08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
07.28.
| Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjének országos tévés bemutatója >>>
07.21.
| PASO: Park, Sziget, aztán Müpa >>>
07.20.
| Szegedi Várjátékok – Madarat tolláról >>>
07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
08.18.
| FISZ-tábor 2018 >>>
07.18.
| Úrhatnám polgár közönségtalálkozó >>>
07.18.
| Fekete ház – A román kulturális miniszter nyitja meg az arany- és ezüstkincs kiállítást >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Ember az, akinek története van, és el is tudja mondani”
2018.06.09 - tiszatáj

SZEGEDEN IS MEGNYÍLT
A 89. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szegeden az Ünnepi Könyvhét koordinátora idén is a Somogyi Könyvtár, húsz helyszínen, több mint száztíz eseményre várja szeretettel a látogatókat. A Könyvhetet Kiss Hannának, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójának népdalcsokor-előadása indította.

A népdalok után dr. Solymos László, Szeged város alpolgármesterének köszöntője hangzott el. Beszédében az alpolgármester a díszvendég, Boldizsár Ildikó (meseterapeuta, író) munkásságához kapcsolódóan kihangsúlyozta a mesék fontosságát, és maga is „mesélt” az Ünnepi Könyvhét kezdeteiről:

„Hol volt, hol nem volt élt egyszer nagyon régen egy régész, művészettörténész, író, Supka Géza, aki azt mondta, hogy legyen Magyarországon egy könyvfesztivál, amikor az irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre…”

Dr. Solymos László elmondta, továbbra is nagy szerepet kapnak a programok szervezésében a kávéházak is, hiszen azok is az irodalmi hagyományok szellemiségét őrzik. Rámutatott ugyanakkor a rendezvény hagyományokon kívüli legfőbb céljaira is: olyan közösségi terek kialakítására törekedtek a szervezők, melyek lehetővé teszik minden generáció számára az olvasás és az irodalom örömét. A nemzeti kulturális értékek mellett fontos hangsúlyt kapnak a helyi értékek is. Ahogy dr. Solymos László fogalmazott:„A szegediség fontos szerepet tölt be rendezvényünkön.”

Kiemelt célja a rendezvénynek továbbá, hogy minden generáció számára élvezetes programokat biztosítson: a Somogyi Könyvtárban gyerekkönyv-bemutatókkal és felolvasásokkal, interaktív foglalkozásokkal várják a gyermekeket. De képviselteti magát az idén 170 éves Honvédség is, ebből az alkalomból kerülnek megrendezésre a katonai térzene-előadások és rendhagyó gimnáziumi órák. A Szegedi Tudományegyetem szintén jelen van az Ünnepi Könyvhéten: oktatói és hallgatói által „utcára viszi a tudományt.”

 

 

Beszédét követően dr. Solymos László átadta a szót a rendezvény díszvendégének, Boldizsár Ildikónak. A mesekutató és író kihangsúlyozta, nagy örömmel fogadta a meghívást, egyik legkedvesebb városa felkérését. Boldizsár Ildikó megnyitó beszédében arról mesélt, hogy a történeteknek milyen jelentősége és hatalma van egy ember életében.

„Nem tudom elfelejteni azt a 34 évet, amit a mesékkel töltöttem…” 

Az elhangzottakban utalt az utóbbi hetekben megnyílt új kutatására, melynek témája az Ezeregy éjszaka meséi. Ezekből a történetekből választott egy, az esemény szellemiségéhez kapcsolódó mesét, melyet a közönség meg is hallgathatott:

„Volt egyszer egy király, akit nyugtalanság és gond gyötört. Kuruzslók s híres gyógyítók érkeznek hozzá messzi földekről, de senki nem tudja meggyógyítani. Végső elkeseredésében a király a Nagy Vezérhez fordul és tőle kér segítséget. A vezér azt mondja neki: Figyelj ide Király! A gondtól, a betegségtől, a bútól a nyomorúságtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha olyat látsz, amit még nem láttál, ha olyat hallasz, amit még nem hallottál, vagy olyan földre teszed a lábadat, ahol még nem jártál.”

Boldizsár Ildikó a történethez fűzött magyarázata szerint, ha a hallgató megfejti a mesét, két olyan megoldást is kaphat, ami teljesül a mese feltételeinek: az egyik az utazás, a másik pedig az olvasás. Tehát a könyv segítségével az olvasó beléphet egy olyan új és ismeretlen világba, ahol megannyi érték és lehetőség vár rá. Így a könyvekkel együtt pedig magunkat is megnyithatjuk a mesekutató szerint.

 

 

Az Ezeregy éjszaka meséihez fűzött gondolataiban Boldizsár Ildikó kiemelte, a híres kötet egy új, a BBC által kezdeményezett rangsorban előkelő helyet szerzett: Az emberiséget átformáló 100 legfontosabb könyv című listán 6. lett. Felmerülhet a kérdés, folytatta, hogy egy többszáz éves mesegyűjtemény, hogy végezhetett ilyen kiemelkedő helyen – megelőzve a rangsorban a Száz év magányt, az Iliászt, vagy a Hamletet. Érdekességként megsúgta, egy antik eposz, az Odüsszeia végzett a lista első helyén. Ezeknek az eredményeknek a magyarázataként a mesekutató elmondta:

„A történetek titka, ereje és hatalma abban rejlik, hogy minden ember történetiséggel születik. Ami azt jelenti, hogy készen áll a történeteken keresztül való tanulásra. Nem csak tapasztalati úton, hanem a rendelkezésre álló szent iratokból, történeti dokumentumokból, és a valóságot különböző szinteken tükröző történetekből is képes tanulni […] Minden történet változtat rajtunk valamit, ha megértjük a bennük rejlő egyértelmű vagy titkos üzenetet. Az összes teremtmény közül csak az ember olvas. Egyedül csak az ember tud történeteket elmondani. Az Ezeregy éjszaka meséi úgy definiálják az ember fogalmát: ember az, akinek története van, és el is tudja mondani.”

Csak az tud változtatni az életén, aki el tudja képzelni a változást. Mert addig, amíg nem tud képet alkotni az újról, addig képtelen a változásra. Boldizsár Ildikó szerint ezért van nagy szükség arra, hogy már kis kortól történetekkel edződjenek a gyerekek.

„A történetek edzőtermei a szívnek.”

Előadása konklúziójaként az emberi fantáziát és az olvasás–történetmondás képességét hangsúlyozta. Ezek segítségével képes az ember alkotni és alakítani a világot maga körül. Így válik az irodalom és ezáltal az Ünnepi Könyvhét valódi ünneppé az olvasók számára. Boldizsár Ildikó záró mondatai ezt a tanulságot összegzik:

„Örüljünk a régi és új történeteket, hallgassuk mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobb emberek, egy kicsit nemesebb emberek! Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni a Világot és jobbá tenni az Embert. Az Ünnepi Könyvhétre sok örömöt és még több emberséget kívánok önöknek!”

 

 

A megnyitó beszédeket követően, az Ünnepi Könyvhét színpadán átadásra kerültek az idei könyvdíjak. Az idén kilenc kiadvány megjelenését támogatja az önkormányzat, összesen 2 millió forinttal.

Az idei könyvdíjas támogatottak: Demeter Margit Gyöngyi, a Szegedi Írók Társasága, Bene Zoltán, Simai Mihály, a Magyar Filozófiai Társaság, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Bátyi Zoltán, Oszváthné Csegezi Mónika, Czilczer Olga.

Az Év Könyve-díjat idén Bíró-Balogh Tamás vehette át a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című irodalomtörténeti forrás kiadványért.

Az ünnepség zárásaként a közönség meghallgathatta Kócsó Zalán (Tisza-parti Általános Iskola) előadásában Móra Ferenc Csicseri történet című meséjét, és megtekinthette Tiszavirág Néptáncegyüttes táncelőadását.

Németh Zsófia

 


Címke: , , , , , ,
2018.07.20 - tiszatáj

MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.19 - tiszatáj

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő