06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

„Ember az, akinek története van, és el is tudja mondani”
2018.06.09 - tiszatáj

SZEGEDEN IS MEGNYÍLT
A 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szegeden az Ünnepi Könyvhét koordinátora idén is a Somogyi Könyvtár, húsz helyszínen, több mint száztíz eseményre várja szeretettel a látogatókat. A Könyvhetet Kiss Hannának, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának népdalcsokor-előadása indította.

A népdalok után dr. Solymos László, Szeged város alpolgármesterének köszöntője hangzott el. Beszédében az alpolgármester a díszvendég, Boldizsár Ildikó (meseterapeuta, író) munkásságához kapcsolódóan kihangsúlyozta a mesék fontosságát, és maga is „mesélt” az Ünnepi Könyvhét kezdeteiről:

„Hol volt, hol nem volt élt egyszer nagyon régen egy régész, művészettörténész, író, Supka Géza, aki azt mondta, hogy legyen Magyarországon egy könyvfesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre…”

Dr. Solymos László elmondta, továbbra is nagy szerepet kapnak a programok szervezésében a kávéházak is, hiszen azok is az irodalmi hagyományok szellemiségét őrzik. Rámutatott ugyanakkor a rendezvény hagyományokon kívüli legfőbb céljaira is: olyan közösségi terek kialakítására törekedtek a szervezők, melyek lehetővé teszik minden generáció számára az olvasás és az irodalom örömét. A nemzeti kulturális értékek mellett fontos hangsúlyt kapnak a helyi értékek is. Ahogy dr. Solymos László fogalmazott:„A szegediség fontos szerepet tölt be rendezvényünkön.”

Kiemelt célja a rendezvénynek továbbá, hogy minden generáció számára élvezetes programokat biztosítson: a Somogyi Könyvtárban gyerekkönyv-bemutatókkal és felolvasásokkal, interaktív foglalkozásokkal várják a gyermekeket. De képviselteti magát az idén 170 éves Honvédség is, ebből az alkalomból kerülnek megrendezésre a katonai térzene-előadások és rendhagyó gimnáziumi órák. A Szegedi Tudományegyetem szintén jelen van az Ünnepi Könyvhéten: oktatói és hallgatói által „utcára viszi a tudományt.”

 

 

Beszédét követően dr. Solymos László átadta a szót a rendezvény díszvendégének, Boldizsár Ildikónak. A mesekutató és író kihangsúlyozta, nagy örömmel fogadta a meghívást, egyik legkedvesebb városa felkérését. Boldizsár Ildikó megnyitó beszédében arról mesélt, hogy a történeteknek milyen jelentősége és hatalma van egy ember életében.

„Nem tudom elfelejteni azt a 34 évet, amit a mesékkel töltöttem…” 

Az elhangzottakban utalt az utóbbi hetekben megnyílt új kutatására, melynek témája az Ezeregy éjszaka meséi. Ezekből a történetekből választott egy, az esemény szellemiségéhez kapcsolódó mesét, melyet a közönség meg is hallgathatott:

„Volt egyszer egy király, akit nyugtalanság és gond gyötört. Kuruzslók s híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földekről, de senki nem tudja meggyógyítani. Végső elkeseredésében a király a Nagy Vezérhez fordul és tőle kér segítséget. A vezér azt mondja neki: Figyelj ide Király! A gondtól, a betegségtől, a bútól a nyomorúságtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha olyat látsz, amit még nem láttál, ha olyat hallasz, amit még nem hallottál, vagy olyan földre teszed a lábadat, ahol még nem jártál.”

Boldizsár Ildikó a történethez fűzött magyarázata szerint, ha a hallgató megfejti a mesét, két olyan megoldást is kaphat, ami teljesül a mese feltételeinek: az egyik az utazás, a másik pedig az olvasás. Tehát a könyv segítségével az olvasó beléphet egy olyan új és ismeretlen világba, ahol megannyi érték és lehetőség vár rá. Így a könyvekkel együtt pedig magunkat is megnyithatjuk a mesekutató szerint.

 

 

Az Ezeregy éjszaka meséihez fűzött gondolataiban Boldizsár Ildikó kiemelte, a híres kötet egy új, a BBC által kezdeményezett rangsorban előkelő helyet szerzett: Az emberiséget átformáló 100 legfontosabb könyv című listán 6. lett. Felmerülhet a kérdés, folytatta, hogy egy többszáz éves mesegyűjtemény, hogy végezhetett ilyen kiemelkedő helyen – megelőzve a rangsorban a Száz év magányt, az Iliászt, vagy a Hamletet. Érdekességként megsúgta, egy antik eposz, az Odüsszeia végzett a lista első helyén. Ezeknek az eredményeknek a magyarázataként a mesekutató elmondta:

„A történetek titka, ereje és hatalma abban rejlik, hogy minden ember történetiséggel születik. Ami azt jelenti, hogy készen áll a történeteken keresztül való tanulásra. Nem csak tapasztalati úton, hanem a rendelkezésre álló szent iratokból, történeti dokumentumokból, és a valóságot különböző szinteken tükröző történetekből is képes tanulni […] Minden történet változtat rajtunk valamit, ha megértjük a bennük rejlő egyértelmű vagy titkos üzenetet. Az összes teremtmény közül csak az ember olvas. Egyedül csak az ember tud történeteket elmondani. Az Ezeregy éjszaka meséi úgy definiálják az ember fogalmát: ember az, akinek története van, és el is tudja mondani.”

Csak az tud változtatni az életén, aki el tudja képzelni a változást. Mert addig, amíg nem tud képet alkotni az újról, addig képtelen a változásra. Boldizsár Ildikó szerint ezért van nagy szükség arra, hogy már kis kortól történetekkel edződjenek a gyerekek.

„A történetek edzőtermei a szívnek.”

Előadása konklúziójaként az emberi fantáziát és az olvasás–történetmondás képességét hangsúlyozta. Ezek segítségével képes az ember alkotni és alakítani a világot maga körül. Így válik az irodalom és ezáltal az Ünnepi Könyvhét valódi ünneppé az olvasók számára. Boldizsár Ildikó záró mondatai ezt a tanulságot összegzik:

„Örüljünk a régi és új történeteket, hallgassuk mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobb emberek, egy kicsit nemesebb emberek! Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni a Világot és jobbá tenni az Embert. Az Ünnepi Könyvhétre sok örömöt és még több emberséget kívánok önöknek!”

 

 

A megnyitó beszédeket követően, az Ünnepi Könyvhét színpadán átadásra kerültek az idei könyvdíjak. Az idén kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei könyvdíjas támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilczer Olga.

Az Év Könyve-díjat idén Bíró-Balogh Tamás vehette át a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című irodalomtörténeti forrás kiadványért.

Az ünnepség zárásaként a közönség meghallgathatta Kócsó Zalán (Tisza-parti Általános Iskola) előadásában Móra Ferenc Csicseri történet című meséjét, és megtekinthette Tiszavirág Néptáncegyüttes táncelőadását.

Németh Zsófia

 


Címke: , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő