11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Kabán Annamária: Az angyali költő
2018.06.07 - tiszatáj

DSIDA JENŐ HALÁLÁNAK
80. ÉVFORDULÓJÁRA

A huszadik századi magyar líra kiemelkedő költőegyénisége, Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben, és 1938. június 7-én hunyt el Kolozsváron. Mindössze harmincegy évet élt. Rövid élete során szerkesztette a Pásztortűz című irodalmi folyóiratot, egy ideig versszerkesztője az Erdélyi Helikonnak, lektora az Erdélyi Szépmíves Céhnek, majd helyettes szerkesztője a Keleti Újságnak. Tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, a Helikon írói közösségnek, az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, tagja és elnöke az Erdélyi Katolikus Népszövetség egyetemi és főiskolai szakosztályának, az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapítóinak egyike, tagja, majd központi titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, titkára a romániai PEN Klub magyar tagozatának.

Első verseskötete Leselkedő magány címmel 1928-ban látott napvilágot, 1933-ban az Erdélyi Szépmíves Céh könyveinek sorozatában jelent meg második, Nagycsütörtök című kötete, harmadik, Angyalok citeráján című kötetének megjelenésekor már nem élt.

Vannak művészek, akik alkotásaikkal képesek olvasóikat, műveik szemlélőit a lélek legmagasabb régióiba is magukkal ragadni. Ilyen művész Dsida Jenő. Olvasója, aki Firenzében és egyebütt megcsodálhatta Fra Angelico híres festményeit, köztük a több változatban oly finom színekkel és vonásokkal ábrázolt angyali üdvözletet, rögtön érzi, hogy Dsida Jenő, az angyali költő lelki társa az angyali festőnek. „Ó merre száll az a langy dal / az a fényes mennyei angyal? / kinek lila szárnya ragyog / kinek én csak az árnya vagyok” − írja Dsida Merre száll? című versében. A madárként szárnyaló, a lelket magasba ragadó dal a lélek kegyelmi állapotának szülötte, megformálása a lélek fényűzése, amely épp olyan csoda, mint a mennyei fényességben tündöklő angyal. Egyben azt is sugallja, hogy befogadója is képes lehet a dal, a költészet szárnyán angyali, égi magasságokba emelkedni. Égi magasságokba emelő a Kóborló délután kedves kutyámmal című lírai riport csodálatos élethimnusza is, amely Assisi Szent Ferenc-i ihletettséggel zeng a természet- és emberszeretetről, az emberi hivatásról, és − akárcsak az Angyalok citeráján című versciklus darabjai, mint például a Chanson az őrangyalhoz, a Sainte Thérèse de Lisieux, a Vidám kínálgatás keresztényi lakomán vagy a Kánai menyegző − a földit a transzcendens távlatába vonja. „Nagyszerű elcsavarogni, bolyongani, menni örökké, / így lézengeni, mint most, gondtalanul fütyörészve, / így ballagni, kutyástul, erős nagy örömmel a szívben, / s mondani himnikusan: Csodaszép, csodaszép ez az élet”. A vers egy kora őszi séta történeteként indul, de a sétát kezdettől átszövi az emberi életút és az evangéliumi üdvösség útjának jelentéssíkja, amelyek a narratív szöveget hol játékosan moralizáló tankölteménnyé, hol himnusszá, hol pedig ars poeticává avatják.  A verses „riport” hősei a fiatalság örömmámorával szökkennek át a léten, s a „gyémántporral teleszórt levegőben”, „felkacagó fuvolák, mély kürtök, aranyhegedűk víg / hangjai mellett”, „vakító angyali őrség kettős sorfala közt” érkeznek az „örök isteni Felség” színe elé.

Motivikusan és hangulatában folytatója ennek a versnek a Miért borultak le az angyalok Viola előtt, amelynek nyáralkonyi „csodálatos történetében” angyalok sokasága siet a hősnő megsegítésére: „jött a sudár, gyönyörűszép angyali kar, lágy mandolinokkal, / víg énekkel az égből, fényességgel az arcukon, édes, / ringó lengedezéssel, zsongó zengedezéssel, száz meg ezer, / föld tele, ég tele, száz és száz és száz meg ezer.” A külváros poros útján ég és föld, mennyei és földi egybeolvad: „Nem tudnók elmondani, elmuzsikálni, lefesteni, bárhogy akarnók: / mint lett isteni, ünnepi csarnok a külváros poros és füves útja, / …mint lobbant fel a tűz az egek lila tömbjén s lent a nehéz por, / sürü templomi tömjén, mint füstölt Violának lengő légi nyomába, / mint hullottak térdre az emberek és mutogattak a gyermekek és / mint kondult meg fékeveszetten a nagy város valamennyi harangja”. A Február, esti hat óra is művészi átéltséggel festi a földön túli világ fényét, harmóniáját: „ultraviola völgyben, hol a távoli térség / egyetlen muzsikáló, lilába folyt fehérség, / ahol dagadva szunnyad a langyos, esti, drága / hó hermelinje, pelyhek lélegző puhasága, / ahol az égre fagyva, alig-alig rezegve / madarak szárnya terped – s bő, halványkék mezekbe / öltözve, lassú lépttel, nem lankadó tagokkal / arkangyalok bolyongnak boldog hajadonokkal”. A két világ egybetartozását sugallja Dsida önéletrajzi ciklusának A pántos kapukon túl című darabja, amelyben a költő ámulva érkezik a „holtak falujába”, ahol korábban eltávozott példaképei fogadják: „A Cassiopeián robog a gyors át / s úgy ott vagyok, hogy észre sem veszem. / Az állomáson, mely meszelt, parányi, / Kuncz Aladár fogad és Kosztolányi.” A Tükör előtt című versciklus, amelyhez a fenti sorok is tartoznak, Dsida utolsó alkotásainak egyike. Több hónapig tartó betegsége végső napjaiban, 1938. június legelején dolgozott befejező részének revízióján az Erdélyi Helikon számára.

Alig volt huszonnyolc éves a költő, amikor megírta Sírfeliratát, amely a kolozsvári Házsongárdi temető Dsida-kriptájának homlokzatán (és néhány éve a Tokaji Írótábor emlékfalán is) olvasható: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.” A Sírfelirat záró sorában áttételesen megidézett nem romló arc a Merre száll? című dal „fényes mennyei angyalának” arcával villan egybe.


Címke: , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő