01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Miniatűr világok
2018.05.03 - tiszatáj

VÁLOGATÁS A 4. NEMZETKÖZI KISGRAFIKAI BIENNÁLÉ ANYAGÁBÓL

A kiállítás alapjaként szolgáló Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé eredete egészen 1980-ig nyúlik vissza. A temesvári grafikai műhely fiatal, helyben végzett romániai és környékbeli művészeknek adott lehetőséget az alkotásra. Az így készült anyagokból született kiállítások sikerei arra buzdították a szervezőket, hogy szélesítsék az alkotói közösséget.  A 2017-es biennálé már több mint 400 pályaművet számlált, a legkülönbözőbb székhelyű alkotóktól, Európától, Ázsián át, egészen az Amerikai kontinensekig. A Fischer Galériában mindebből egy kisebb léptékű reprezentatív válogatást láthatunk.

A szegedi egyetem rajz tanszéki galériája jó befogadó hely, hiszen tágas, könnyen bejárható, illetve egész napos nyitva tartása miatt bármikor elérhető. Emellett viszont egy oktatási közeg is, amely mellőzi a múzeum csöndes sterilitását és a kereskedelmi galériák luxusát: a képek a termek és mosdók közötti falakra kerültek, a világítás fél-profi és szünetekben nyüzsgő a környezet. A grafikák, méretükből adódóan ideálisan illeszkedtek a térbe, főként a galéria középső részén, ahol megbontva a fríz elrendezést, egymás fölé is kerültek alkotások. A művek országonkénti felosztásban tekinthetők meg – címke jelzi, melyik kontinensre lépünk éppen. Az egyes alkotások címkézése viszont nem észrevehető, mert a képkeret eltakarja. Ami kritikaként említhető még, hogy a kiállító térben nincs lehetőség leülni, kényelmesen időzni egy képnél. Nem találunk sem leírást, sem vezetőt a kiállításhoz, nem tudunk kihez fordulni a felmerülő kérdéseinkkel. Felmerül a kérdés: az említett problémák csorbíthatják a kiállítás értékét, vagy csak a műtárgyak számítanak? Mennyire befolyásolja az élményt a kiállítóhely minősége? Milyen mértékben tudnak hatással lenni ránk a művek, egy kedvezőtlen környezetben?

 

 

Egy művészeti intézményben megrendezett kiállítás tematikájában, műválasztékában is szabadabb, mint egy hivatalos szférában rendezett kiállításé. A múzeumok, és kereskedelmi galériák terei alapvetően kanonizálják a műveket és alkotóikat, de a szárnypróbálgató művészeknek nehezen jutnak kiállítási lehetőséghez. A kortárs művészet viszont elsősorban ez utóbbiakból áll – az a kortárs, ami a jelenben keletkezik/létezik. A tárlaton látható művek kortárs alkotások és általuk a művészet legfontosabb mozzanata nyer teret: hatással vannak a látogatókra. Ennek megértéséhez nem kellenek falszövegek, vagy plakátok egyszerűen meg kell nézni az alkotásokat.

Összesen 81 művet tekinthetünk meg, 28 ország alkotóitól, melyek tematikájukban és stílusukban egyaránt különbözőek. Több grafikai használja a népies motívumokat, visszanyúlva őseik mintarendszeréhez: barlangrajzokhoz hasonló jelek (Plavitu Constantin RO) és állatok (Milisagevic Leonida SRB), archaikus emberek köszönnek ránk a falakról (Carrasco Guiterrez Emilio MEX, Donch Rebeca PER, Dione Rabelo BRA) és újra felhasznált növénymotívumokat is fellelhetünk (Tomas Zemla SK). Sűrűn találkozhatunk naturalisztikus motívumokkal az egzotikus virágok színes kavalkádjától (Som-Usa Phengtaku THA, Krissana Buengrangon THA),), a beszélgető arcokat idéző erdőkig (Pato Károly HUN). Emellett szürrealista (Castillo Mariano SP) és meseszerű állatábrázolásokkal is megismerkedhetünk (Siplevich Tatsiana BY). Számos művész érdeklődése önmaga és általánosságban az emberi lét felé fordult: az erről tanúskodó portrék (Agnieszka Lamirowska PL) mellett találunk érzelmi és lelki tartalmakat boncolgató alkotásokat is (Patcha Kaewtongtal THA), melyek az álomról (Veselin Damyanov-Vas BG), a magányról (Adam Czech PL, Bíró Ildikó HUN), a szerelemről és eggyé válásról szólnak (Marco Trentin IT). Ugyanakkor realizmusra törekedő alkotások (Adriano Castro ES, Laline Janna FIN) és nonfiguratív, időt, teret felbontó művek is felfedezhetőek (Schuselka Elfi USA, Masaaki Oyha JAP). Sőt a hagyományos, több évszázadnyi tradícióba illeszkedő grafikai alkotások – mint az ex libris – is megjelentek modern formában (Baeyens Martin BEL, Schvartzman Mauricio AR).

 

 

Az említett stílusok és alkotók a sokszínűséget bizonyítják, ám a teljesség igénye nélkül kerültek említésre, hiszen a kiállítás valódi élménye a közvetlen befogadással tapasztalható meg. A grafikák méretükből adódóan az átlagos nézői távolság átlépésére kényszerítenek, ha tetszik az alkotás és befogadó között határátlépésre sarkallnak. Egy freskót, vagy többméteres vászonra készült alkotás nem igényel ilyen gesztust, viszont a kisgrafikák miniatűr világát, csak e bensőséges megtekintési móddal ismerhetjük meg behatóan. Ha az ember belép a kép szférájába, egy pillanattal később már érzi a mű szereplőjének magányát, szenvedélyét, a tavaszi szelet saját bőrén és visszautazhat az időben is. Ekkor a kiállítótér problémái megszűnnek, nem számít a címke, sem az ajtó: a befogadó és grafika együtt hozzák létre a valódi műalkotást.

Plank Andrea

 

 


Címke: , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő