05.25.
| 30 év – 30 kép: Fotókiállítás a Szegedi Kortárs Balett életéről a Móra-múzeumban >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
05.31.
| Jazz Kocsma – Borda Réka Hoax című verseskötetének bemutatója >>>
05.31.
| Asztali beszélgetések… – Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám disputája >>>
05.26.
| Trafó – Székely Rozália: Kálvária Lakópark >>>
05.22.
| VIII. THEALTER U21 plusz kisfesztivál >>>
05.19.
| Ludwig Lounge | Művészet – tudomány – hit >>>
05.15.
| Liszt Ferenc éjszakái – Baka István emlékest Szegeden >>>
05.14.
| Trafó – Tóth Kinga intermediális költészeti estje >>>
05.10.
| PIM – Generációs újratervezések >>>
05.04.
| Göblyös Róbert festőművész kiállítása >>>
05.03.
| Szaffi − újra a mozikban! >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>
04.17.
| Televíziós alkotók ötleteit várják a Hypewriter júniusi pitchfórumára >>>
04.17.
| Kiemelkedő nézettséggel zárt a DESZKA Fesztivál >>>
04.13.
| Úrhatnám polgárral készülnek a REÖK Szabadtérire >>>
04.11.
| Visszaemlékezés és naplógyűjtő kezdeményezést indít útjára a szegedi múzeum >>>
03.22.
| Balajthy Ágnes Bodor Béla-díjas >>>
03.12.
| Budapesten is várják a REÖK Tartuffe-előadását >>>
03.12.
| A tatárjárás pusztításának drámai részletei a Határtalan Régészetben >>>
03.06.
| Világsztárok és 360 fokos VR élmény a Müpa 2018/2019-es évadában >>>

Benesóczky László, Gerlei Dávid, Hegedűs Gyöngyi, Kiss Ottó, Nyirán Ferenc, Pásztor Béla, Sánta Miriám, Tatár Sándor versei

Tandori Dezső esszéje

Cosmin Perta, Ross Károly prózája

A reflexivitás terei (Napló, jegyzet, irodalom)

Kőbányai János tanulmánya Pásztor Béla költészetéről

>>>

Az SZTE Egyetemi Tavasz programsorozata 2018. április 11. és május 18. között várja az érdeklődőket. Az öt hét alatt ötven helyszínen közel háromszáz program közül válogathat a közönség. A mindenki számára nyitott rendezvénysorozaton kulturális és sportesemények, kari napok, egyetemi színházi találkozó, gitárfesztivál, tematikus séták, tudománynépszerűsítő programok és konferenciák várják az […]

>>>

Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez
2018.05.06 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ÉVA ANDREÁVAL

Egymás sarkát érik a filmfesztiválok, tavaly Szegeden mégis arra vállalkoztak, hogy indítanak egy újat. Nem is tehettek volna másképp, ez szinte kötelesség, hiszen nincs még egy vidéki város, amely olyan kaliberű filmes szülöttel dicsekedhet, mint Szeged. Szabó Éva Andreával, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál alapítójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– Ha lenne ilyen statisztika, könnyen lehet, hogy fesztivál-nagyhatalom lenne Magyarország. Miért gondolta, hogy szükség van egy újabbra?  

Zsigmond Vilmos miatt! Akiről nem csak azt tudtam, hogy a világ egyik leghíresebb amerikai operatőre, hanem azt is, hogy Szeged szülötteként a gyökereit élete végéig ápolta. Magam is találkoztam vele, az elbűvölő személyisége is nyilván befolyásolt, de leginkább az egész világon elismert szakmai rangja. Még javában élt, amikor már motoszkált a fejemben a gondolat, mert bár a szülővárosa addig is kifejezte a tiszteletét, hiszen 2004-ben díszpolgári címet kapott, egy évvel később a Belvárosi Mozi róla nevezte el a nagytermét, de úgy éreztem, hogy valami filmes, a szakmai kvalitásaihoz méltó eseménnyel is ki kellene fejeznünk a megbecsülésünket. Mivel ő operatőr volt, adta magát a feladat. Mert való igaz, filmes fesztivál itthon is sok van, operatőrfesztivál azonban egész Európában alig. A terv még épp, hogy csak formálódott bennem, ám amikor 2016. január 1-én váratlanul elhunyt, egy csapásra kikristályosodott, hogy itt az idő, lépni kell. Tavasszal, az emléktáblája avatásán több neves filmes szakember is jelen volt, megosztottam velük az ötletemet, s az ő támogatásuk újabb lendületet adott.

– Ha a filmesek, akár amerikaiak, akár európaiak szóba hozzák Zsigmond Vilmost, a legnagyobb szeretettel és elismeréssel beszélnek róla. Mi az, amit ő tudott? Minek köszönhető az a maximális tisztelet, ami őt övezi?

Egyrészt vitathatatlan szakmai tudással, s ami talán még fontosabb, egyedi szemléletmóddal rendelkezett. A főiskolán ő is Illés György tanítványa volt, akinek alapelve volt, hogy az operatőr nem alárendelt szerepet tölt be, hanem a rendező táralkotójaként vesz részt a filmkészítésben, tehát szoros együttműködésben álmodják meg a film képi világát. Zsigmond Vilmos mindig hangsúlyozta, hogy európai kultúrán nevelkedett, Amerikában jó pár rendező értékelte ezt.  A legnagyobb rendezőkkel dolgozott, Altmantól Spielbergig. Ugyanakkor mindvégig, a legnagyobb sikerei közepette is ember maradt. Három alkalommal nekem is volt szerencsém személyesen találkozni vele, egy bájos, közvetlen személyiséget ismertem meg benne.

– Mennyire emlékezett ő arra, hogy honnan jött, milyen kapcsolata volt a szülővárosával?

Amikor Magyarországra jött, Szegedre is mindig ellátogatott. Otthon érezte magát, bebarangolta a régi, kedves helyeket, s felkereste a halászcsárdákat is, mert imádott odajárni. Szívesen jött be a moziba is. Amikor elneveztük róla a nagytermet, nagyon örült neki, büszke volt rá, s attól kezdve csak úgy emlegette, hogy „az én mozim”. Sajnos, a névadó ünnepségen egy forgatás miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de küldött egy videó üzenetet.  Később, amikor újra itthon járt, elhozta a barátait és a filmes kollégáit, hogy megmutassa nekik „az ő moziját”.

– Térjünk vissza a fesztiválra. Az események tehát 2016 tavaszáig nagyon gyorsan követték egymást, már csak a kivitelezés volt hátra. Hogyan fogott hozzá a fesztivál megvalósításához?

Tudtam, hogy kell egy csapat. Végiggondoltam, kik azok a munkatársaim a szűkebb és tágabb környezetemben, akikkel szövetkezve ezt meg tudjuk valósítani. Összeállt egy tízfős stáb, és elkezdtünk dolgozni. Az első fesztivál szervezésébe szinte fejest ugrottunk. Hajtott minket, hogy valami olyat hozhatunk létre, ami Szegeden még nem volt, sőt a filmfesztiválok sorában is csak kevés. 2016 őszén kiírtuk az első pályázati felhívást, s ettől kezdve egymást követték az események.

– Pozitív volt az első fesztivál szakmai fogadtatása, erős volt a verseny, főleg a kisjátékfilm és a dokumentum kategóriában. Ezeket a műfajokat szinte csak fesztiválokon lehet látni, pedig a hazai filmesek is jelentős sikereket aratnak velük világszerte.

A rövidfilmeket nem forgalmazzák a mozik, mert nincs széles közönségük. Pedig nagyon fontos műfaj, mert a kisfilmek alapvetően a fiatal alkotók ugródeszkája, kiugrási lehetősége. Ha a fesztiválokon kitűnnek a mezőnyből, ha díjakat nyernek, a rendezőknek nagyobb a lehetőségük arra, hogy nagyjátékfilm forgatásába kezdhessenek.

– A fesztivál nevében ugyan benne van a válasz, de azért rákérdezek: mi a specialitása a szegedi filmfesztiválnak, mit ad hozzá a filmes fesztiválvilághoz?

Nagyon sok filmfesztivál van a világban, Magyarországon is egyre több. Mindegyiknek adnak egy sajátos profilt. A mi profilunk az, hogy az operatőri munkára koncentrálunk, s ilyen jellegű seregszemléből nem sok van az egész világon. A mi távlati célunk az, hogy Európa második legjelentősebb operatőri fesztiváljává váljunk. Azért csupán a másodikká, mert a lengyelországi Camerimage tekintélyes múltjával nem lehet felvenni a versenyt. A bydgoszczi kollégáknak negyedszázados munkája fekszik abban, hogy a Camerimage Európa legjelentősebb operatőrtalálkozójává vált, de úgy gondolom, a közvetlen utánuk következő helyre van esélyünk.  Ez nagyságrendileg, ha Cannes, Velence és a Berlinale magasságából nézzük a terepet, a középmezőnyt jelenti, ami nem kevés, mert ehhez a szinthez szakmailag megbízhatónak kell lenni. Azt szeretnénk, ha rangja lenne a díjunknak, ezért is hívunk neves filmes szakembereket a zsűribe. Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez. Szeretnénk továbbra is tartani a nívót, emellett azonban arra is törekszünk, hogy hangulatában közvetlen, vendégszerető találkozó legyen a mi fesztiválunk.

Báthory Júlia

 


Címke: , , , ,
2018.05.26 - tiszatáj

BOSSZÚÁLLÓK: VÉGTELEN HÁBORÚ
Kerek évfordulót ünnepel a Marvel Studios: 2008-ban az első Vasemberrel indultak világhódító útjukra, fázisokra bontották a képregényes B-ligából induló szuperhőseiket, nem mellesleg pedig olyan spin-offokon, önálló darabokon nyugvó hosszú távú üzleti modellt építettek ki, melyből a DC-moziuniverzumától az újabb Star Wars-részekig rengeteg széria (helyesebben: franchise) építkezik… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.05.23 - tiszatáj

Benesóczky László, Gerlei Dávid, Hegedűs Gyöngyi, Kiss Ottó, Nyirán Ferenc, Pásztor Béla, Sánta Miriám, Tatár Sándor versei

Tandori Dezső esszéje

Cosmin Perta, Ross Károly prózája

A reflexivitás terei (Napló, jegyzet, irodalom)

Kőbányai János tanulmánya Pásztor Béla költészetéről

>>>
2018.05.22 - tiszatáj

CHIHIRO MARUYAMA:
PIERRE, A LABIRINTUSNYOMOZÓ
Hódító útjára indult Pierre. Egy zseniális picture book és egy végtelenül izgalmas activity book szellemes kombinációja egy nagyalakú könyvbe sűrítve. Tökéletes bevezetés lehet az olvasás és a könyvek birodalmába, kevés szöveggel, viszont tele érdekes feladattal és elképesztő képi világgal. Jó adag türelem és kitartás szükséges a csodálatosan illusztrált foglalkoztatóhoz… – MAKKAI KRISZTINA ÍRÁSA

>>>
2018.05.20 - tiszatáj

INTERJÚ MARTON ÁKOSSAL
próbálok egy olyan koncepciót kialakítani, amiben az elmúlt évek képeit, több korszak alkotásait, idősíkjait állítom ki. Lesz egy steril fal, egy nagyon színes, és egy, ahol nagy emberi alakok ábrázolásai sorakoznak – három teljesen külön álló világ. Erre építettem most a TIK-ben is: szembeállítani egymással a különböző alkotásokat. Ha nem lenne kint a nevem a képek alatt, azt gondolná az ember, hogy a képeket több ember festette… – PLANK ANDREA INTERJÚJA

>>>
2018.05.19 - tiszatáj

SPOOR
Mágikus realizmus ötvöződik égetően valós problémákkal, helyesebben Agnieszka Holland tavalyi mozija erre tenne kísérletet. Olga Tokarczuk regényének adaptációjában ökothriller-felhangok jelennek meg, ráadásul a direktornő és társrendezőnője, Kasia Adamik ezt bátran kiterjesztik a moralitás, a teremtettség és a társadalmi felelősség témáira, így a Spoor látszólag összetett bűndrámaként próbál érvényesülni… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.05.18 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása. Ismérve, hogy szándékosan egy élő vagy már nem élő személy arcmásának készül. Arcmás, más arc. Sztárfotográfia (egyben reklám és divatfotó) az 1960-, 1970-es években, Amerikában jelent meg először. A legjelentősebb sztárfotográfusok Diane Arbus, Richard Avedon, Annie Leibovitz. Amit a hétköznapi ember nem láthat, de látnia kell. Extrém kitárulkozás, az intimitás megőrzése, a kukkolás izgalma…

>>>
2018.05.18 - tiszatáj

A. FEHÉR VERA KIÁLLÍTÁSA
Átélt látleletek. Szövődmények, szinte hangtalan, neszező tépelődések, tépődött eszmék, vázlatos esszék, evődő esemény-töredékek, varratok, átélt eredmények…
Ember-tájak, ember-lények, elmélet-terek belső térképei, érték-határ töltődések, elvarrrrrrrrrrrrrrrrt, túlélt, átgondolt, tovább absztrahált emlék (át)vetülések… Szövet-pixeleken túli, hívásokon, elhíváson, hivatáson, várakozás- és vágyakozás-átéléseken inneni, fixíreken, meta-textúrákon onnani, lírikus, konkrét elv(v)etülések, vegyes technikákkal oldott, érzelmi szférákba (el)engedett fabulák, meglengetett, játékos intrikák feloldásait indukáló „szabad kötődések”…

>>>
2018.05.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MARTINKOVICS MÁTÉVAL AZ IZLAND–MAGYARORSZÁGRÓL
Ritka, hogy egy előadásban ennyire nyíltan beszélnek a politikáról. Érezni is lehet a megszeppenést, amikor először elhangzik, hogy Fidesz, vagy Orbán Viktor. Érdekes, hogy Szerbiába, például ez a fajta direktebb politizálásnak van hagyománya, itt inkább maximum áthallásos előadások készülnek. Ezzel együtt, azt érzem, mi nem foglalunk állást politikailag, inkább a kivándorlás okait és egy új kultúrába való beilleszkedést boncolgatjuk…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő