11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

„Múzeumban lenne a helye, nem a lemeztáskámban”
2018.06.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS DJ. KŐVEL

Május 12-én került megrendezésre a Legendás lemezek elnevezésű lemezbörze tavaszi kiadása Szegeden. Ennek apropóján Kőszegi Zsolttal aka. dj Kővel, a börze szervezőjével beszélgettünk a Legendás lemezek létrejöttéről, lemezkultúráról, a dj-zésről, a Szeged Soul klubestekről, és nem utolsó sorban a szegedi éjszakai élet múltjáról és jelenéről – ANALÓG DISCO című sorozatunk első darabját olvashatják.

– Mikor szervezted az első szegedi lemezbörzét? Mi volt az oka, hogy elindítottad?

Ez úgy jött, hogy a Media Marktban dolgozom, ahol lemezekkel is foglalkozom, dj-ként pedig lemezekről játszom, és azt tapasztaltam, hogy kezd megnőni a lemezek iránti érdeklődés. A 2000-es években szinte csak dj-knek csináltak bakeliteket, esetleg a zenekaroknak jelent meg egy-két exkluzív kiadványa, később viszont már szimpla kiadványok is kezdtek újra megjelenni lemezeken. Ez a hullám, a lemezkiadás, -vásárlás, az online fórumok börzéi, a Budapesten és más városokban létrejövő börzék indítottak arra, hogy mi is szervezzünk egyet, gondoltuk, nem lehet olyan nagy truváj. Van egy barátom, Dr. Varga Péter, aki egy csomó pesti lemezárust ismert, körbekérdeztünk, kit érdekel, és így hívtuk le az első kört. Illetve meghirdettük. Ez négy éve volt, a Kapcában, ami azóta is helyszín. Akkor tíz árussal a kávézóban, de a következő alkalmakra már annyian érkeztek, hogy muszáj volt áttenni a nagyterembe.

Csináltuk, mert volt rá igény, és mert mi is szerettünk volna jó áron jó lemezeket venni.

– Mekkora és milyen kínálatból válogathatnak most az emberek? Mi a benyomásod a szegedi lemezfogyasztásról?

Szegeden van egy nagyon jó lemezgyűjtő réteg, akik sokat áldoznak lemezekre. A szegedi börzén általában pop, rock, klasszikus lemezek találhatóak meg, ezeknek, ha tippelnem kellene, a 80% százaléka külföldi. Az igazság az, hogy a magyar lemezek piaca a 60-80-as évek között nagyon szűk volt, ezért extra dolgokat nem lehet hozni. Bár vannak ritkaságok, de nagyjából ugyanazok a hazai lemezek pörögnek. Az árusok általában magánszemélyek, használt lemezekkel, de néha egy-egy online bolt is kitelepül. Régi és új lemezek viszonyában főleg régi van, de vannak látogatók, akik nem akarnak használt lemezt venni, mert az pattog, serceg. Tudjuk, hogy a lemeznek, ahogy kiveszed a borítóból, romlik a minősége. Mindig az első nyomást tartják a legjobbnak. Mondjuk, ha az első nyomás is vacak, akkor mindegy.

 

 

A lemezbörzének az is előnye, hogy ha veszel egy lemezt ugyanannyiért, amennyiért online is megvehetnéd, itt meg tudod nézni, milyen állapotban van, és a szállítási költséget is megspórolod. Van a lemezeknek egy nemzetközileg elfogadott állapot megjelölése, de ott is lehetnek gikszerek, mert egy online üzlet, aki felrak húszezer-harmincezer lemezt, nem tudja mindegyiket úgy átnézni, végighallgatni, hogy az pontos legyen. A hibázási lehetőség benne van. Van, hogy a nyomással van hiba, pedig ránézésre nem tudnád megmondani.

Aztán a lemezek vásárlása után jön a zene lejátszása, ami már egy külön tudomány.

Tudni kell, milyen hangfal, milyen kábel, milyen tű, hogy tárolod, tütütű. A szegediek körében erre van egy erős, potenciális réteg, annak ellenére, hogy szerintem az átlag szegediek zeneileg alulműveltek, de lehet, hogy ez egész magyar társadalomra igaz. De van egy ilyen fizetőképes réteg, azért is szeretnek ide járni az árusok. Stagnálóan magasan van a lemezbörzét látogatók száma. Izgalmas közeg, ahol jó hasonszőrűekkel beszélgetni.

 

 

– Hozzád fűződnek a Szeged Soul néven futó klubestek is. Kikkel szoktál együtt játszani? Milyen zenei rendezőelv jellemzi a válogatásotokat?

Itt minden mindennel összefügg. Ezt a klubestet eredetileg a Várkertre találtam ki. Nekem régen a fő bázisom a Piros úszóház volt, ahol volt egy bulisorozat a 2000-es években. Erre az időszakra mindenki legendás szeretettel emlékszik vissza. Miután abbamaradt, mivel nem tudom jól menedzselni magamat, nem nagyon voltak bulijaim. Wowbagger és Suhov viszont akkoriban csináltak funk bulikat, ők hívtak el a Garabonciásba, amikor még volt – általuk kerültem ismét képbe. Barátok lettünk, hívtuk egymást. Szóval a klubest tulajdonképpen én vagyok egyedül, de szoktam ismerősöket hívni, főleg Wowbaggert, Jazzszigorékat, Suhovot. Ha van bevétel, és meg tudjuk fizetni, akkor pesti vendégeket is.

Eleinte afro, latin, funk zenéket játszottam, de ezeket meguntam. Megtetszett a 60-as soul. Azóta a soul stílusról is váltottam egy kicsit, a rockabilly, blues, garage rock, surf vonalra. Jelenleg efelé nyomulok. Úgy érzem, eljutottam egy olyan időszakomba, hogy nem akarok punnyadt zenéket játszani, táncoltatni akarok. Mert az a jó buli, amikor az emberek táncolnak.

Felszabadítani az embereket a zenével, én ezt akarom.

Mindig azt szoktam mondani, hogy a dj-zés egyfajta exhibicionizmus. Van persze, aki csak a pénzért csinálja, de mi – akiket eddig említettem – azért, mert szeretnénk olyan zenéket megmutatni, amiket nem ismernek az emberek. A zenei palettának körülbelül az egy százalékát, ha ismerik – emiatt nagyon sok mindent meg lehet ismertetni, remekebbnél remekebb dolgokat. A baj inkább az, hogy ez egy zeneileg elbutított ország. Itt minden underground, ami nem a „legmainstreamebb” tánczenéhez tartozik. Más kultúra, de Angliában például teljesen hétköznapi, hogy soul zene szól a rádióból egy bárban.Ott ez kommersznek számít. Nálunk nem csak a közönség, hanem sokszor a klubtulajok számára is underground az ilyesmi. Figyelni persze kell a közönségre, de mi olyan dj-k vagyunk, akik nem kiszolgálnak, hanem szerethetővé tesznek stílusokat. Azt hiszem, szemtelenkedés nélkül mondhatom, hogy mindig a saját utunkat jártuk.

 

 

– Többször is felkértek, hogy Szilasi László regényfelolvasásain szerepelj dj-ként. Tetszett ez a feladat? Hogy állsz az efféle fúziós együttműködésekhez? 

Ez időigényes feladat volt, mert lemezekről nem olyan egyszerű megoldani a váltásokat. Ideálisan ezt úgy kellene csinálni, ha lemezekről játszol, hogy mértani pontossággal leméred az felolvasási időt, vagy pedig laptopról, mert akkor csak egy gombnyomás, és vált a szám. Amikor egyszer Orcsik Rolanddal közösen olvastak fel, volt, hogy kihagytak egy részt a felolvasásból, én meg azt sem tudtam, hol vagyok. Váratlanul lett vége, miközben én még azt a lemezt kerestem, amit a szünetre készítettem be. Szerencsére az ilyesmi általában senkinek sem tűnik föl. Azt hiszik, direkt így van.

Technikailag egyébként nem vagyok annyira jó dj, hogy ilyen projekteket vállaljak. Ha megvan a stílus, kitalálom a zenéket, megfogom a szövegek hangulatát, de olyasmire mondjuk, hogy zenekar alá beateket rakjak, nem vagyok alkalmas. Én inkább a szelekcióban vagyok jó.

Jukebox vagyok, amibe nem kell pénzt dobni.

– Idén nyáron a Várkert mint kulturális helyszín nem fog üzemelni, július elsejétől pedig hatályba lép a zajvédelem helyi szabályzásáról elfogadott rendelet. Mit gondolsz, hol marad hely és lehetőség kulturális szempontból igényes, kültéri események megrendezésére?

A Vártkert volt Szeged undergroundja szempontjából – bár ezt a kifejezést finomítani kéne – a legjobb, ami történhetett. Bármi volt, az emberek jók érzeték magukat. Szabadtér, és a zene is mehetett, mert inkább a part felé ment a hang. Néha ugyan voltak problémák a hangszinttel, de nem volt jellemző. A legrosszabb, ami történhetett, pedig az, hogy nincs.

Kültéri helyszín eddig se nagyon volt a városban nekünk, a Várkert és a partfürdő, kábé ennyi. De a hangerő szempontjából kicsit konzervatív vagyok, talán pont azért, mert a Tisza-parton lakom, és végighallgatom az összes partit, ami a városban van. A szórakozóhelyek a Tiszán szerdától szombatig, reggel ötig nyomják. Fekszem az ágyba, és hallom, ahogy a dj beszél a mikrofonba. Ezt meg kell alkudni. Mert nem az van, hogy odaállítom a dj-t a pult mögé, felerősítem a hangot, és akkor hagy menjen a buli, ameddig megy. Oda kellett volna figyelni a hangerőre eddig is. Ez a dj-knek is a hibája. Annyiból látom ezt jónak, hogy a klubtulajdonosok mostantól jobban elkezdenek figyelni a hangerőre, a hangtechnikára.

 

 

– Mit tartasz lemezritkaságnak? Ajánlanál pár számot?

A magyar kislemezek az 50-es, 60-as évekből – némelyik olyan jól szól, amikor felrakom! Hány éve volt? Majdnem 60 éve. Hát annak múzeumban lenne a helye, nem a lemeztáskámban. Belegondolsz, ez a sárga címkés Qualiton félszáz éves, hülyéskedsz vele a lemezjátszón, holott vitrin alá való. Számomra ez a varázsa az egésznek. Hogy találok egy számot, amit addig nem ismertem – lehetőleg más se nagyon –, és én tudom bemutatni.

Egyik nagy kedvencem a sok közül az Ős Neotontól a Holtidő (1970) című dal, ami egy tévéfilm zenéje volt. Suhaid barátomnak megvan dedikálva, azt azért becsalinkáznám. A Kínai fal a másik, Atlantisz együttes, dinamikus vaddisznó rockszám. Meg most szörfökben utazok. Van ez a Link Wray nevű csóka, a Comanche című száma nagyon tetszik. Néztem egy ’74-es koncertfelvételt, a csávó annyira laza, ahogy rágózik napszemüvegben, miközben pöngeti a gitárt. Aztán ott van Dick Dale a Pulp Fiction-ös számával, a Misirlouval. Az is surf sztenderd. És persze a Peter Gun című szám. Annak most találtam meg egy bomba verzióját a The Remo Four változatában. Ha berakom, sikít a ház.

Szutorisz Szabolcs Bence

 

Fotó: Ács Péter


Címke: , , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő