08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Miniatűr világok
2018.05.03 - tiszatáj

VÁLOGATÁS A 4. NEMZETKÖZI KISGRAFIKAI BIENNÁLÉ ANYAGÁBÓL

A kiállítás alapjaként szolgáló Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé eredete egészen 1980-ig nyúlik vissza. A temesvári grafikai műhely fiatal, helyben végzett romániai és környékbeli művészeknek adott lehetőséget az alkotásra. Az így készült anyagokból született kiállítások sikerei arra buzdították a szervezőket, hogy szélesítsék az alkotói közösséget.  A 2017-es biennálé már több mint 400 pályaművet számlált, a legkülönbözőbb székhelyű alkotóktól, Európától, Ázsián át, egészen az Amerikai kontinensekig. A Fischer Galériában mindebből egy kisebb léptékű reprezentatív válogatást láthatunk.

A szegedi egyetem rajz tanszéki galériája jó befogadó hely, hiszen tágas, könnyen bejárható, illetve egész napos nyitva tartása miatt bármikor elérhető. Emellett viszont egy oktatási közeg is, amely mellőzi a múzeum csöndes sterilitását és a kereskedelmi galériák luxusát: a képek a termek és mosdók közötti falakra kerültek, a világítás fél-profi és szünetekben nyüzsgő a környezet. A grafikák, méretükből adódóan ideálisan illeszkedtek a térbe, főként a galéria középső részén, ahol megbontva a fríz elrendezést, egymás fölé is kerültek alkotások. A művek országonkénti felosztásban tekinthetők meg – címke jelzi, melyik kontinensre lépünk éppen. Az egyes alkotások címkézése viszont nem észrevehető, mert a képkeret eltakarja. Ami kritikaként említhető még, hogy a kiállító térben nincs lehetőség leülni, kényelmesen időzni egy képnél. Nem találunk sem leírást, sem vezetőt a kiállításhoz, nem tudunk kihez fordulni a felmerülő kérdéseinkkel. Felmerül a kérdés: az említett problémák csorbíthatják a kiállítás értékét, vagy csak a műtárgyak számítanak? Mennyire befolyásolja az élményt a kiállítóhely minősége? Milyen mértékben tudnak hatással lenni ránk a művek, egy kedvezőtlen környezetben?

 

 

Egy művészeti intézményben megrendezett kiállítás tematikájában, műválasztékában is szabadabb, mint egy hivatalos szférában rendezett kiállításé. A múzeumok, és kereskedelmi galériák terei alapvetően kanonizálják a műveket és alkotóikat, de a szárnypróbálgató művészeknek nehezen jutnak kiállítási lehetőséghez. A kortárs művészet viszont elsősorban ez utóbbiakból áll – az a kortárs, ami a jelenben keletkezik/létezik. A tárlaton látható művek kortárs alkotások és általuk a művészet legfontosabb mozzanata nyer teret: hatással vannak a látogatókra. Ennek megértéséhez nem kellenek falszövegek, vagy plakátok egyszerűen meg kell nézni az alkotásokat.

Összesen 81 művet tekinthetünk meg, 28 ország alkotóitól, melyek tematikájukban és stílusukban egyaránt különbözőek. Több grafikai használja a népies motívumokat, visszanyúlva őseik mintarendszeréhez: barlangrajzokhoz hasonló jelek (Plavitu Constantin RO) és állatok (Milisagevic Leonida SRB), archaikus emberek köszönnek ránk a falakról (Carrasco Guiterrez Emilio MEX, Donch Rebeca PER, Dione Rabelo BRA) és újra felhasznált növénymotívumokat is fellelhetünk (Tomas Zemla SK). Sűrűn találkozhatunk naturalisztikus motívumokkal az egzotikus virágok színes kavalkádjától (Som-Usa Phengtaku THA, Krissana Buengrangon THA),), a beszélgető arcokat idéző erdőkig (Pato Károly HUN). Emellett szürrealista (Castillo Mariano SP) és meseszerű állatábrázolásokkal is megismerkedhetünk (Siplevich Tatsiana BY). Számos művész érdeklődése önmaga és általánosságban az emberi lét felé fordult: az erről tanúskodó portrék (Agnieszka Lamirowska PL) mellett találunk érzelmi és lelki tartalmakat boncolgató alkotásokat is (Patcha Kaewtongtal THA), melyek az álomról (Veselin Damyanov-Vas BG), a magányról (Adam Czech PL, Bíró Ildikó HUN), a szerelemről és eggyé válásról szólnak (Marco Trentin IT). Ugyanakkor realizmusra törekedő alkotások (Adriano Castro ES, Laline Janna FIN) és nonfiguratív, időt, teret felbontó művek is felfedezhetőek (Schuselka Elfi USA, Masaaki Oyha JAP). Sőt a hagyományos, több évszázadnyi tradícióba illeszkedő grafikai alkotások – mint az ex libris – is megjelentek modern formában (Baeyens Martin BEL, Schvartzman Mauricio AR).

 

 

Az említett stílusok és alkotók a sokszínűséget bizonyítják, ám a teljesség igénye nélkül kerültek említésre, hiszen a kiállítás valódi élménye a közvetlen befogadással tapasztalható meg. A grafikák méretükből adódóan az átlagos nézői távolság átlépésére kényszerítenek, ha tetszik az alkotás és befogadó között határátlépésre sarkallnak. Egy freskót, vagy többméteres vászonra készült alkotás nem igényel ilyen gesztust, viszont a kisgrafikák miniatűr világát, csak e bensőséges megtekintési móddal ismerhetjük meg behatóan. Ha az ember belép a kép szférájába, egy pillanattal később már érzi a mű szereplőjének magányát, szenvedélyét, a tavaszi szelet saját bőrén és visszautazhat az időben is. Ekkor a kiállítótér problémái megszűnnek, nem számít a címke, sem az ajtó: a befogadó és grafika együtt hozzák létre a valódi műalkotást.

Plank Andrea

 

 


Címke: , , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő