10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>
10.06.
| Ludwig Múzeum – Salla Tykkä: Rövid címek >>>
10.05.
| MASZK – Mándy Ildikó Társulata: A macska neve >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez
2018.05.06 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ÉVA ANDREÁVAL

Egymás sarkát érik a filmfesztiválok, tavaly Szegeden mégis arra vállalkoztak, hogy indítanak egy újat. Nem is tehettek volna másképp, ez szinte kötelesség, hiszen nincs még egy vidéki város, amely olyan kaliberű filmes szülöttel dicsekedhet, mint Szeged. Szabó Éva Andreával, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál alapítójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– Ha lenne ilyen statisztika, könnyen lehet, hogy fesztivál-nagyhatalom lenne Magyarország. Miért gondolta, hogy szükség van egy újabbra?  

Zsigmond Vilmos miatt! Akiről nem csak azt tudtam, hogy a világ egyik leghíresebb amerikai operatőre, hanem azt is, hogy Szeged szülötteként a gyökereit élete végéig ápolta. Magam is találkoztam vele, az elbűvölő személyisége is nyilván befolyásolt, de leginkább az egész világon elismert szakmai rangja. Még javában élt, amikor már motoszkált a fejemben a gondolat, mert bár a szülővárosa addig is kifejezte a tiszteletét, hiszen 2004-ben díszpolgári címet kapott, egy évvel később a Belvárosi Mozi róla nevezte el a nagytermét, de úgy éreztem, hogy valami filmes, a szakmai kvalitásaihoz méltó eseménnyel is ki kellene fejeznünk a megbecsülésünket. Mivel ő operatőr volt, adta magát a feladat. Mert való igaz, filmes fesztivál itthon is sok van, operatőrfesztivál azonban egész Európában alig. A terv még épp, hogy csak formálódott bennem, ám amikor 2016. január 1-én váratlanul elhunyt, egy csapásra kikristályosodott, hogy itt az idő, lépni kell. Tavasszal, az emléktáblája avatásán több neves filmes szakember is jelen volt, megosztottam velük az ötletemet, s az ő támogatásuk újabb lendületet adott.

– Ha a filmesek, akár amerikaiak, akár európaiak szóba hozzák Zsigmond Vilmost, a legnagyobb szeretettel és elismeréssel beszélnek róla. Mi az, amit ő tudott? Minek köszönhető az a maximális tisztelet, ami őt övezi?

Egyrészt vitathatatlan szakmai tudással, s ami talán még fontosabb, egyedi szemléletmóddal rendelkezett. A főiskolán ő is Illés György tanítványa volt, akinek alapelve volt, hogy az operatőr nem alárendelt szerepet tölt be, hanem a rendező táralkotójaként vesz részt a filmkészítésben, tehát szoros együttműködésben álmodják meg a film képi világát. Zsigmond Vilmos mindig hangsúlyozta, hogy európai kultúrán nevelkedett, Amerikában jó pár rendező értékelte ezt.  A legnagyobb rendezőkkel dolgozott, Altmantól Spielbergig. Ugyanakkor mindvégig, a legnagyobb sikerei közepette is ember maradt. Három alkalommal nekem is volt szerencsém személyesen találkozni vele, egy bájos, közvetlen személyiséget ismertem meg benne.

– Mennyire emlékezett ő arra, hogy honnan jött, milyen kapcsolata volt a szülővárosával?

Amikor Magyarországra jött, Szegedre is mindig ellátogatott. Otthon érezte magát, bebarangolta a régi, kedves helyeket, s felkereste a halászcsárdákat is, mert imádott odajárni. Szívesen jött be a moziba is. Amikor elneveztük róla a nagytermet, nagyon örült neki, büszke volt rá, s attól kezdve csak úgy emlegette, hogy „az én mozim”. Sajnos, a névadó ünnepségen egy forgatás miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de küldött egy videó üzenetet.  Később, amikor újra itthon járt, elhozta a barátait és a filmes kollégáit, hogy megmutassa nekik „az ő moziját”.

– Térjünk vissza a fesztiválra. Az események tehát 2016 tavaszáig nagyon gyorsan követték egymást, már csak a kivitelezés volt hátra. Hogyan fogott hozzá a fesztivál megvalósításához?

Tudtam, hogy kell egy csapat. Végiggondoltam, kik azok a munkatársaim a szűkebb és tágabb környezetemben, akikkel szövetkezve ezt meg tudjuk valósítani. Összeállt egy tízfős stáb, és elkezdtünk dolgozni. Az első fesztivál szervezésébe szinte fejest ugrottunk. Hajtott minket, hogy valami olyat hozhatunk létre, ami Szegeden még nem volt, sőt a filmfesztiválok sorában is csak kevés. 2016 őszén kiírtuk az első pályázati felhívást, s ettől kezdve egymást követték az események.

– Pozitív volt az első fesztivál szakmai fogadtatása, erős volt a verseny, főleg a kisjátékfilm és a dokumentum kategóriában. Ezeket a műfajokat szinte csak fesztiválokon lehet látni, pedig a hazai filmesek is jelentős sikereket aratnak velük világszerte.

A rövidfilmeket nem forgalmazzák a mozik, mert nincs széles közönségük. Pedig nagyon fontos műfaj, mert a kisfilmek alapvetően a fiatal alkotók ugródeszkája, kiugrási lehetősége. Ha a fesztiválokon kitűnnek a mezőnyből, ha díjakat nyernek, a rendezőknek nagyobb a lehetőségük arra, hogy nagyjátékfilm forgatásába kezdhessenek.

– A fesztivál nevében ugyan benne van a válasz, de azért rákérdezek: mi a specialitása a szegedi filmfesztiválnak, mit ad hozzá a filmes fesztiválvilághoz?

Nagyon sok filmfesztivál van a világban, Magyarországon is egyre több. Mindegyiknek adnak egy sajátos profilt. A mi profilunk az, hogy az operatőri munkára koncentrálunk, s ilyen jellegű seregszemléből nem sok van az egész világon. A mi távlati célunk az, hogy Európa második legjelentősebb operatőri fesztiváljává váljunk. Azért csupán a másodikká, mert a lengyelországi Camerimage tekintélyes múltjával nem lehet felvenni a versenyt. A bydgoszczi kollégáknak negyedszázados munkája fekszik abban, hogy a Camerimage Európa legjelentősebb operatőrtalálkozójává vált, de úgy gondolom, a közvetlen utánuk következő helyre van esélyünk.  Ez nagyságrendileg, ha Cannes, Velence és a Berlinale magasságából nézzük a terepet, a középmezőnyt jelenti, ami nem kevés, mert ehhez a szinthez szakmailag megbízhatónak kell lenni. Azt szeretnénk, ha rangja lenne a díjunknak, ezért is hívunk neves filmes szakembereket a zsűribe. Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez. Szeretnénk továbbra is tartani a nívót, emellett azonban arra is törekszünk, hogy hangulatában közvetlen, vendégszerető találkozó legyen a mi fesztiválunk.

Báthory Júlia

 


Címke: , , , ,
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2018.10.14 - tiszatáj

DERES KORNÉLIA: KÉPKALAPÁCS – SZÍNHÁZ, TECHNOLÓGIA, INTERMEDIALITÁS
Akárcsak a többi művészeti ág, a színház sem tudja elkerülni azt, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet technikai és digitális változásait valamilyen módon beépítse, használja. Míg a nemzetközi színháztudomány már az 1990-es évektől behatóbban elemezi ezeket a folyamatokat, a hazai kutatás a 2000-es évektől teszi témájává a színházi előadások és az új médiumok kapcsolatát nem utolsósorban azért, mert napjainkig viszonylag kevés alkotó vállalkozik arra, hogy tudatosan használja a mozgóképes-digitális technikákat… – OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2018.10.13 - tiszatáj

NÉMETH PÉTER MYKOLA: TALÁN. 77+33 MAGYAR HAIKU
Nem meglepő, hogy a radikálisan avantgárd Németh Péter Mykola, a beat-nemzedék ellentmondásos megítélésű vezéralakjától, Allen Ginsbergtől választott mottót kötete élére, miszerint: „Csakis az absztrakt haiku képes megteremteni a misztériumot, miközben vaskemény költészetet kalapál vissza a sorokba.” A mottóból Mykola költészete legalább három dologba kapaszkodik… – FEKETE J. JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2018.10.11 - tiszatáj

PORZSOLT AMI:
UBUKUBU ZŰRKALANDJAI
Az iskolakezdési nehézségek a legtöbb családban megviselik a gyerekeket és a szülőket egyaránt. Porzsolt Ami maga is többször átesett már ezen a „kalandon”, de a fejlesztőpedagógus számára a bonyolultabb helyzetek sem ismeretlenek. Ezekből a tapasztalatokból született Ubukubu a kis kocka űrlény figurája, és a kalandos segítő könyv, amelynek nem titkolt célja, hogy az iskolakezdés előtt álló gyerekek képességeit fejlessze, illetve megkönnyítse a változással járó stressz feldolgozását.… – MAKKAI KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>
2018.10.10 - tiszatáj

EGY VIDÁM MŰHELY KOMOLY BEMUTATÁSA
A Homo Ludens Project egy szegedi székhelyű alkotóközösség, melynek munkáját 2013 óta követheti nyomon a közönség, Szegeden és vidéken egyaránt. Benkő Imola Orsolya művészeti vezető és rendező – korábban a Szegedi Focus Műhely társulat vezetője – csapatával olyan performatív előadások megalkotásán dolgozik, melyek a hagyományos színházi konvenciókkal szemben szabadabb, befogadó-orientált atmoszférát teremtenek. – NÉMETH ZSÓFIA ÍRÁSA

>>>
2018.10.09 - tiszatáj

CSAK REALITY – POP-UP KIÁLLÍTÁS ÉS PERFROMANSZ
Szeptember 11-én már este hat előtt fél órával is késő megérkezni azoknak, akik csak a szokásos hétvégi alapozást kezdték volna meg a Nyugi kertjében, de azoknak sem egyszerű ülőhelyet találni (előzetes foglalás híján), akik a Csak Reality performansz miatt jöttek… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.09 - tiszatáj

DÁNÉL MÓNIKA: NYELV-KARNEVÁL
A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet a szerző 2009-ben megvédett doktori értekezése, amelyet kiegészített az utolsó, (Női) fragmentumok című fejezet négy írásával (Ladik Katalin és Huszár Éva műveiről kerültek be újabb elemzések, a Bakucz-interpretáció korábban egy másik fejezetben szerepelt). Az öt fejezetbe rendezett szöveg- (és helyzet-)elemző tanulmányokat a Bevezető nyitómondata, lényegében a könyv egészének tételmondataként ennek az „interpretációs űrnek” a szövegösszefüggésébe helyezi, amelyet legalább két, egyaránt történeti ok interferenciájára vezet vissza… – HANSÁGI ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő