„Ember az, akinek története van, és el is tudja mondani”

SZEGEDEN IS MEGNYÍLT
A 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szegeden az Ünnepi Könyvhét koordinátora idén is a Somogyi Könyvtár, húsz helyszínen, több mint száztíz eseményre várja szeretettel a látogatókat. A Könyvhetet Kiss Hannának, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának népdalcsokor-előadása indította.

A népdalok után dr. Solymos László, Szeged város alpolgármesterének köszöntője hangzott el. Beszédében az alpolgármester a díszvendég, Boldizsár Ildikó (meseterapeuta, író) munkásságához kapcsolódóan kihangsúlyozta a mesék fontosságát, és maga is „mesélt” az Ünnepi Könyvhét kezdeteiről:

„Hol volt, hol nem volt élt egyszer nagyon régen egy régész, művészettörténész, író, Supka Géza, aki azt mondta, hogy legyen Magyarországon egy könyvfesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre…”

Dr. Solymos László elmondta, továbbra is nagy szerepet kapnak a programok szervezésében a kávéházak is, hiszen azok is az irodalmi hagyományok szellemiségét őrzik. Rámutatott ugyanakkor a rendezvény hagyományokon kívüli legfőbb céljaira is: olyan közösségi terek kialakítására törekedtek a szervezők, melyek lehetővé teszik minden generáció számára az olvasás és az irodalom örömét. A nemzeti kulturális értékek mellett fontos hangsúlyt kapnak a helyi értékek is. Ahogy dr. Solymos László fogalmazott:„A szegediség fontos szerepet tölt be rendezvényünkön.”

Kiemelt célja a rendezvénynek továbbá, hogy minden generáció számára élvezetes programokat biztosítson: a Somogyi Könyvtárban gyerekkönyv-bemutatókkal és felolvasásokkal, interaktív foglalkozásokkal várják a gyermekeket. De képviselteti magát az idén 170 éves Honvédség is, ebből az alkalomból kerülnek megrendezésre a katonai térzene-előadások és rendhagyó gimnáziumi órák. A Szegedi Tudományegyetem szintén jelen van az Ünnepi Könyvhéten: oktatói és hallgatói által „utcára viszi a tudományt.”

Beszédét követően dr. Solymos László átadta a szót a rendezvény díszvendégének, Boldizsár Ildikónak. A mesekutató és író kihangsúlyozta, nagy örömmel fogadta a meghívást, egyik legkedvesebb városa felkérését. Boldizsár Ildikó megnyitó beszédében arról mesélt, hogy a történeteknek milyen jelentősége és hatalma van egy ember életében.

„Nem tudom elfelejteni azt a 34 évet, amit a mesékkel töltöttem…” 

Az elhangzottakban utalt az utóbbi hetekben megnyílt új kutatására, melynek témája az Ezeregy éjszaka meséi. Ezekből a történetekből választott egy, az esemény szellemiségéhez kapcsolódó mesét, melyet a közönség meg is hallgathatott:

„Volt egyszer egy király, akit nyugtalanság és gond gyötört. Kuruzslók s híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földekről, de senki nem tudja meggyógyítani. Végső elkeseredésében a király a Nagy Vezérhez fordul és tőle kér segítséget. A vezér azt mondja neki: Figyelj ide Király! A gondtól, a betegségtől, a bútól a nyomorúságtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha olyat látsz, amit még nem láttál, ha olyat hallasz, amit még nem hallottál, vagy olyan földre teszed a lábadat, ahol még nem jártál.”

Boldizsár Ildikó a történethez fűzött magyarázata szerint, ha a hallgató megfejti a mesét, két olyan megoldást is kaphat, ami teljesül a mese feltételeinek: az egyik az utazás, a másik pedig az olvasás. Tehát a könyv segítségével az olvasó beléphet egy olyan új és ismeretlen világba, ahol megannyi érték és lehetőség vár rá. Így a könyvekkel együtt pedig magunkat is megnyithatjuk a mesekutató szerint.

Az Ezeregy éjszaka meséihez fűzött gondolataiban Boldizsár Ildikó kiemelte, a híres kötet egy új, a BBC által kezdeményezett rangsorban előkelő helyet szerzett: Az emberiséget átformáló 100 legfontosabb könyv című listán 6. lett. Felmerülhet a kérdés, folytatta, hogy egy többszáz éves mesegyűjtemény, hogy végezhetett ilyen kiemelkedő helyen – megelőzve a rangsorban a Száz év magányt, az Iliászt, vagy a Hamletet. Érdekességként megsúgta, egy antik eposz, az Odüsszeia végzett a lista első helyén. Ezeknek az eredményeknek a magyarázataként a mesekutató elmondta:

„A történetek titka, ereje és hatalma abban rejlik, hogy minden ember történetiséggel születik. Ami azt jelenti, hogy készen áll a történeteken keresztül való tanulásra. Nem csak tapasztalati úton, hanem a rendelkezésre álló szent iratokból, történeti dokumentumokból, és a valóságot különböző szinteken tükröző történetekből is képes tanulni […] Minden történet változtat rajtunk valamit, ha megértjük a bennük rejlő egyértelmű vagy titkos üzenetet. Az összes teremtmény közül csak az ember olvas. Egyedül csak az ember tud történeteket elmondani. Az Ezeregy éjszaka meséi úgy definiálják az ember fogalmát: ember az, akinek története van, és el is tudja mondani.”

Csak az tud változtatni az életén, aki el tudja képzelni a változást. Mert addig, amíg nem tud képet alkotni az újról, addig képtelen a változásra. Boldizsár Ildikó szerint ezért van nagy szükség arra, hogy már kis kortól történetekkel edződjenek a gyerekek.

„A történetek edzőtermei a szívnek.”

Előadása konklúziójaként az emberi fantáziát és az olvasás–történetmondás képességét hangsúlyozta. Ezek segítségével képes az ember alkotni és alakítani a világot maga körül. Így válik az irodalom és ezáltal az Ünnepi Könyvhét valódi ünneppé az olvasók számára. Boldizsár Ildikó záró mondatai ezt a tanulságot összegzik:

„Örüljünk a régi és új történeteket, hallgassuk mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobb emberek, egy kicsit nemesebb emberek! Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni a Világot és jobbá tenni az Embert. Az Ünnepi Könyvhétre sok örömöt és még több emberséget kívánok önöknek!”

A megnyitó beszédeket követően, az Ünnepi Könyvhét színpadán átadásra kerültek az idei könyvdíjak. Az idén kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei könyvdíjas támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilczer Olga.

Az Év Könyve-díjat idén Bíró-Balogh Tamás vehette át a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című irodalomtörténeti forrás kiadványért.

Az ünnepség zárásaként a közönség meghallgathatta Kócsó Zalán (Tisza-parti Általános Iskola) előadásában Móra Ferenc Csicseri történet című meséjét, és megtekinthette Tiszavirág Néptáncegyüttes táncelőadását.

Németh Zsófia