06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Hol vagyunk a mesékben?
2018.06.11 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS BOLDIZSÁR ILDIKÓVAL

Június 7-én a Somogyi Könyvtár adott helyet az Ünnepi Könyvhét szegedi díszvendégével való beszélgetésnek. Boldizsár Ildikó mesekutatót Sólyom Andrea kérdezte új könyvéről, melynek címe: Hamupipőke Facebook-profilja.

Sólyom első kérdésére, ti. hogyan került Boldizsár közeli kapcsolatba a mesékkel és a mesekutatással, a szerző elmondta, felnőttként találkozott először a mesékkel, 18 éves korában. Talán éppen ez a késői ismerkedés is motiválhatta őt abban, hogy komolyabban elkezdjen foglalkozni velük. Szakdolgozatát is a mesékre fókuszálva írta, néprajzi szempontból. Témájában arra volt kíváncsi, miért volt szükség mesemondókra, kikből lehettek mesélők, illetve hogy a felnőttek miért igényelték a mesemondást. Ez a munkája nagyjából 15 évnyi mesekutatásból tevődött össze.

Boldizsár megosztotta a közönséggel, fia betegsége és kórházi kezelése idején érezte először úgy, hogy anyaként mesékkel is segítheti gyermekét, mesélései során pedig az egyik történet olyan nagy hatást gyakorolt a kisfiára, hogy azt újra és újra el kellett mondania neki. Az orvosok mindeközben hangulatbeli javulást figyelhettek meg a betegnél. Boldizsár később még évekig járt a kórházba mesélni a betegeknek, akiken szintén észrevehető volt valamiféle pozitív változás. Boldizsár elárulta, eszébe sem jutott ekkor még a meseterápia, és kiemelte, nem a mese gyógyít meg, hanem a mesével való kapcsolat idézi elő a változást.

Sólyom Andrea ezt követően a meseterápia kifejezésre hívta fel a figyelmet: kettő, szervesen össze nem kapcsolható fogalomból tevődik össze, kérdése pedig arra vonatkozott, miként tükrözi mai világunkat ez az elnevezés. Boldizsár válasza a mese korábban betöltött funkciója felől közelítette meg a felvetést. Az emberek régen együtt éltek a mesékkel, valóságként fogták fel azokat. Ez az egységes és egylényegű világkép bomlott fel napjainkra. Anno nem próbálták meg megfejteni a szövegeket, inkább egy „képekben való fürdés” jellemezte a mesékhez fűződő viszonyt, ma viszont már nincs jelen ez a képi jelentés.

 

 

Mert a mese eredetileg nem fikcióként, hanem a hagyományban kiérlelt szent iratként létezett, amelyhez igazodni lehetett.

Amikor Sólyom a Hamupipőke Facebook-profilja könyvcímre terelte a szót, kifejtette, hogy eddigi tapasztalatai alapján sokan csak a cím egyik felére emlékeztek vissza: vagy a mesére vagy pedig a közösségi médiára tett utalásra. Ezzel kapcsolatban arra keresett választ, miként is közeledjünk a mesékhez ebben a megváltozott közegben. Boldizsár szerint ezek a történetek lelki eseményeket tárolnak, amelyek ma is érvényesek. E tekintetben a mesék az emberi psziché állandóságát, illetve az emberi történetek ismétlődését mutatják meg. A továbbélésre egy példát is hozott. Felkérték ugyanis, hogy írja meg a Csipkerózsika 2018-as változatát – gondolja el, miként van jelen napjainkban ez a mese. Boldizsár elmondta, az átültetés során egy kómába került lány esetéből bontotta ki végül a történetet.

A továbbiakban Sólyom a könyv szerkezetére irányította a figyelmet: 14 esettanulmány, mind ugyanazzal a ritmusképlettel megszerkesztve. Boldizsár kifejtette, hogy a metamorphoses-meseterápia minden eleme ebben a kötetben jelenik meg először. A kötet eredetileg nem Magyarországra, hanem német felkérésre íródott, a német kiadó pedig külön kérte, hogy a szerző esettanulmányokat mutasson be. Boldizsár számára ezeket kiadni tabu lett volna, így igyekezett egy olyan nyelvi megoldást választani, amelyen keresztül leplezetten tudja elmondani konkrét tapasztalatait, így a történetté alakítás és a filmforgatókönyvek stílusa mellett döntött.

 

 

A beszélgetésben Sólyom következő kérdéspontja az öngyógyítás módjára irányult. A válasz szerint a gyógyulni vágyó ember önmagához intézett első kérdése az kell legyen, mi köze van a választott meséhez. Itt két típusú kérdéssor különíthető el: objektív és szubjektív. A szubjektív kérdések segítik a terápiát. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy hol fedezi fel magát a történetben az öngyógyító személy. Ez egyrészről azért központibb kérdés, mint a ki vagyok én?,mivel egy-egy történetben  több  helyszín jelenítődik meg, mint személy, másrészről pedig azért, mert a mesei helyszínek által képződik le, hogy az öngyógyító hol tart a saját életében. Tehát a helyszín az, amely megnyitja az utat a terápiára.

Sólyom és Boldizsár azt is kiemelte, hogy a mesék szereplőit nem a kizárólagos önazonosítás szintjén kell szemlélni, hanem érdemes minden szereplőre úgy tekinteni, mint egy bennünk fellelhető karaktertípusra. Ezáltal bontakozhatnak ki ugyanis a bennünk rejlő belső ellentétek a terápia során. Mivel Boldizsár sok mesével foglalkozik, Sólyom utolsó kérdése arra vonatkozott, mennyiben alakítják őt magát is a kutatott anyagok. Boldizsár elárulta, a mesék teljes mértékben átformálják: éppen ez adja a meseterápia hitelességét, hiszen a mese számára is mintát ad.

Sólyom ezután átadta a szót a közönségnek. Az egyik hallgató az öngyógyítás működőképessége felől érdeklődött. Boldizsár szerint ez a módszer abban az esetben hathat, amennyiben önismeret által és önbecsapástól mentesen történik. Egy másik kérdés úgy hangzott: van-e különbség a mesehallgatás és olvasása közt? A mesekutató részletes válaszából kiderült, szerinte van eltérés, hiszen az auditív befogadás során sokkal jobban működik az értelmezés. Ennek apropóján a közönség kérésére Boldizsár Ildikó egy mesét is elmondott a végén: Az igazságkereső embert.

Borbíró Aletta

 

Fotó: Höffler Norbert

 

 

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja – Meseterápiás esetek

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

272 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő