.

A bolha viszont átjár ezen a kerítésen, jutott a végére Balázs, a bolha egy szabálytalan, pattogó állat. A Szökés a bolhacirkuszból főhőse, Kisbolha Péter, akinek történeteit a fia, Pál meséli el, minden bolha-szinten járt már, tapasztalt alak. Balázs Attila a felolvasását megelőzően végül egy anekdotával zárt: a határon egyszer egy tört angolt beszélő szíriaival elegyedett szóba, aki felajánlotta számára, hogy elmesél két történetet: van egy szomorú és egy vidám, melyikkel kezdje?  Balázs elsőnek a szomorú mellett döntött, legyen vidám a végkicsengés, mivel azonban a vidám történetre aznap már nem jutott idő, másnap kellett visszamennie a helyszínre, ahol csak a mesélő szíriai pokrócát találta.

 

 

A sorban utolsóként Fenyvesi Ottó Halott vajdaságiakat olvasva (második könyv) című kötete került terítékre. Beszédes az arcképcsarnok szót használta a második kötettel teljessé vált gyűjteményre, és elárulta, versesszéknek nevezi Ottó verseit, hiszen ugyanazokra a vajdasági magyar művekre reflektálnak, és ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyek őt is érdekelik. Én az Új Symposion társaságához tartozok, kezdte Fenyvesi,

Balázs Attilával már sok csatát megvívtunk együtt – a legtöbbet természetesen elveszítettük.

Mindig is fontos volt számára a közösség, folytatta, a könyvem pedig számvetés, amely során a múltat, a gyökereket akarta megtalálni, a régi szerzőkhöz visszanyúlni, ez volt a cél, megtudni, mit gondoltak ők a vajdasági létről. 55 személyt választott ki összesen, az első kötetben 22-t, a másodikban 33-at nevezett meg. Mitikus számok ezek, mondta, és a matematika is elengedhetetlen, hiszen a matematika nyelvén minden leírható, mi is kódolva vagyunk a DNS-ünkben. Végül leszögezte, ő csak a 2000-ig elhunyt szerzők közül válogatott, és több szerzőt már nem is szeretne, majd feldolgozza más a későbbieket. Felolvasásával, a vajdasági szerzők megidézésével zárult az est.

Szutorisz Szabolcs Bence

 

 

Fotó: Höffler Norbert


Címke: , , , , , , , , , , ,
2018.07.20 - tiszatáj

MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.19 - tiszatáj

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő