01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„Nagyon erős szimbólumokat már nem használok”
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ
GÉCZI JÁNOSSAL

Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről.

– A kötetkompozícióban szereplő címekkel kapcsolatban felmerült bennem a kérdés: a kezdő és záró verscím által keretbe foglalt, három ponttal kezdődő egyszavas címek milyen szerzői szándékkal jelenítik meg a töredékesség–egység szimbolikáját?

– Ezen nagyon sokat gondolkodtam. Magyarországon teljesen megszokott, hogy a címek a verseknek valamiféle emblematikus megjelenítését szolgálják. Én viszont olyan címeket szerettem volna már nagyon régen adni, amelyek a versek eseményéhez tartoznak. Az, hogy a verset lehet az első sorral is kezdeni, bevett forma. Az avantgárd egyre inkább a szétdarabolt verssel akar valamit kezdeni, tehát gyakran belső szavakat emel ki. Én tulajdonképpen ezt az utolsó szó használatának a jogát átvettem egy vajdasági költőtársamtól – Beszédes Istvánról van szó –, aki az életművének nagy részében a vers utolsó szavával hangsúlyozta az előtte lévő beszédet. Ezt a hangsúlyozást használva arról szeretnék nyilatkozni, hogy a dolgok, amikről beszélünk, ha jól beszélünk róluk, érzékelhetően önmagukba zártak. Ezt a zártságot, ezt a gömbszerű egészet jelenítik meg a címek.

 

 

– Ezt a fajta elrendezést érthetjük a kötetkompozíciós elvekre vonatkoztatva is? Itt elsősorban a verscímek keretes elrendezésére, formai sajátosságaira gondolok.

Igen. A versnek három tengelye van: középen, ami nagyon fontos számomra, a bizonyos Titánia-vers, tehát a Szentivánéji álomnak egy megidézése, ami a tükröződéssel függ össze. És hát hogyan is lehetünk szerelmesek az életbe, vagy egyáltalán ebbe a szamárfejű borzalomba? Az eleje és a vége az pedig egy pillér, amire a vers fel van feszítve.

A hatos számjegy többször előkerül a kötet verseiben. Ez egy önkéntelen jelenség, vagy mindenképpen egy szimbolikus számhasználat?

– Nagyon erős szimbólumokat már nem használok, már nem érdekelnek annyira, mint régen.  Ezzel szemben a keresztény számmisztika valóban engem is áthat. Ez részben a művelődéstörténeti érdeklődésem, részben pedig a kultúrába való beágyazottságom miatt van. Úgyhogy igen, van jelentése a 6-os számnak. A rózsa, amit 30 éve kutatok, teljes mértékben az ötös számjegyre épül, botanikai okok miatt az ötös szám szimbólumrendszerét használja.  Ezért tessék úgy olvasni a 6-os számjegyet, mint ahogy olvastuk az Ezeregy éjszaka meséit: ezer meg egy. Tehát ez esetben öt meg egy.

 

 

– A kötet olvasásakor előkerült El Kazovszkij neve is egy bizonyos vers kapcsán. Az …odaát című vers alcímeként azt olvashatjuk: „El Kazovszkij kisgrafikájához”. Milyen kapcsolódási pont van a kötet és a képzőművész gondolatisága között?

– El Kazovszkij a nemzedéktársam volt. Én nagyon szerettem a harsányságát, és azt, hogy ennyire szabályokon kívül tudott, mondjuk úgy, több művészetből táplálkozó világot építeni. Egyszer megnyitottam egy kiállítását, akkor sikerült megismernem munkáját, azt követően folyamatos szellemi kapcsolatot ápoltam vele. A Kalligram készített egy El Kazovszkij-számot: annak idején kiosztottak apró kis képecskéket a költőknek, és ők választhattak, melyikhez szeretnének írni. Én is választottam egy grafikát, amihez ez lett végül a vers.

– Akkor ez egy hasonló kezdeményezés volt, mint Kass János plasztik-fejeinek a megalkotása? Ott ugye az történt, hogy Kass János plasztik-fejeket küldött az alkotótársainak (írók, költők, képzőművészek), hogy értelmezzék szabadon a kapott formavilágot, és feszegessék a képzőművészet és poézis határait.

– Igen, ugyanez volt. Csehy Zoltán költőtárstól, szerkesztőtárstól származik ez az ötlet, és egy nagyon jó, tematikus szám lett belőle. Nagyon kevés az olyan képzőművész, aki nemzedékekre képes hatni. El Kazovszkij ilyen volt.

 

 

– Végül azt szeretném megkérdezni, hogy ha – minden realitást mellőzve – nem számítana sem pénz, sem távolság, milyen helyen vagy környezetben képzelné el legszívesebben a kötetbemutatóját?

– Én szeretem az extrém helyeket, de akár ez a tér is annak számít, gondolja csak el: itt van mellettünk egy szökőkút, amely időnként hangossá válik. És ez teljesen jó, hogy hirtelen van egy részem és hirtelen én válok valami részévé. Az ilyeneket szeretem. De szeretek a romkocsmákban is felolvasni, mint ahogy a klubokat is élvezem. Általában a természeti helyeken a legjobb.

– És ha semmiféle realitás nem számítana?

– Akkor mindenképpen azon a szigeten, amit annyira szeretek.

Németh Zsófia

 

 

Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)

Tiszatáj Könyvek

Szeged, 2018

2750 Ft, 148 oldal

Megrendelhető a kiadó címén: tiszataj@tiszataj.hu

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő