06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Útvonalak kifelé és befelé – magyar kultúra élni külföld élet
2018.04.29 - tiszatáj

ÍGY GONDOZD A KULTÚRÁDAT!

Úgy tűnik, a magyar irodalom népszerűsítésére két módszer van: tanulhatunk más kultúráktól, ha megfigyeljük diplomáciai lépéseiket, kezdeményezéseiket, de új utakat is kereshetünk a sajátosan kialakult problémákra – ehhez mindenekelőtt nem árt összedobni tapasztalatot, tudást, nézőpontokat. Erre tett kísérletet a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) az Így gondozd a kultúrádat! című rendezvénysorozaton.

Kulturális fórum szerepét töltötte be a MISZJE első nemzetközi konferenciája, melyre április 19–20-a között került sor a Lumen kávézó rendezvénytermében.

Számos képzetet társítunk az (egykor virágzó) irodalmi kávézókhoz: ott született forradalmi ötleteket, helyben lejegyzett verssorokat, eszmecseréket, vitákat. Azt gondolnánk, hogy ez a kulturális gyakorlat régen lecsengett, viszont láthatóan továbbélnek bizonyos formái. Azt gondolom, nem tévedek azzal az állítással, hogy az irodalom ma is gyakran kávéházakban történik: egy olyan térben ahol egyaránt lehetőség nyílik formális és informális beszélgetésekre; szakmai kérdések megvitatására és személyes kapcsolatok építésére.

Kollár Árpád, a MISZJE igazgatója elmondása alapján a kerekasztal-beszélgetésekre épülő konferencia céljai is eszerint körvonalazódtak: egyrészt a viták során, a kulturális gépezet különböző területeiről érkező szakemberek arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar kultúrának külföldön; másrészt alulról építkezve, a konferencia lehetőséget kínált a kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére szerzők, fordítók, kiadók, kulturális szakemberek között.

A magyar irodalom terjesztésének egyik kulcsa a fordítások születése és ezek finanszírozása. Mint Gün Benderli magyar-török fordítótól megtudtuk, a magyarról való fordítás a szerelemhez hasonlítható, majd Marko Cudić magyar-szerb fordító hozzátette, hogy ez egy olyan elfoglaltság, mely szenvedélyt igényel és csak mellékszakmaként művelhető, mivel végső soron nem lehet megélni belőle. Már az első beszélgetés során felmerült a fordítások intézményes támogatásának kérdése – rámutatva, az irodalmi élet sokszereplős játékára, mintegy megelőlegezve a következő beszélgetés egyik legfontosabb pontját.

A kulturális intézetek tevékenysége Magyarországon sokféle célt szolgál, és mint kiderült, lehetőségeik sem egyformák: minden állam maga dönti el, hogy mekkora anyagi támogatásban részesül egy-egy külképviselet. A megbízott képviselők és munkacsoportjuk viszonylag szabad kezet kapnak abban, hogy milyen stratégiát választanak a kultúraterjesztésre. Orbók Lucie elmondta, hogy a Cseh Centrum egyik legfontosabb tevékenysége az Irodalom Éjszakája programsorozat, melyen idén 21 ország kortárs szerzőjének regényéből olvastak fel. Emellett, kivételesen előnyös helyzetben voltak az elmúlt években, mivel a cseh kultúrpolitika egyik fontos törekvése a fordítástámogatás, ennek következtében az állam jelentős összeget fedez a fordítási és kiadási költségekből egyaránt. Gaborják Ádám képviselte az Észt Intézetet, akinek megfigyelése, hogy a magyar olvasók nem igazán választják a szomszédos országok irodalmát, de általában a kis kultúrák irodalmát sem. Ennek ellenére ők is hangsúlyt fektetnek a fordításokra és az észt szerzők magyarországi népszerűsítésére, ezért is indult el a Breviárium szépirodalmi könyvsorozat. A Portugál Nyelvi Centrum képviselője, Joao Henriques kiemelte, hogy az irodalom tekintetében intézetük egyik legfontosabb feladata a magyarországi és portugáliai kiadók összekapcsolása, viszont gyakran nem kapnak visszajelzést a helyi kiadóktól, hogy egy-egy portugál szerző kötete mennyire válik be a magyar olvasóközönségnél.

Ezután fordított szemszögből került megvitatásra a téma: a magyar kultúrpolitika képviselőitől és alakítóitól kérdezett Szőllőssy Balázs. Íjgyártó István hangsúlyozta, hogy 2014 óta tartozik nyomatékosan a külügyminisztérium feladatai közé a magyar kultúra megjelenítése külföldön, ennek egyik fontos pillére a Balassi Intézet feladatköreinek átvétele, hiszen 2016-tól a Külügyminisztérium lett az intézet jogutódja. A másik fontos pillér pedig a Publishing Hungary program, melynek keretén belül szemléző kiadványokat készítenek a kortárs magyar irodalom bizonyos műveiből, melyek külföldi kiadóknál kerülnek népszerűsítésre.

A külképviseletek, a külföldi kulturális intézetek és az Nemzeti Kulturális Alap is szorosan együttműködnek, hiszen Lőrinczy György, az NKA alelnöke beszámolt arról, hogy jelentős támogatást kaptak a Balassi Intézet Publishing Hungary kezdeményezése is. Abban úgy tűnt egyetértettek a meghívottak, hogy a külföldi kulturális intézetek esetében a helyiek megszólítása kellene, hogy legyen az elsődleges szempont, illetve erre kellene jobb promóciós stratégiákat kidolgozni.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Fordítástámogatási Irodát, illetve a 2017-ben megszervezett Műfordító-találkozót emelte ki az intézmény számos programjából, mellyel az irodalom külföldi reprezentációját kívánják terjeszteni.

Az olvasásnépszerűsítés egy alternatív – és a meghívottak elmondása szerint sikeres – módszer az irodalmi fesztiválok szervezése: láthatóan ebben az esetben is fontos a célcsoport bemérése és a jól körülhatárolható célok kommunikálása. Míg Karácsonyi Zsolt, a Kolozsvári Kikötőt inkább találkozási pontnak nevezné, mint fesztiválnak, a nagyszebeni Z9Festival egyértelműen egyetemista fesztiválként határozza meg magát. Vera Papić beszámolt arról, hogy a Kikinda Short fesztivál egyedi kezdeményezésnek számít Kelet-Európában, mivel kizárólag kortárs novellák szerzői a vendégek. A Kolozsvári Kikötő a külhoni fiatal magyar szerzőket népszerűsíti és igyekszik összekötni őket, illetve a Z9Festival meghívottjai is rendszerint 40 év alatti költők. Mindkét szervező beszámolt ennek a zsákbamacska-jellegéről, hiszen egy-két igényes, jól sikerült mű olvasása még nem garantálja, hogy a felolvasásokra is hasonló minőségű alkotásokkal érkeznek a szerzők. A szervezők legnagyobb problémája anyagi természetű, de nem az anyagi erőforrások hiánya miatt, hanem mert a pályázati pénzek kiszámíthatatlanok. Vlad Pojoga, a Z9Festival szervezője elmondta: „Olykor nagyobb segítség lenne, egy kisebb összeg akkor, amikor valóban szükség van rá, mint egy nagyobb, amire várni kell és ezzel hátráltatja a szervezést.”

A művészet nemzetközi értékesítéséhez kapcsolódó tematikus blokk másik programpontja a kiadókat és a szerzői jogi kihívásokat érintette. Érsek Nándor, a Scolar Kiadótól, illetve Sárközy Bence, a Libri Kiadótól a könyvpiac aktuális helyzetéről és stratégiáiról beszéltek. Meglepő lehet, de az e-könyvek csak elhanyagolható mértékben voltak hatással a magyar könyvpiacra, ellentétben egy szép borítójú, jól reklámozott könyvvel, mely sokkal jobban eladható. Ez a külföldi népszerűsítésben is fontos, ugyanis könyvfesztiválokra nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes részlet-fordításokkal, vagy igénytelen kiadásokkal érkezni. Dr. Lábody Péter és dr. Kabai Eszter jogászok azt emelték ki, hogy változások várhatóak a szerzői jogi kérdésekben, ám vitapartnereik a megnevezett változtatást elenyészőnek tartották, hiszen az említett jogi változások nem fogják befolyásolni a piac működését.

A problémák mindegyikéről szó esett az utolsó beszélgetésen, amelyen Igor Marojević és Radoslav Petković írókat kérdezte Csordás Gábor a szerb irodalomról és annak helyéről a világirodalomban. A meghívottak szerint a szerb kultúráért felelős minisztérium munkája nem látható, lényegében nem igazán létezik hatékony kultúrpolitika. De problémát jelent az is, hogy nem létezik népszerű irodalmi lap Szerbiában. A magyarországi reprezentációt illetően kiemelték a fordítók munkáját, akik nélkül semmilyen formában nem létezhetne szerb irodalom külföldön, továbbá, hogy a nehéz érvényesülés egyik oka az, hogy a szerb irodalom erőteljesen önreferenciális, mely jellemző gátolja a befogadást. A politika szerepe, illetve a politizálás gyakorlata is szoros kapcsolódást mutat az irodalomhoz, hiszen az olvasók annak az írónak adnak hitelt, amelyik belefolyik politikai kérdésekbe. Saját szerepük a szerb irodalomban abban fogható meg, hogy a poétika pluralitásának elvét kívánják képviselni mindketten műveikkel.

A két délutánt kitöltő gondolatébresztő vitákat kötetlen beszélgetések és lazító jellegű koncertek követték. Az irodalmi gépezet szigetszerű hálózata látszott kirajzolódni a két nap során, illetve a működést egyaránt befolyásoló szektorok képviselői léptek dialógusba egymással. A beszélgetések során kiderült, hogy jelentős összeg kerül fordításokra – mégsem lehet kizárólag fordításokból megélni; viszont ahhoz, hogy az európai piacon érvényesülni tudjunk, igényes kiadványokra és lefordított művekre van szükség – akkor is, ha egy másik ország nem szeretné megvásárolni egy bizonyos könyv terjesztésére vonatkozó jogokat; a támogatások témájánál maradva viszont fontos lenne, hogy az  időben megérkezzen, tehát megbízható forrásnak minősüljön; ami pedig a kifelé történő kommunikációt illeti: nem ártana a folyamatos kapcsolattartás, a célnyelv és célkultúra igényeinek jobb ismerete.

Ezekből az észrevételekből egyértelműen kitűnik, hogy mennyire egybecsavarodik az, amit kultúraterjesztésnek nevezünk. Hogy pedig mi lesz a magyar irodalom jövőjével és a mögötte álló gépezettel? Lesznek jogok, könyvpiac, reklám, stratégiák, kulturális kölcsönhatások, diplomácia, fesztiválok és olykor lázadozás a struktúra ellen, melynek következtében új igények fogalmazódnak meg, melyek magát a struktúrát írhatják át. Tehát az irodalmi élet ága-boga működik és ezek az alkalmak lehetőséget jelentenek a nyilvános vitára, az információk megosztására, de arra is, hogy lássuk a rendszer kinek, miben jelent problémát és ezekre milyen lehetséges válaszaink vannak.

Makkai T. Csilla

 


Címke: , , , ,
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ GÉCZI JÁNOSSAL
Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről… – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő