01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez
2018.05.06 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ÉVA ANDREÁVAL

Egymás sarkát érik a filmfesztiválok, tavaly Szegeden mégis arra vállalkoztak, hogy indítanak egy újat. Nem is tehettek volna másképp, ez szinte kötelesség, hiszen nincs még egy vidéki város, amely olyan kaliberű filmes szülöttel dicsekedhet, mint Szeged. Szabó Éva Andreával, a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál alapítójával, művészeti vezetőjével beszélgettünk.

– Ha lenne ilyen statisztika, könnyen lehet, hogy fesztivál-nagyhatalom lenne Magyarország. Miért gondolta, hogy szükség van egy újabbra?  

Zsigmond Vilmos miatt! Akiről nem csak azt tudtam, hogy a világ egyik leghíresebb amerikai operatőre, hanem azt is, hogy Szeged szülötteként a gyökereit élete végéig ápolta. Magam is találkoztam vele, az elbűvölő személyisége is nyilván befolyásolt, de leginkább az egész világon elismert szakmai rangja. Még javában élt, amikor már motoszkált a fejemben a gondolat, mert bár a szülővárosa addig is kifejezte a tiszteletét, hiszen 2004-ben díszpolgári címet kapott, egy évvel később a Belvárosi Mozi róla nevezte el a nagytermét, de úgy éreztem, hogy valami filmes, a szakmai kvalitásaihoz méltó eseménnyel is ki kellene fejeznünk a megbecsülésünket. Mivel ő operatőr volt, adta magát a feladat. Mert való igaz, filmes fesztivál itthon is sok van, operatőrfesztivál azonban egész Európában alig. A terv még épp, hogy csak formálódott bennem, ám amikor 2016. január 1-én váratlanul elhunyt, egy csapásra kikristályosodott, hogy itt az idő, lépni kell. Tavasszal, az emléktáblája avatásán több neves filmes szakember is jelen volt, megosztottam velük az ötletemet, s az ő támogatásuk újabb lendületet adott.

– Ha a filmesek, akár amerikaiak, akár európaiak szóba hozzák Zsigmond Vilmost, a legnagyobb szeretettel és elismeréssel beszélnek róla. Mi az, amit ő tudott? Minek köszönhető az a maximális tisztelet, ami őt övezi?

Egyrészt vitathatatlan szakmai tudással, s ami talán még fontosabb, egyedi szemléletmóddal rendelkezett. A főiskolán ő is Illés György tanítványa volt, akinek alapelve volt, hogy az operatőr nem alárendelt szerepet tölt be, hanem a rendező táralkotójaként vesz részt a filmkészítésben, tehát szoros együttműködésben álmodják meg a film képi világát. Zsigmond Vilmos mindig hangsúlyozta, hogy európai kultúrán nevelkedett, Amerikában jó pár rendező értékelte ezt.  A legnagyobb rendezőkkel dolgozott, Altmantól Spielbergig. Ugyanakkor mindvégig, a legnagyobb sikerei közepette is ember maradt. Három alkalommal nekem is volt szerencsém személyesen találkozni vele, egy bájos, közvetlen személyiséget ismertem meg benne.

– Mennyire emlékezett ő arra, hogy honnan jött, milyen kapcsolata volt a szülővárosával?

Amikor Magyarországra jött, Szegedre is mindig ellátogatott. Otthon érezte magát, bebarangolta a régi, kedves helyeket, s felkereste a halászcsárdákat is, mert imádott odajárni. Szívesen jött be a moziba is. Amikor elneveztük róla a nagytermet, nagyon örült neki, büszke volt rá, s attól kezdve csak úgy emlegette, hogy „az én mozim”. Sajnos, a névadó ünnepségen egy forgatás miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de küldött egy videó üzenetet.  Később, amikor újra itthon járt, elhozta a barátait és a filmes kollégáit, hogy megmutassa nekik „az ő moziját”.

– Térjünk vissza a fesztiválra. Az események tehát 2016 tavaszáig nagyon gyorsan követték egymást, már csak a kivitelezés volt hátra. Hogyan fogott hozzá a fesztivál megvalósításához?

Tudtam, hogy kell egy csapat. Végiggondoltam, kik azok a munkatársaim a szűkebb és tágabb környezetemben, akikkel szövetkezve ezt meg tudjuk valósítani. Összeállt egy tízfős stáb, és elkezdtünk dolgozni. Az első fesztivál szervezésébe szinte fejest ugrottunk. Hajtott minket, hogy valami olyat hozhatunk létre, ami Szegeden még nem volt, sőt a filmfesztiválok sorában is csak kevés. 2016 őszén kiírtuk az első pályázati felhívást, s ettől kezdve egymást követték az események.

– Pozitív volt az első fesztivál szakmai fogadtatása, erős volt a verseny, főleg a kisjátékfilm és a dokumentum kategóriában. Ezeket a műfajokat szinte csak fesztiválokon lehet látni, pedig a hazai filmesek is jelentős sikereket aratnak velük világszerte.

A rövidfilmeket nem forgalmazzák a mozik, mert nincs széles közönségük. Pedig nagyon fontos műfaj, mert a kisfilmek alapvetően a fiatal alkotók ugródeszkája, kiugrási lehetősége. Ha a fesztiválokon kitűnnek a mezőnyből, ha díjakat nyernek, a rendezőknek nagyobb a lehetőségük arra, hogy nagyjátékfilm forgatásába kezdhessenek.

– A fesztivál nevében ugyan benne van a válasz, de azért rákérdezek: mi a specialitása a szegedi filmfesztiválnak, mit ad hozzá a filmes fesztiválvilághoz?

Nagyon sok filmfesztivál van a világban, Magyarországon is egyre több. Mindegyiknek adnak egy sajátos profilt. A mi profilunk az, hogy az operatőri munkára koncentrálunk, s ilyen jellegű seregszemléből nem sok van az egész világon. A mi távlati célunk az, hogy Európa második legjelentősebb operatőri fesztiváljává váljunk. Azért csupán a másodikká, mert a lengyelországi Camerimage tekintélyes múltjával nem lehet felvenni a versenyt. A bydgoszczi kollégáknak negyedszázados munkája fekszik abban, hogy a Camerimage Európa legjelentősebb operatőrtalálkozójává vált, de úgy gondolom, a közvetlen utánuk következő helyre van esélyünk.  Ez nagyságrendileg, ha Cannes, Velence és a Berlinale magasságából nézzük a terepet, a középmezőnyt jelenti, ami nem kevés, mert ehhez a szinthez szakmailag megbízhatónak kell lenni. Azt szeretnénk, ha rangja lenne a díjunknak, ezért is hívunk neves filmes szakembereket a zsűribe. Zsigmond Vilmos szakmai és emberi minősége kötelez. Szeretnénk továbbra is tartani a nívót, emellett azonban arra is törekszünk, hogy hangulatában közvetlen, vendégszerető találkozó legyen a mi fesztiválunk.

Báthory Júlia

 


Címke: , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő