08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Nem számít más, mint a sültmalac a krumplival!”
2018.06.09 - tiszatáj

INTERJÚ
EDOARDO MARIA FALCONE
OLASZ FILMRENDEZŐVEL

A Karmikus kérdés (Questione di karma) című film nagy sikert aratott a Budapesti vetítésen. A rendező első filmje, a Ha az Isten úgy akarja 2017-ben jelent meg a magyar mozikban, és nagyon jó sajtókritikát kapott. Lehetne keresni párhuzamot a két film között, például a mindkettőben megjelenő apafigura kapcsán, de míg az elsőben az Alessandro Gassman által játszott pap súlyos balesetet szenved, nem lehet tudni, hogy túléli-e az éjszakát, addig a Kozmikus kérdésben ott van a halvány remény… –  Spoilergyanús interjúnk következik.

– Hogy magyarázná el nekünk ezt a fordulatot?

– Nem volt semmiféle előre kidolgozott terv, hiszen nem akartam folytatni a „Ha Isten úgy akarja” című filmet. Azt akartam elmesélni, hogy ez a zárt és félénk természetű művelt ember – aki elvesztette az édesapját – találkozik egy lehetetlen személlyel, aki fejlődésre ösztönzi. Ha belegondolunk, az Elio Germano által játszott karakter nem változik. Igen, lett volna rá lehetősége, hogy jobb ember legyen, azonban megmarad egy szimpatikus életművésznek. Eközben Giacomonak sikerül túllépnie az élet akadályain. Van egyfajta körkörösség, amely a gyermeki énnel kezdődik, majd a saját gyerekével fejeződik be. Tehát ennek is a reményhez van köze.

– Vannak olyan pillanatok, amikor a Fabio de Luigi által játszott főszereplő szinte megnyílik előttünk és beavat minket a történetbe. Ezután az Elio Germano által játszott Mario Pitagora alakja magába foglalja a teljes cselekményt. Vannak olyan pillanatok, amikor ezek a szálak eltávolodnak egymástól, máskor pedig keresztezik egymás útját. Hogyan sikerült így egyensúlyba hozni őket?

– Nézd, ez főképp a forgatókönyvi munkától függ. Lehet egy ötlet, egy megérzés, viszont az egész nagy kézművesmunkát igényel. Több hónapnyi meló a szavak felett, olyan csavarokat keresvén, amelyekkel egy párhuzamos cselekményt akarunk létrehozni. Így, e két ellentétes pólus egymáshoz közelít egy valószerű történetben.

Csakhogy ez a fura baráti viszony, mégis mintha katarzissal fejeződne be, de ott van a feltámadás is. Hogy jött Önnek ez a zseniális ötlet, hogy Elio Germanot golyóálló mellénnyel látja el?

– Eredetileg nem ezt akartam, azonban az idő igazat adott nekem. Kezdetben arra gondoltam, hogy meg fogom ölni, ám a végén ez nem tűnt annyira fairnek. Ezért eldöntöttem, hogy szétszórok némi infót a golyóálló mellényről, ezzel hozom izgalomba a közönséget.

Ön szerint a főszereplő apjának öngyilkossága kötődik valamilyen módon ahhoz, hogy véletlenül rajtakapta feleségét a szeretőjével a Velencei Karneválon?

– Az egy olyan dolog, ami továbbra is nyitott kérdés. Semmi sem biztos abban, hogy emiatt történt volna, mert ez csakis a Stefania Sandrelli által játszott anyafigura egyik kételye. Az tény, hogy alapvetően ő egy labilis természetű személyiség, és kész. Ennél többet már nem kell róla tudni.

 

 

De hisz ebben a filmben a kétely fogalma egy etikai, vallási, illetve filozófiai kérdéskörhöz is elvezet.

– Milyen kétely?

Az, amely az apafigura keresését övezi.

– Nem kellett semmiféle szimbolikus háttér, mert a film elején már olvasható, hogy ezt azoknak szánom, akik valakit elveszítettek. Egy idő után mindannyian elveszítünk valakit, vagy valamit: fiatalságunkat, egy fájdalmat, illetve más dolgokat is. Csakis ennek a személynek a meséje segít abban, hogy túléljük azt az alagutat, ahova bekerültünk. Engem nem nagyon érdekel az isteni szimbolizmus.

Mindazonáltal a főszereplő az apja elvesztését az emlékein és az ő szellemi hagyatékán keresztül próbálja feldolgozni.

– Ő így ismeri meg, mert az apja egy művelt ember volt, aki sokat utazott és olvasott. Giacomo próbál felépíteni egy olyan történetet a halála után, amelyen keresztül tud vele azonosulni. Viszont akadályokkal veszi körbe magát, és így egy zárkózott, félénk emberré válik.

Pont ez a zárkózottság az oka annak, hogy ehhez a francia ezoterikushoz fordul segítségért, aki egy szeszélyes és cinikus remetetípus. Hogyan pattant ki a fejéből ez a fejezet?

– Nézd, itt egy olyasmi diskurzusról van szó, hogy Giacomo klasszikus, megújuló utat tesz meg. Ahogy az ezoterikus is mondja a filmben, „Én már olyan sokat olvastam az életem során, hogy ennek semmi értelme sincs. Nem számít más, mint a sültmalac a krumplival.” Tehát itt a valóság megéléséről van szó. Ha jól tudom, akkor van egy zen mondás, ami úgy szól, hogy „Ha éhes vagyok, eszem – ha álmos vagyok, alszom.” Tehát a dolgok jelenléte számít. Megtömhetjük fejünket százmillió dologgal, viszont akkor sem mi leszünk a Föld legfejlettebb lényei.

 

 

Ennek a szemléletnek köszönhetően tudhatjuk meg, hogy miért tartja fontosnak kihangsúlyozni a főszereplő fejlődését, viszont az Elio Germano-féle karakter, aki a Fabio de Luigi által játszott szerep ellentéte, továbbra sem változik.

– Ő egy olyan figura, aki képtelen megváltozni, viszont ez normális, mivel senki sem egyforma. Sikerült találnia magának egy barátot, és ki tudja, hogy mit fog kezdeni azzal a „lóvéval” Costa Ricában. A világ tele van ilyen emberekkel.

Bizonyos jelenetekben, mint például, amikor a kamuorvos meglátogatja a hantázó Mario Pitagorat, az előre lezsírozott orvosi vizsgálat mintha egy Goldoni vígjátékból származna.

– Na jó, viszont az egy klasszikus teátrális mechanizmus, mivel a szereplőnek néha muszáj kamuznia. Ezek a fordulatok Arisztophanész és Plautus óta léteznek. Nyilvánvaló, hogy néha újra színre kell vinni őket, mert fontos az apró részletekben való gondolkodás.

Amikor sikerült méretre szabnia a teljes forgatókönyvet mit érzett?

– Semmit, hiszen ez csak egy meló, nincs hely és idő arra, hogy szellemi agyszüleményeket hozzunk létre. Amikor úgy érzed, hogy megtetted, amit kellett, akkor továbblépsz. Ez a munka a gyakorlatiasságról szól, utána lehet álmodozni, de a valóságban tele van fáradalmakkal, csatározással, problémákkal. Ez így normális.

Amikor a rendezés alatt hagyta, hogy ezek a szempontok lassacskán kialakuljanak mindkét főszereplőnél, mit szóltak ehhez a színészek?

– Egész jól érezték magukat, sőt még szórakoztak is. Legfőképp az tetszett nekik, hogy teljesen felcseréltem az eredeti szerepüket. Fabio de Luigi főképp vígjátékokban szerepelt, azonban itt nem túl vicces a karaktere. Ezzel szemben Elio Germano szinte megkedvelte ezt a komikus szerepet.

Lezárult ez a projekt, hamarosan kezdődik egy újabb. Továbbra is folytatja a rendezői munkát, vagy foglalkozik még forgatókönyvírással?

– Ha adódnak forgatókönyvírói lehetőségek, akkor szívesen elvállalom őket, persze továbbra is folytatnám a rendezést.

Nagyon szépen köszönöm ezt az interjút, öröm volt számomra.

Juhász Bálint

 

 

 

olasz vígjáték (2017), 90 p

Rendező: Edoardo Maria Falcone

Forgatókönyv: Edoardo Maria Falcone, Marco Martani

Szereplők: Elio Germano, Fabio De Luigi, Daniela Virgilio

Forgatókönyv: Edoardo Maria Falcone, Marco Martani

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő