08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Ember az, akinek története van, és el is tudja mondani”
2018.06.09 - tiszatáj

SZEGEDEN IS MEGNYÍLT
A 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szegeden az Ünnepi Könyvhét koordinátora idén is a Somogyi Könyvtár, húsz helyszínen, több mint száztíz eseményre várja szeretettel a látogatókat. A Könyvhetet Kiss Hannának, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának népdalcsokor-előadása indította.

A népdalok után dr. Solymos László, Szeged város alpolgármesterének köszöntője hangzott el. Beszédében az alpolgármester a díszvendég, Boldizsár Ildikó (meseterapeuta, író) munkásságához kapcsolódóan kihangsúlyozta a mesék fontosságát, és maga is „mesélt” az Ünnepi Könyvhét kezdeteiről:

„Hol volt, hol nem volt élt egyszer nagyon régen egy régész, művészettörténész, író, Supka Géza, aki azt mondta, hogy legyen Magyarországon egy könyvfesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre…”

Dr. Solymos László elmondta, továbbra is nagy szerepet kapnak a programok szervezésében a kávéházak is, hiszen azok is az irodalmi hagyományok szellemiségét őrzik. Rámutatott ugyanakkor a rendezvény hagyományokon kívüli legfőbb céljaira is: olyan közösségi terek kialakítására törekedtek a szervezők, melyek lehetővé teszik minden generáció számára az olvasás és az irodalom örömét. A nemzeti kulturális értékek mellett fontos hangsúlyt kapnak a helyi értékek is. Ahogy dr. Solymos László fogalmazott:„A szegediség fontos szerepet tölt be rendezvényünkön.”

Kiemelt célja a rendezvénynek továbbá, hogy minden generáció számára élvezetes programokat biztosítson: a Somogyi Könyvtárban gyerekkönyv-bemutatókkal és felolvasásokkal, interaktív foglalkozásokkal várják a gyermekeket. De képviselteti magát az idén 170 éves Honvédség is, ebből az alkalomból kerülnek megrendezésre a katonai térzene-előadások és rendhagyó gimnáziumi órák. A Szegedi Tudományegyetem szintén jelen van az Ünnepi Könyvhéten: oktatói és hallgatói által „utcára viszi a tudományt.”

 

 

Beszédét követően dr. Solymos László átadta a szót a rendezvény díszvendégének, Boldizsár Ildikónak. A mesekutató és író kihangsúlyozta, nagy örömmel fogadta a meghívást, egyik legkedvesebb városa felkérését. Boldizsár Ildikó megnyitó beszédében arról mesélt, hogy a történeteknek milyen jelentősége és hatalma van egy ember életében.

„Nem tudom elfelejteni azt a 34 évet, amit a mesékkel töltöttem…” 

Az elhangzottakban utalt az utóbbi hetekben megnyílt új kutatására, melynek témája az Ezeregy éjszaka meséi. Ezekből a történetekből választott egy, az esemény szellemiségéhez kapcsolódó mesét, melyet a közönség meg is hallgathatott:

„Volt egyszer egy király, akit nyugtalanság és gond gyötört. Kuruzslók s híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földekről, de senki nem tudja meggyógyítani. Végső elkeseredésében a király a Nagy Vezérhez fordul és tőle kér segítséget. A vezér azt mondja neki: Figyelj ide Király! A gondtól, a betegségtől, a bútól a nyomorúságtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha olyat látsz, amit még nem láttál, ha olyat hallasz, amit még nem hallottál, vagy olyan földre teszed a lábadat, ahol még nem jártál.”

Boldizsár Ildikó a történethez fűzött magyarázata szerint, ha a hallgató megfejti a mesét, két olyan megoldást is kaphat, ami teljesül a mese feltételeinek: az egyik az utazás, a másik pedig az olvasás. Tehát a könyv segítségével az olvasó beléphet egy olyan új és ismeretlen világba, ahol megannyi érték és lehetőség vár rá. Így a könyvekkel együtt pedig magunkat is megnyithatjuk a mesekutató szerint.

 

 

Az Ezeregy éjszaka meséihez fűzött gondolataiban Boldizsár Ildikó kiemelte, a híres kötet egy új, a BBC által kezdeményezett rangsorban előkelő helyet szerzett: Az emberiséget átformáló 100 legfontosabb könyv című listán 6. lett. Felmerülhet a kérdés, folytatta, hogy egy többszáz éves mesegyűjtemény, hogy végezhetett ilyen kiemelkedő helyen – megelőzve a rangsorban a Száz év magányt, az Iliászt, vagy a Hamletet. Érdekességként megsúgta, egy antik eposz, az Odüsszeia végzett a lista első helyén. Ezeknek az eredményeknek a magyarázataként a mesekutató elmondta:

„A történetek titka, ereje és hatalma abban rejlik, hogy minden ember történetiséggel születik. Ami azt jelenti, hogy készen áll a történeteken keresztül való tanulásra. Nem csak tapasztalati úton, hanem a rendelkezésre álló szent iratokból, történeti dokumentumokból, és a valóságot különböző szinteken tükröző történetekből is képes tanulni […] Minden történet változtat rajtunk valamit, ha megértjük a bennük rejlő egyértelmű vagy titkos üzenetet. Az összes teremtmény közül csak az ember olvas. Egyedül csak az ember tud történeteket elmondani. Az Ezeregy éjszaka meséi úgy definiálják az ember fogalmát: ember az, akinek története van, és el is tudja mondani.”

Csak az tud változtatni az életén, aki el tudja képzelni a változást. Mert addig, amíg nem tud képet alkotni az újról, addig képtelen a változásra. Boldizsár Ildikó szerint ezért van nagy szükség arra, hogy már kis kortól történetekkel edződjenek a gyerekek.

„A történetek edzőtermei a szívnek.”

Előadása konklúziójaként az emberi fantáziát és az olvasás–történetmondás képességét hangsúlyozta. Ezek segítségével képes az ember alkotni és alakítani a világot maga körül. Így válik az irodalom és ezáltal az Ünnepi Könyvhét valódi ünneppé az olvasók számára. Boldizsár Ildikó záró mondatai ezt a tanulságot összegzik:

„Örüljünk a régi és új történeteket, hallgassuk mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobb emberek, egy kicsit nemesebb emberek! Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni a Világot és jobbá tenni az Embert. Az Ünnepi Könyvhétre sok örömöt és még több emberséget kívánok önöknek!”

 

 

A megnyitó beszédeket követően, az Ünnepi Könyvhét színpadán átadásra kerültek az idei könyvdíjak. Az idén kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei könyvdíjas támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilczer Olga.

Az Év Könyve-díjat idén Bíró-Balogh Tamás vehette át a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című irodalomtörténeti forrás kiadványért.

Az ünnepség zárásaként a közönség meghallgathatta Kócsó Zalán (Tisza-parti Általános Iskola) előadásában Móra Ferenc Csicseri történet című meséjét, és megtekinthette Tiszavirág Néptáncegyüttes táncelőadását.

Németh Zsófia

 


Címke: , , , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő