08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
07.28.
| Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjének országos tévés bemutatója >>>
07.21.
| PASO: Park, Sziget, aztán Müpa >>>
07.20.
| Szegedi Várjátékok – Madarat tolláról >>>
07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
08.18.
| FISZ-tábor 2018 >>>
07.18.
| Úrhatnám polgár közönségtalálkozó >>>
07.18.
| Fekete ház – A román kulturális miniszter nyitja meg az arany- és ezüstkincs kiállítást >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Nagyon erős szimbólumokat már nem használok”
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ
GÉCZI JÁNOSSAL

Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről.

– A kötetkompozícióban szereplő címekkel kapcsolatban felmerült bennem a kérdés: a kezdő és záró verscím által keretbe foglalt, három ponttal kezdődő egyszavas címek milyen szerzői szándékkal jelenítik meg a töredékesség–egység szimbolikáját?

– Ezen nagyon sokat gondolkodtam. Magyarországon teljesen megszokott, hogy a címek a verseknek valamiféle emblematikus megjelenítését szolgálják. Én viszont olyan címeket szerettem volna már nagyon régen adni, amelyek a versek eseményéhez tartoznak. Az, hogy a verset lehet az első sorral is kezdeni, bevett forma. Az avantgárd egyre inkább a szétdarabolt verssel akar valamit kezdeni, tehát gyakran belső szavakat emel ki. Én tulajdonképpen ezt az utolsó szó használatának a jogát átvettem egy vajdasági költőtársamtól – Beszédes Istvánról van szó –, aki az életművének nagy részében a vers utolsó szavával hangsúlyozta az előtte lévő beszédet. Ezt a hangsúlyozást használva arról szeretnék nyilatkozni, hogy a dolgok, amikről beszélünk, ha jól beszélünk róluk, érzékelhetően önmagukba zártak. Ezt a zártságot, ezt a gömbszerű egészet jelenítik meg a címek.

 

 

– Ezt a fajta elrendezést érthetjük a kötetkompozíciós elvekre vonatkoztatva is? Itt elsősorban a verscímek keretes elrendezésére, formai sajátosságaira gondolok.

Igen. A versnek három tengelye van: középen, ami nagyon fontos számomra, a bizonyos Titánia-vers, tehát a Szentivánéji álomnak egy megidézése, ami a tükröződéssel függ össze. És hát hogyan is lehetünk szerelmesek az életbe, vagy egyáltalán ebbe a szamárfejű borzalomba? Az eleje és a vége az pedig egy pillér, amire a vers fel van feszítve.

A hatos számjegy többször előkerül a kötet verseiben. Ez egy önkéntelen jelenség, vagy mindenképpen egy szimbolikus számhasználat?

– Nagyon erős szimbólumokat már nem használok, már nem érdekelnek annyira, mint régen.  Ezzel szemben a keresztény számmisztika valóban engem is áthat. Ez részben a művelődéstörténeti érdeklődésem, részben pedig a kultúrába való beágyazottságom miatt van. Úgyhogy igen, van jelentése a 6-os számnak. A rózsa, amit 30 éve kutatok, teljes mértékben az ötös számjegyre épül, botanikai okok miatt az ötös szám szimbólumrendszerét használja.  Ezért tessék úgy olvasni a 6-os számjegyet, mint ahogy olvastuk az Ezeregy éjszaka meséit: ezer meg egy. Tehát ez esetben öt meg egy.

 

 

– A kötet olvasásakor előkerült El Kazovszkij neve is egy bizonyos vers kapcsán. Az …odaát című vers alcímeként azt olvashatjuk: „El Kazovszkij kisgrafikájához”. Milyen kapcsolódási pont van a kötet és a képzőművész gondolatisága között?

– El Kazovszkij a nemzedéktársam volt. Én nagyon szerettem a harsányságát, és azt, hogy ennyire szabályokon kívül tudott, mondjuk úgy, több művészetből táplálkozó világot építeni. Egyszer megnyitottam egy kiállítását, akkor sikerült megismernem munkáját, azt követően folyamatos szellemi kapcsolatot ápoltam vele. A Kalligram készített egy El Kazovszkij-számot: annak idején kiosztottak apró kis képecskéket a költőknek, és ők választhattak, melyikhez szeretnének írni. Én is választottam egy grafikát, amihez ez lett végül a vers.

– Akkor ez egy hasonló kezdeményezés volt, mint Kass János plasztik-fejeinek a megalkotása? Ott ugye az történt, hogy Kass János plasztik-fejeket küldött az alkotótársainak (írók, költők, képzőművészek), hogy értelmezzék szabadon a kapott formavilágot, és feszegessék a képzőművészet és poézis határait.

– Igen, ugyanez volt. Csehy Zoltán költőtárstól, szerkesztőtárstól származik ez az ötlet, és egy nagyon jó, tematikus szám lett belőle. Nagyon kevés az olyan képzőművész, aki nemzedékekre képes hatni. El Kazovszkij ilyen volt.

 

 

– Végül azt szeretném megkérdezni, hogy ha – minden realitást mellőzve – nem számítana sem pénz, sem távolság, milyen helyen vagy környezetben képzelné el legszívesebben a kötetbemutatóját?

– Én szeretem az extrém helyeket, de akár ez a tér is annak számít, gondolja csak el: itt van mellettünk egy szökőkút, amely időnként hangossá válik. És ez teljesen jó, hogy hirtelen van egy részem és hirtelen én válok valami részévé. Az ilyeneket szeretem. De szeretek a romkocsmákban is felolvasni, mint ahogy a klubokat is élvezem. Általában a természeti helyeken a legjobb.

– És ha semmiféle realitás nem számítana?

– Akkor mindenképpen azon a szigeten, amit annyira szeretek.

Németh Zsófia

 

 

Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)

Tiszatáj Könyvek

Szeged, 2018

2750 Ft, 148 oldal

Megrendelhető a kiadó címén: tiszataj@tiszataj.hu

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.07.20 - tiszatáj

MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.19 - tiszatáj

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő