11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

„Nem számít más, mint a sültmalac a krumplival!”
2018.06.09 - tiszatáj

INTERJÚ
EDOARDO MARIA FALCONE
OLASZ FILMRENDEZŐVEL

A Karmikus kérdés (Questione di karma) című film nagy sikert aratott a Budapesti vetítésen. A rendező első filmje, a Ha az Isten úgy akarja 2017-ben jelent meg a magyar mozikban, és nagyon jó sajtókritikát kapott. Lehetne keresni párhuzamot a két film között, például a mindkettőben megjelenő apafigura kapcsán, de míg az elsőben az Alessandro Gassman által játszott pap súlyos balesetet szenved, nem lehet tudni, hogy túléli-e az éjszakát, addig a Kozmikus kérdésben ott van a halvány remény… –  Spoilergyanús interjúnk következik.

– Hogy magyarázná el nekünk ezt a fordulatot?

– Nem volt semmiféle előre kidolgozott terv, hiszen nem akartam folytatni a „Ha Isten úgy akarja” című filmet. Azt akartam elmesélni, hogy ez a zárt és félénk természetű művelt ember – aki elvesztette az édesapját – találkozik egy lehetetlen személlyel, aki fejlődésre ösztönzi. Ha belegondolunk, az Elio Germano által játszott karakter nem változik. Igen, lett volna rá lehetősége, hogy jobb ember legyen, azonban megmarad egy szimpatikus életművésznek. Eközben Giacomonak sikerül túllépnie az élet akadályain. Van egyfajta körkörösség, amely a gyermeki énnel kezdődik, majd a saját gyerekével fejeződik be. Tehát ennek is a reményhez van köze.

– Vannak olyan pillanatok, amikor a Fabio de Luigi által játszott főszereplő szinte megnyílik előttünk és beavat minket a történetbe. Ezután az Elio Germano által játszott Mario Pitagora alakja magába foglalja a teljes cselekményt. Vannak olyan pillanatok, amikor ezek a szálak eltávolodnak egymástól, máskor pedig keresztezik egymás útját. Hogyan sikerült így egyensúlyba hozni őket?

– Nézd, ez főképp a forgatókönyvi munkától függ. Lehet egy ötlet, egy megérzés, viszont az egész nagy kézművesmunkát igényel. Több hónapnyi meló a szavak felett, olyan csavarokat keresvén, amelyekkel egy párhuzamos cselekményt akarunk létrehozni. Így, e két ellentétes pólus egymáshoz közelít egy valószerű történetben.

Csakhogy ez a fura baráti viszony, mégis mintha katarzissal fejeződne be, de ott van a feltámadás is. Hogy jött Önnek ez a zseniális ötlet, hogy Elio Germanot golyóálló mellénnyel látja el?

– Eredetileg nem ezt akartam, azonban az idő igazat adott nekem. Kezdetben arra gondoltam, hogy meg fogom ölni, ám a végén ez nem tűnt annyira fairnek. Ezért eldöntöttem, hogy szétszórok némi infót a golyóálló mellényről, ezzel hozom izgalomba a közönséget.

Ön szerint a főszereplő apjának öngyilkossága kötődik valamilyen módon ahhoz, hogy véletlenül rajtakapta feleségét a szeretőjével a Velencei Karneválon?

– Az egy olyan dolog, ami továbbra is nyitott kérdés. Semmi sem biztos abban, hogy emiatt történt volna, mert ez csakis a Stefania Sandrelli által játszott anyafigura egyik kételye. Az tény, hogy alapvetően ő egy labilis természetű személyiség, és kész. Ennél többet már nem kell róla tudni.

 

 

De hisz ebben a filmben a kétely fogalma egy etikai, vallási, illetve filozófiai kérdéskörhöz is elvezet.

– Milyen kétely?

Az, amely az apafigura keresését övezi.

– Nem kellett semmiféle szimbolikus háttér, mert a film elején már olvasható, hogy ezt azoknak szánom, akik valakit elveszítettek. Egy idő után mindannyian elveszítünk valakit, vagy valamit: fiatalságunkat, egy fájdalmat, illetve más dolgokat is. Csakis ennek a személynek a meséje segít abban, hogy túléljük azt az alagutat, ahova bekerültünk. Engem nem nagyon érdekel az isteni szimbolizmus.

Mindazonáltal a főszereplő az apja elvesztését az emlékein és az ő szellemi hagyatékán keresztül próbálja feldolgozni.

– Ő így ismeri meg, mert az apja egy művelt ember volt, aki sokat utazott és olvasott. Giacomo próbál felépíteni egy olyan történetet a halála után, amelyen keresztül tud vele azonosulni. Viszont akadályokkal veszi körbe magát, és így egy zárkózott, félénk emberré válik.

Pont ez a zárkózottság az oka annak, hogy ehhez a francia ezoterikushoz fordul segítségért, aki egy szeszélyes és cinikus remetetípus. Hogyan pattant ki a fejéből ez a fejezet?

– Nézd, itt egy olyasmi diskurzusról van szó, hogy Giacomo klasszikus, megújuló utat tesz meg. Ahogy az ezoterikus is mondja a filmben, „Én már olyan sokat olvastam az életem során, hogy ennek semmi értelme sincs. Nem számít más, mint a sültmalac a krumplival.” Tehát itt a valóság megéléséről van szó. Ha jól tudom, akkor van egy zen mondás, ami úgy szól, hogy „Ha éhes vagyok, eszem – ha álmos vagyok, alszom.” Tehát a dolgok jelenléte számít. Megtömhetjük fejünket százmillió dologgal, viszont akkor sem mi leszünk a Föld legfejlettebb lényei.

 

 

Ennek a szemléletnek köszönhetően tudhatjuk meg, hogy miért tartja fontosnak kihangsúlyozni a főszereplő fejlődését, viszont az Elio Germano-féle karakter, aki a Fabio de Luigi által játszott szerep ellentéte, továbbra sem változik.

– Ő egy olyan figura, aki képtelen megváltozni, viszont ez normális, mivel senki sem egyforma. Sikerült találnia magának egy barátot, és ki tudja, hogy mit fog kezdeni azzal a „lóvéval” Costa Ricában. A világ tele van ilyen emberekkel.

Bizonyos jelenetekben, mint például, amikor a kamuorvos meglátogatja a hantázó Mario Pitagorat, az előre lezsírozott orvosi vizsgálat mintha egy Goldoni vígjátékból származna.

– Na jó, viszont az egy klasszikus teátrális mechanizmus, mivel a szereplőnek néha muszáj kamuznia. Ezek a fordulatok Arisztophanész és Plautus óta léteznek. Nyilvánvaló, hogy néha újra színre kell vinni őket, mert fontos az apró részletekben való gondolkodás.

Amikor sikerült méretre szabnia a teljes forgatókönyvet mit érzett?

– Semmit, hiszen ez csak egy meló, nincs hely és idő arra, hogy szellemi agyszüleményeket hozzunk létre. Amikor úgy érzed, hogy megtetted, amit kellett, akkor továbblépsz. Ez a munka a gyakorlatiasságról szól, utána lehet álmodozni, de a valóságban tele van fáradalmakkal, csatározással, problémákkal. Ez így normális.

Amikor a rendezés alatt hagyta, hogy ezek a szempontok lassacskán kialakuljanak mindkét főszereplőnél, mit szóltak ehhez a színészek?

– Egész jól érezték magukat, sőt még szórakoztak is. Legfőképp az tetszett nekik, hogy teljesen felcseréltem az eredeti szerepüket. Fabio de Luigi főképp vígjátékokban szerepelt, azonban itt nem túl vicces a karaktere. Ezzel szemben Elio Germano szinte megkedvelte ezt a komikus szerepet.

Lezárult ez a projekt, hamarosan kezdődik egy újabb. Továbbra is folytatja a rendezői munkát, vagy foglalkozik még forgatókönyvírással?

– Ha adódnak forgatókönyvírói lehetőségek, akkor szívesen elvállalom őket, persze továbbra is folytatnám a rendezést.

Nagyon szépen köszönöm ezt az interjút, öröm volt számomra.

Juhász Bálint

 

 

 

olasz vígjáték (2017), 90 p

Rendező: Edoardo Maria Falcone

Forgatókönyv: Edoardo Maria Falcone, Marco Martani

Szereplők: Elio Germano, Fabio De Luigi, Daniela Virgilio

Forgatókönyv: Edoardo Maria Falcone, Marco Martani

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő