01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Törékeny papírkert a K.A.S Galériában
2018.06.03 - tiszatáj

Herbert Aniko: Rejtett kert / Hidden Garden 

Herbert Aniko aka HANIKO vizuális művész nyersanyaga a papír. Rejtett kert című kiállításának műveit a távol-keleti kortárs művészek (Kazuko Miyamoto, Tomoko Ishida, Yasuaki Onishi), Henri Matisse és Ferenczy Noémi munkái inspirálták. Törékeny és vibráló papírkertje június 13. és július 6. között látható a K.A.S. Galériában.

HANIKO alkotásait a letisztultság, a finom kivitelezés és a személyes hangvétel jellemzik. Eddigi munkái – nagyméretű akvarellek, apró kollázsképek, papírból és más természetes anyagokból, talált tárgyakból készült installációk és objektek gyűjteménye – a kortárs hazai művészeti világ kivételes művészei közé emelték. A Rejtett kerthez másfél évig tanulmányozta a japán fametszetek színvilágát, a keleti kertépítészetet és Matisse papírkivágásait. Legszemélyesebb forrásai pedig Ferenczy Noémi naplója és életműve voltak.

“Ha az ember és a természet közt eredendően kapcsolat van, akkor a természet által közösség van ember és ember között is.”  – áll Ferenczy naplójában, s így lesz ez a tárlat egy rejtett főhajtás az ő életműve előtt is. A két művészt emellett összekapcsolja az alkotó akarat fókuszba állítása is: nőiességük a folyamatos, elmélyült munkában és érzékeny képzőművészetükben teljesedik ki. Ebben rejtőzik a kiállítás legintimebb üzenete: ha valaki nagyon sok időt tölt az alkotásával – legyen az hónapokig szőtt gobelin, japánkert vagy embernagyságú papírinstalláció – ebben a szoros kapcsolatban a két személyiség, azaz a művész és műve összefonódnak.

HANIKO korszakokon és földrészeken átívelő, törékeny és vibráló papírkertjében a végletek játéka, az apró részletek kihangsúlyozása teremti a fő dinamikát. A tenyérnyi és nagyméretű alkotások mellett például több száz papírvirág is lakója lesz a Rejtett Kertnek. A kiállítás katalógusában Bokor Krisztián, Ferber Katalin, Ferencz Mónika, Simon Márton, Szabó T. Anna, Turi Tímea és Ughy Szabina HANIKO alkotásai által ihletett szövege olvashatóak.

Mellettük HANIKO a 20. századi és kortárs irodalom, azaz Szabó Magda, Ilma Rakusa, Kertész Ákos, Krasznahorkai László, Pilinszky János, Nádas Péter, Márai Sándor, a nemzetközi szintérről Joseph Beuys, Margaret Heffernan munkáiban kereste a filozófiai összefüggéseket.

 

REJTETT KERT / Hidden Garden

Herbert Aniko kiállítása

2018. június 13. – július 6. K.A.S. Galéria (Budapest, XI. Bartók Béla út 9.)

A kiállítandó műalkotások műfaja: Objektek, installációk, papírképek és egy videó
http://anikoherbert.com
http://instagram.com/anikoherbert
https://www.facebook.com/ANIKOherbertcom

 

VERNISSAGE

2018. június 13. szerda 19:00 – 21:00 K.A.S. Galéria

https://www.facebook.com/events/244869816057737/

A kiállítást megnyitja: Szombathy Bálint művész, író, szerkesztő
A kiállítást rendezi: Urai Dorottya,művészettörténész

Közreműködik: Váczi Eszter Quartet – aki új dalt mutat be a megnyitón

Megnyitó ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: hanikoinfo@gmail.com e-mail címen.

 

TOVÁBBI PROGRAMOK: 

2018. június 21. csütörtök 18:00 K.A.S. Galéria

Tárlatvezetés – Simon Márton vezetésével

2018. június 28. csütörtök 18:00 K.A.S. Galéria
Tárlatvezetés

2018. július 5. csütörtök 19:00-21:00 K.A.S. Galéria

Finissage –  Katalógus bemutató

 

A belépés ingyenes.

 

A kiállítás együttműködő partnerei és támogatói: NKA, Magyar Vízfestők Társasága,kulturpontok.hu

 

A MŰVÉSZRŐL:

Herbert Aniko aka HANIKO nagyméretű akvarelleket, papírinstallációkat és videómunkákat készít. Elmondása szerint a papír választotta őt. „A papír egy elég érzékeny anyag, sokféle fajtája van, amit az ujjaiddal akár vakon is érzékelhetsz, emellett meglepően sok mindent kibír. Türelmet és odafigyelést igényel. Önmagában is szép. Sok lehetőség van ebben az anyagban, ahogy önmagunkban is.” Munkáival az őt érdeklő társadalmi problémákra, jelenségekre reagál. Emellett aktívan válaszolgat a kortárs irodalomra, mintegy újrahasznosítja annak szellemi termékeit, s bár a „talált tárgy” emlegetése kicsit már elkoptatott frázis, mégis – irodalmi és képzőművészeti értelemben is –, valami ilyesmiről van szó. HANIKO 2017 nyarán nemzetközi terepen is szakmai kihívások elé került, és az észtországi  Muhu Szigeti alkotói tábor, illetve a lengyelországi szimpózium anyagai is beépülhettek a tárlatba.

 



2018.12.18 - tiszatáj

DOGMAN – KUTYÁK KIRÁLYA
Sötét impulzusokat, embereket csúszómászókká degradáló extrém minőségeket kutatnak Matteo Garrone filmjei. Dokurealista kivitelű (Gomorra) vagy hol jobban (Szörnyek és szerelmek), hol kevésbé (Reality) stilizált történeteiben legfeljebb a tálalás módosul, centrális tematikájuk azonban örökké változatlan… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.12.18 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ VERONIKÁVAL
A Queendom a kortárs színház, a fizikai színház és a dragshowk metszéspontján egyensúlyoz. Improvizációkra épül előre lefektetett játékszabályok mentén, így minden este új előadás születik, amelynek a nézői jelenlét fontos alkotója. Női és férfi ábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra. Szabó Veronika szabadúszó rendező, színész és közösségi színházi szakember… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.18 - tiszatáj

MILJENKO JERGOVIĆ:
GLORIA IN EXCELSIS
Miljenko Jergović 2012-ben a következőképpen nyilatkozott a Párhuzamos történetekről: „[a mű] kétféle reakciót válthat ki az olvasóból: azok, akik feladják az első tíz, száz vagy ezer oldal után, nehezen fogják megérteni, mitől vannak elragadtatva azok, akiket Nádas szövegmonstruma már az első oldalakon bekebelezett.” Jergović nagyregénye hasonló olvasói tapasztalatot eredményezhet… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2018.12.16 - tiszatáj

SVETISLAV BASARA:
A MERÉNYLET ANGYALA
Svetislav Basara, a kortárs szerb irodalom kiemelkedő alakja már ismerős lehet a magyar olvasóközönség számára. Fordításban elsőként a szerb posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alkotása, a Feljegyzések a biciklistákról című regény jelent meg 2000-ben. Mára további három Basara-mű élte meg a magyar nyelven való megjelenését, legutóbb a Juhász Attila fordításában magyarba átültetett A merénylet angyala című regény… – TERNOVÁCZ DÁNIEL KRITIKÁJA

>>>
2018.12.15 - tiszatáj

JÓZSEF ÉS TESTVÉREI
AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
A József és testvérei, Thomas Mann nagyregénye, akárcsak Prousté, a nyelvről szól: egyetlen összetett mondatban elmondható történetet beszélnek el ezek a szerzők oldalak százain át, miközben felteszik a nyelv, a hagyomány és az identitás modern kérdéseit. Egy nagyregényt igen kockázatos vállalkozás színre vinni, mert főszereplője, és egyben médiuma, önnön nyelve, ami gyorsan veszít erejéből egy másik közegben… – GALÁNTAI LÁSZLÓ KRITIKÁJA

>>>
2018.12.15 - tiszatáj

EZ AZ ÉV IS JÓL VÉGZŐDIK – ÉJFÉL UTÁNI JÓKÍVÁNSÁGOKKAL
Goda Krisztina BÚÉK című filmjének szereplői mintha Boccaccio novellafüzéréből léptek volna ki: az év egy különleges napján összegyűlnek, hogy egy vidám és kegyetlen játék keretében kiteregessék az életüket egymásnak. A nagyon kicsi új magyar Dekameron tehát a reneszánsz mesterhez hasonlóan egy zárt térben gyűjti össze a szereplőit, azzal a különbséggel, hogy a kései magyar utódjaiknak megvan a lehetőségük bizonyos kapcsolatot fenntartani a külvilággal… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő