08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
07.28.
| Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjének országos tévés bemutatója >>>
07.21.
| PASO: Park, Sziget, aztán Müpa >>>
07.20.
| Szegedi Várjátékok – Madarat tolláról >>>
07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
08.18.
| FISZ-tábor 2018 >>>
07.18.
| Úrhatnám polgár közönségtalálkozó >>>
07.18.
| Fekete ház – A román kulturális miniszter nyitja meg az arany- és ezüstkincs kiállítást >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Hol vagyunk a mesékben?
2018.06.11 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS BOLDIZSÁR ILDIKÓVAL

Június 7-én a Somogyi Könyvtár adott helyet az Ünnepi Könyvhét szegedi díszvendégével való beszélgetésnek. Boldizsár Ildikó mesekutatót Sólyom Andrea kérdezte új könyvéről, melynek címe: Hamupipőke Facebook-profilja.

Sólyom első kérdésére, ti. hogyan került Boldizsár közeli kapcsolatba a mesékkel és a mesekutatással, a szerző elmondta, felnőttként találkozott először a mesékkel, 18 éves korában. Talán éppen ez a késői ismerkedés is motiválhatta őt abban, hogy komolyabban elkezdjen foglalkozni velük. Szakdolgozatát is a mesékre fókuszálva írta, néprajzi szempontból. Témájában arra volt kíváncsi, miért volt szükség mesemondókra, kikből lehettek mesélők, illetve hogy a felnőttek miért igényelték a mesemondást. Ez a munkája nagyjából 15 évnyi mesekutatásból tevődött össze.

Boldizsár megosztotta a közönséggel, fia betegsége és kórházi kezelése idején érezte először úgy, hogy anyaként mesékkel is segítheti gyermekét, mesélései során pedig az egyik történet olyan nagy hatást gyakorolt a kisfiára, hogy azt újra és újra el kellett mondania neki. Az orvosok mindeközben hangulatbeli javulást figyelhettek meg a betegnél. Boldizsár később még évekig járt a kórházba mesélni a betegeknek, akiken szintén észrevehető volt valamiféle pozitív változás. Boldizsár elárulta, eszébe sem jutott ekkor még a meseterápia, és kiemelte, nem a mese gyógyít meg, hanem a mesével való kapcsolat idézi elő a változást.

Sólyom Andrea ezt követően a meseterápia kifejezésre hívta fel a figyelmet: kettő, szervesen össze nem kapcsolható fogalomból tevődik össze, kérdése pedig arra vonatkozott, miként tükrözi mai világunkat ez az elnevezés. Boldizsár válasza a mese korábban betöltött funkciója felől közelítette meg a felvetést. Az emberek régen együtt éltek a mesékkel, valóságként fogták fel azokat. Ez az egységes és egylényegű világkép bomlott fel napjainkra. Anno nem próbálták meg megfejteni a szövegeket, inkább egy „képekben való fürdés” jellemezte a mesékhez fűződő viszonyt, ma viszont már nincs jelen ez a képi jelentés.

 

 

Mert a mese eredetileg nem fikcióként, hanem a hagyományban kiérlelt szent iratként létezett, amelyhez igazodni lehetett.

Amikor Sólyom a Hamupipőke Facebook-profilja könyvcímre terelte a szót, kifejtette, hogy eddigi tapasztalatai alapján sokan csak a cím egyik felére emlékeztek vissza: vagy a mesére vagy pedig a közösségi médiára tett utalásra. Ezzel kapcsolatban arra keresett választ, miként is közeledjünk a mesékhez ebben a megváltozott közegben. Boldizsár szerint ezek a történetek lelki eseményeket tárolnak, amelyek ma is érvényesek. E tekintetben a mesék az emberi psziché állandóságát, illetve az emberi történetek ismétlődését mutatják meg. A továbbélésre egy példát is hozott. Felkérték ugyanis, hogy írja meg a Csipkerózsika 2018-as változatát – gondolja el, miként van jelen napjainkban ez a mese. Boldizsár elmondta, az átültetés során egy kómába került lány esetéből bontotta ki végül a történetet.

A továbbiakban Sólyom a könyv szerkezetére irányította a figyelmet: 14 esettanulmány, mind ugyanazzal a ritmusképlettel megszerkesztve. Boldizsár kifejtette, hogy a metamorphoses-meseterápia minden eleme ebben a kötetben jelenik meg először. A kötet eredetileg nem Magyarországra, hanem német felkérésre íródott, a német kiadó pedig külön kérte, hogy a szerző esettanulmányokat mutasson be. Boldizsár számára ezeket kiadni tabu lett volna, így igyekezett egy olyan nyelvi megoldást választani, amelyen keresztül leplezetten tudja elmondani konkrét tapasztalatait, így a történetté alakítás és a filmforgatókönyvek stílusa mellett döntött.

 

 

A beszélgetésben Sólyom következő kérdéspontja az öngyógyítás módjára irányult. A válasz szerint a gyógyulni vágyó ember önmagához intézett első kérdése az kell legyen, mi köze van a választott meséhez. Itt két típusú kérdéssor különíthető el: objektív és szubjektív. A szubjektív kérdések segítik a terápiát. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy hol fedezi fel magát a történetben az öngyógyító személy. Ez egyrészről azért központibb kérdés, mint a ki vagyok én?,mivel egy-egy történetben  több  helyszín jelenítődik meg, mint személy, másrészről pedig azért, mert a mesei helyszínek által képződik le, hogy az öngyógyító hol tart a saját életében. Tehát a helyszín az, amely megnyitja az utat a terápiára.

Sólyom és Boldizsár azt is kiemelte, hogy a mesék szereplőit nem a kizárólagos önazonosítás szintjén kell szemlélni, hanem érdemes minden szereplőre úgy tekinteni, mint egy bennünk fellelhető karaktertípusra. Ezáltal bontakozhatnak ki ugyanis a bennünk rejlő belső ellentétek a terápia során. Mivel Boldizsár sok mesével foglalkozik, Sólyom utolsó kérdése arra vonatkozott, mennyiben alakítják őt magát is a kutatott anyagok. Boldizsár elárulta, a mesék teljes mértékben átformálják: éppen ez adja a meseterápia hitelességét, hiszen a mese számára is mintát ad.

Sólyom ezután átadta a szót a közönségnek. Az egyik hallgató az öngyógyítás működőképessége felől érdeklődött. Boldizsár szerint ez a módszer abban az esetben hathat, amennyiben önismeret által és önbecsapástól mentesen történik. Egy másik kérdés úgy hangzott: van-e különbség a mesehallgatás és olvasása közt? A mesekutató részletes válaszából kiderült, szerinte van eltérés, hiszen az auditív befogadás során sokkal jobban működik az értelmezés. Ennek apropóján a közönség kérésére Boldizsár Ildikó egy mesét is elmondott a végén: Az igazságkereső embert.

Borbíró Aletta

 

Fotó: Höffler Norbert

 

 

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja – Meseterápiás esetek

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

272 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.07.20 - tiszatáj

MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.19 - tiszatáj

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő