11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Össze lehet gipszelni egy családot?
2018.05.31 - tiszatáj

GIPSZ, AVAGY HOGYAN SZERELTEM MEG A VILÁGOT

Vigyázat, nem spoilermentes olvasat, de az biztos, hogy ez a könyv akkor is magával sodor, ha tudod, mi a vége…

A Pagony Kiadó új sorozatot indított Abszolút Könyvek elnevezéssel, amely a kiskamasz, 9-12 éves korosztályt célozza meg. A sorozat vállalása, hogy minél több olyan könyv jelenjen meg a magyar könyvpiacon, mely izgalmas történetekkel, színvonalas nyelvezettel, olvasásra hívja a kiskamaszokat. A sorozat első kötetei között szerepel Anna Woltz, holland író Gipsz, avagy hogyan szereltem meg a világot című könyve. Anna Woltz ez idáig huszonegy kiskamaszoknak és fiatal felnőtteknek szóló könyvet írt. Írásaira jellemző a humor, a kalandos cselekmény, a szerethető karakterek szerepeltetése, és a korosztályra jellemző érzelmek ábrázolása, feltárása. Könyveiben megjelennek azok az kérdések, mellyel előbb vagy utóbb mindenkinek szembe kell néznie. Több könyvében – ahogy a Gipszben is – a gyerekszereplők felfedezik azt, hogy a szüleik ugyanúgy követnek el hibákat, mint más emberek, és néha fogalmuk sincs, mit kell csinálni, vagy miként kell viselkedni egy teljesen új szituációban.

A Gipsz, avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot című könyvben Felicia egy napját kísérhetjük végig, úgy, mintha egy kis kamerával a vállán indulnánk útnak. Ez a nap pont az első olyan az életében, melyet elvált szülő gyerekeként kell megélnie, és ha még ez nem lenne elég, biciklis baleset éri a húgát, Bertát és az apukáját, Joost. A nagy kavarodás közben, fokozatosan bontakozik ki a háttértörténet, annak a története, hogy Felicia miként éli meg a szülei válását. A képlet átlagosnak mondható, a szülők az évek során elhidegültek egymástól, ezért jobbnak látják, ha külön utakon folytatják az életüket a közös gyerekiekkel. A külön élethez új szokások kellenek, az apa elköltözik, megosztják egymás között a hét napjait, viszont arra egyik szülő és gyerek sincs felkészülve, hogy vészhelyzetben miként működjenek együtt, illetve együtt-külön. Berta például az anyukájával szeretne kórházba menni, amire azonban nincs lehetőség, mert nem az ő napja van éppen, és sietni kell, mivel a baleset során egy szánkó levágta Berta ujját, amit minél előbb vissza kell varrni. Felicia is először az anyukáját szeretné felhívni, mivel ő az, aki a nehéz helyzetekben tudja, mit kell tenni.

A történet elején Felicia kiábrándultsága érzékelhető a családdal és a házassággal kapcsolatban, azt is kijelenti, hogy előbb ugrana egy vulkán közepébe, minthogy férjhez menjen. Ám a történet végére álláspontja megváltozik, rájön, hogy az anyukája, akit korábban a válásért hibáztatott, azért dönt amellett, hogy külön éljenek ezentúl, hogy az anyaság mellett – mely továbbra is az első helyen szerepel nála – önmaga, illetve valaki tudjon lenni. A házassággal kapcsolatban is változik az álláspontja, nem azt gondolja, hogy fölösleges, hiszen házasságok nagy része válással végződik, hanem úgy véli a történet végén, hogy aki belevág, bátor, és így lehet igazán esélyt adni az életnek. Az, hogy alig huszonnégy óra alatt a családról és a házasságról alkotott álláspontja megváltozik, részben egy, a kórházban kezelt új barátnak, Primulának is köszönhető. Primula optimista és életvidám, annak ellenére, hogy szívbillentyűműtéten esett át. Van betegségtudata, hiszen majdnem mindenkinek megmutatja azt a műtéti sebet, melyet egy kalóz is megirigyelhetne. Mindazonáltal szeretne ő is normális életet élni, melynek középpontjában nem a betegség és a korai halál lehetősége áll.

Felicia időről időre kérdéseket fogalmaz meg az új élethelyzetével kapcsolatban, miként folytatódhat az élet, ha már nem tartoznak egymáshoz, melyik szülő lakhelyét hívhatja otthonának, mi lesz a személyes dolgaival, és mit kell pakolni egy mindenes táskába? Próbálja definiálni magát és az érzéseit, például azokkal a szófordulatokkal, melyeket a szülei használhattak egy úgynevezett Ernyőbeszélgetés során, amikor közölték, hogy elválnak: „…meg kell értenetek, hogy nagyon boldogok voltunk egymással! De ennyi év után egyszerűen már nem illünk össze. Ezért külön akarok ebédelni.” (59. oldal). Mindazonáltal Felicia és Berta szeretné, ha az életük ugyanúgy folytatódhatna, mint régen, melyet Felicia úgy fogalmaz meg, hogy „ezt a családot sürgősen be kell gipszelni!” (58.oldal). Később ez a metafora a valóságban is alakot ölt, Felicia begipszelteti az amúgy teljesen ép karját, és belehelyezi a szülei jegygyűrűjét is. Noha a kötet végén nem jön el az általuk remélt eredmény, a szülők nem találnak újra egymásra, de már nem tűnik reménytelennek vagy lehetetlen az az élet, melyet elvált szülők gyerekeként kell tovább élni. Felicia új barátokkal találkozik, és új küldetéseket állít maga elé úgy, mint Adam barátságának visszaszerzése, megtartása, és Yasmine nővér, és Gooijer doktor összeboronálása.

A mindössze százhatvannyolcoldalas könyv folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét, mivel mindig történik valamilyen nem várt esemény, érdekesség, illetve nem minden információra derül fény egy-egy fejezetben. Így például csak a harmadik fejezetben derül ki, hogy Feliciának miért kell álarcot felvennie ahhoz, hogy ő is elkísérhesse a húgát a kórházba, ahogy szintént nem rögtön derül ki az sem, hogy Adam, Felicia új barátja tulajdonképpen mit keres a kórházban. Noha a történet központi eleme Felicia és Berta szüleinek válása, a balesetnek köszönhetően a kórházban új barátokkal ismerkednek meg, és új kalandokban részesülnek. Feliciát már hétéves korától érdekli az orvoslás, nem riad vissza a vér látványából, és mivel az ő perspektívájából láthatjuk az eseményeket, sokszor meglehetősen realisztikus képet kapunk Berta levágott ujjpercéről, és arról, miként varrják vissza, valamint a kórház többi betegéről. A véres jelenetek és a rázós helyzetek bemutatásán könnyít Felicia humora, mely végig kísér minket az egész könyvben. Anna Woltz Felicia részeltgazdag látásmódját vegyíti sajátos humorával, melyet Felicia nem fél használni akkor sem, amikor a szülőket szembesíti azzal, milyen gyerekként megélni az elválást.

A könyv teljesíti azt a célkitűzést, mellyel az Abszolút Könyvek sorozat útjára indult. A történet valóban izgalmas és lendületes, egy nagyon gyakori jelenséget ábrázol, olyan őszinteséggel, melyről sok szülő beszélni sem mer. A szöveg nyelvezete könnyen befogadható. Megjelenik benne a humor, az irónia és az önreflexió, ugyanakkor megőrzi a téma komolyságát. A rövid terjedelemnek és a megfelelő tipográfiának köszönhetően a kevésbé gyakorlott olvasóknak is ideális olvasmány lehet.

Sándor Enikő

 

Pagony Kiadó

Budapest, 2018

168 oldal, 2590 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő