01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Össze lehet gipszelni egy családot?
2018.05.31 - tiszatáj

GIPSZ, AVAGY HOGYAN SZERELTEM MEG A VILÁGOT

Vigyázat, nem spoilermentes olvasat, de az biztos, hogy ez a könyv akkor is magával sodor, ha tudod, mi a vége…

A Pagony Kiadó új sorozatot indított Abszolút Könyvek elnevezéssel, amely a kiskamasz, 9-12 éves korosztályt célozza meg. A sorozat vállalása, hogy minél több olyan könyv jelenjen meg a magyar könyvpiacon, mely izgalmas történetekkel, színvonalas nyelvezettel, olvasásra hívja a kiskamaszokat. A sorozat első kötetei között szerepel Anna Woltz, holland író Gipsz, avagy hogyan szereltem meg a világot című könyve. Anna Woltz ez idáig huszonegy kiskamaszoknak és fiatal felnőtteknek szóló könyvet írt. Írásaira jellemző a humor, a kalandos cselekmény, a szerethető karakterek szerepeltetése, és a korosztályra jellemző érzelmek ábrázolása, feltárása. Könyveiben megjelennek azok az kérdések, mellyel előbb vagy utóbb mindenkinek szembe kell néznie. Több könyvében – ahogy a Gipszben is – a gyerekszereplők felfedezik azt, hogy a szüleik ugyanúgy követnek el hibákat, mint más emberek, és néha fogalmuk sincs, mit kell csinálni, vagy miként kell viselkedni egy teljesen új szituációban.

A Gipsz, avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot című könyvben Felicia egy napját kísérhetjük végig, úgy, mintha egy kis kamerával a vállán indulnánk útnak. Ez a nap pont az első olyan az életében, melyet elvált szülő gyerekeként kell megélnie, és ha még ez nem lenne elég, biciklis baleset éri a húgát, Bertát és az apukáját, Joost. A nagy kavarodás közben, fokozatosan bontakozik ki a háttértörténet, annak a története, hogy Felicia miként éli meg a szülei válását. A képlet átlagosnak mondható, a szülők az évek során elhidegültek egymástól, ezért jobbnak látják, ha külön utakon folytatják az életüket a közös gyerekiekkel. A külön élethez új szokások kellenek, az apa elköltözik, megosztják egymás között a hét napjait, viszont arra egyik szülő és gyerek sincs felkészülve, hogy vészhelyzetben miként működjenek együtt, illetve együtt-külön. Berta például az anyukájával szeretne kórházba menni, amire azonban nincs lehetőség, mert nem az ő napja van éppen, és sietni kell, mivel a baleset során egy szánkó levágta Berta ujját, amit minél előbb vissza kell varrni. Felicia is először az anyukáját szeretné felhívni, mivel ő az, aki a nehéz helyzetekben tudja, mit kell tenni.

A történet elején Felicia kiábrándultsága érzékelhető a családdal és a házassággal kapcsolatban, azt is kijelenti, hogy előbb ugrana egy vulkán közepébe, minthogy férjhez menjen. Ám a történet végére álláspontja megváltozik, rájön, hogy az anyukája, akit korábban a válásért hibáztatott, azért dönt amellett, hogy külön éljenek ezentúl, hogy az anyaság mellett – mely továbbra is az első helyen szerepel nála – önmaga, illetve valaki tudjon lenni. A házassággal kapcsolatban is változik az álláspontja, nem azt gondolja, hogy fölösleges, hiszen házasságok nagy része válással végződik, hanem úgy véli a történet végén, hogy aki belevág, bátor, és így lehet igazán esélyt adni az életnek. Az, hogy alig huszonnégy óra alatt a családról és a házasságról alkotott álláspontja megváltozik, részben egy, a kórházban kezelt új barátnak, Primulának is köszönhető. Primula optimista és életvidám, annak ellenére, hogy szívbillentyűműtéten esett át. Van betegségtudata, hiszen majdnem mindenkinek megmutatja azt a műtéti sebet, melyet egy kalóz is megirigyelhetne. Mindazonáltal szeretne ő is normális életet élni, melynek középpontjában nem a betegség és a korai halál lehetősége áll.

Felicia időről időre kérdéseket fogalmaz meg az új élethelyzetével kapcsolatban, miként folytatódhat az élet, ha már nem tartoznak egymáshoz, melyik szülő lakhelyét hívhatja otthonának, mi lesz a személyes dolgaival, és mit kell pakolni egy mindenes táskába? Próbálja definiálni magát és az érzéseit, például azokkal a szófordulatokkal, melyeket a szülei használhattak egy úgynevezett Ernyőbeszélgetés során, amikor közölték, hogy elválnak: „…meg kell értenetek, hogy nagyon boldogok voltunk egymással! De ennyi év után egyszerűen már nem illünk össze. Ezért külön akarok ebédelni.” (59. oldal). Mindazonáltal Felicia és Berta szeretné, ha az életük ugyanúgy folytatódhatna, mint régen, melyet Felicia úgy fogalmaz meg, hogy „ezt a családot sürgősen be kell gipszelni!” (58.oldal). Később ez a metafora a valóságban is alakot ölt, Felicia begipszelteti az amúgy teljesen ép karját, és belehelyezi a szülei jegygyűrűjét is. Noha a kötet végén nem jön el az általuk remélt eredmény, a szülők nem találnak újra egymásra, de már nem tűnik reménytelennek vagy lehetetlen az az élet, melyet elvált szülők gyerekeként kell tovább élni. Felicia új barátokkal találkozik, és új küldetéseket állít maga elé úgy, mint Adam barátságának visszaszerzése, megtartása, és Yasmine nővér, és Gooijer doktor összeboronálása.

A mindössze százhatvannyolcoldalas könyv folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét, mivel mindig történik valamilyen nem várt esemény, érdekesség, illetve nem minden információra derül fény egy-egy fejezetben. Így például csak a harmadik fejezetben derül ki, hogy Feliciának miért kell álarcot felvennie ahhoz, hogy ő is elkísérhesse a húgát a kórházba, ahogy szintént nem rögtön derül ki az sem, hogy Adam, Felicia új barátja tulajdonképpen mit keres a kórházban. Noha a történet központi eleme Felicia és Berta szüleinek válása, a balesetnek köszönhetően a kórházban új barátokkal ismerkednek meg, és új kalandokban részesülnek. Feliciát már hétéves korától érdekli az orvoslás, nem riad vissza a vér látványából, és mivel az ő perspektívájából láthatjuk az eseményeket, sokszor meglehetősen realisztikus képet kapunk Berta levágott ujjpercéről, és arról, miként varrják vissza, valamint a kórház többi betegéről. A véres jelenetek és a rázós helyzetek bemutatásán könnyít Felicia humora, mely végig kísér minket az egész könyvben. Anna Woltz Felicia részeltgazdag látásmódját vegyíti sajátos humorával, melyet Felicia nem fél használni akkor sem, amikor a szülőket szembesíti azzal, milyen gyerekként megélni az elválást.

A könyv teljesíti azt a célkitűzést, mellyel az Abszolút Könyvek sorozat útjára indult. A történet valóban izgalmas és lendületes, egy nagyon gyakori jelenséget ábrázol, olyan őszinteséggel, melyről sok szülő beszélni sem mer. A szöveg nyelvezete könnyen befogadható. Megjelenik benne a humor, az irónia és az önreflexió, ugyanakkor megőrzi a téma komolyságát. A rövid terjedelemnek és a megfelelő tipográfiának köszönhetően a kevésbé gyakorlott olvasóknak is ideális olvasmány lehet.

Sándor Enikő

 

Pagony Kiadó

Budapest, 2018

168 oldal, 2590 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő