08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Hol vagyunk a mesékben?
2018.06.11 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS BOLDIZSÁR ILDIKÓVAL

Június 7-én a Somogyi Könyvtár adott helyet az Ünnepi Könyvhét szegedi díszvendégével való beszélgetésnek. Boldizsár Ildikó mesekutatót Sólyom Andrea kérdezte új könyvéről, melynek címe: Hamupipőke Facebook-profilja.

Sólyom első kérdésére, ti. hogyan került Boldizsár közeli kapcsolatba a mesékkel és a mesekutatással, a szerző elmondta, felnőttként találkozott először a mesékkel, 18 éves korában. Talán éppen ez a késői ismerkedés is motiválhatta őt abban, hogy komolyabban elkezdjen foglalkozni velük. Szakdolgozatát is a mesékre fókuszálva írta, néprajzi szempontból. Témájában arra volt kíváncsi, miért volt szükség mesemondókra, kikből lehettek mesélők, illetve hogy a felnőttek miért igényelték a mesemondást. Ez a munkája nagyjából 15 évnyi mesekutatásból tevődött össze.

Boldizsár megosztotta a közönséggel, fia betegsége és kórházi kezelése idején érezte először úgy, hogy anyaként mesékkel is segítheti gyermekét, mesélései során pedig az egyik történet olyan nagy hatást gyakorolt a kisfiára, hogy azt újra és újra el kellett mondania neki. Az orvosok mindeközben hangulatbeli javulást figyelhettek meg a betegnél. Boldizsár később még évekig járt a kórházba mesélni a betegeknek, akiken szintén észrevehető volt valamiféle pozitív változás. Boldizsár elárulta, eszébe sem jutott ekkor még a meseterápia, és kiemelte, nem a mese gyógyít meg, hanem a mesével való kapcsolat idézi elő a változást.

Sólyom Andrea ezt követően a meseterápia kifejezésre hívta fel a figyelmet: kettő, szervesen össze nem kapcsolható fogalomból tevődik össze, kérdése pedig arra vonatkozott, miként tükrözi mai világunkat ez az elnevezés. Boldizsár válasza a mese korábban betöltött funkciója felől közelítette meg a felvetést. Az emberek régen együtt éltek a mesékkel, valóságként fogták fel azokat. Ez az egységes és egylényegű világkép bomlott fel napjainkra. Anno nem próbálták meg megfejteni a szövegeket, inkább egy „képekben való fürdés” jellemezte a mesékhez fűződő viszonyt, ma viszont már nincs jelen ez a képi jelentés.

 

 

Mert a mese eredetileg nem fikcióként, hanem a hagyományban kiérlelt szent iratként létezett, amelyhez igazodni lehetett.

Amikor Sólyom a Hamupipőke Facebook-profilja könyvcímre terelte a szót, kifejtette, hogy eddigi tapasztalatai alapján sokan csak a cím egyik felére emlékeztek vissza: vagy a mesére vagy pedig a közösségi médiára tett utalásra. Ezzel kapcsolatban arra keresett választ, miként is közeledjünk a mesékhez ebben a megváltozott közegben. Boldizsár szerint ezek a történetek lelki eseményeket tárolnak, amelyek ma is érvényesek. E tekintetben a mesék az emberi psziché állandóságát, illetve az emberi történetek ismétlődését mutatják meg. A továbbélésre egy példát is hozott. Felkérték ugyanis, hogy írja meg a Csipkerózsika 2018-as változatát – gondolja el, miként van jelen napjainkban ez a mese. Boldizsár elmondta, az átültetés során egy kómába került lány esetéből bontotta ki végül a történetet.

A továbbiakban Sólyom a könyv szerkezetére irányította a figyelmet: 14 esettanulmány, mind ugyanazzal a ritmusképlettel megszerkesztve. Boldizsár kifejtette, hogy a metamorphoses-meseterápia minden eleme ebben a kötetben jelenik meg először. A kötet eredetileg nem Magyarországra, hanem német felkérésre íródott, a német kiadó pedig külön kérte, hogy a szerző esettanulmányokat mutasson be. Boldizsár számára ezeket kiadni tabu lett volna, így igyekezett egy olyan nyelvi megoldást választani, amelyen keresztül leplezetten tudja elmondani konkrét tapasztalatait, így a történetté alakítás és a filmforgatókönyvek stílusa mellett döntött.

 

 

A beszélgetésben Sólyom következő kérdéspontja az öngyógyítás módjára irányult. A válasz szerint a gyógyulni vágyó ember önmagához intézett első kérdése az kell legyen, mi köze van a választott meséhez. Itt két típusú kérdéssor különíthető el: objektív és szubjektív. A szubjektív kérdések segítik a terápiát. Ezek közül is az egyik legfontosabb, hogy hol fedezi fel magát a történetben az öngyógyító személy. Ez egyrészről azért központibb kérdés, mint a ki vagyok én?,mivel egy-egy történetben  több  helyszín jelenítődik meg, mint személy, másrészről pedig azért, mert a mesei helyszínek által képződik le, hogy az öngyógyító hol tart a saját életében. Tehát a helyszín az, amely megnyitja az utat a terápiára.

Sólyom és Boldizsár azt is kiemelte, hogy a mesék szereplőit nem a kizárólagos önazonosítás szintjén kell szemlélni, hanem érdemes minden szereplőre úgy tekinteni, mint egy bennünk fellelhető karaktertípusra. Ezáltal bontakozhatnak ki ugyanis a bennünk rejlő belső ellentétek a terápia során. Mivel Boldizsár sok mesével foglalkozik, Sólyom utolsó kérdése arra vonatkozott, mennyiben alakítják őt magát is a kutatott anyagok. Boldizsár elárulta, a mesék teljes mértékben átformálják: éppen ez adja a meseterápia hitelességét, hiszen a mese számára is mintát ad.

Sólyom ezután átadta a szót a közönségnek. Az egyik hallgató az öngyógyítás működőképessége felől érdeklődött. Boldizsár szerint ez a módszer abban az esetben hathat, amennyiben önismeret által és önbecsapástól mentesen történik. Egy másik kérdés úgy hangzott: van-e különbség a mesehallgatás és olvasása közt? A mesekutató részletes válaszából kiderült, szerinte van eltérés, hiszen az auditív befogadás során sokkal jobban működik az értelmezés. Ennek apropóján a közönség kérésére Boldizsár Ildikó egy mesét is elmondott a végén: Az igazságkereső embert.

Borbíró Aletta

 

Fotó: Höffler Norbert

 

 

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja – Meseterápiás esetek

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2018

272 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő