01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Útvonalak kifelé és befelé – magyar kultúra élni külföld élet
2018.04.29 - tiszatáj

ÍGY GONDOZD A KULTÚRÁDAT!

Úgy tűnik, a magyar irodalom népszerűsítésére két módszer van: tanulhatunk más kultúráktól, ha megfigyeljük diplomáciai lépéseiket, kezdeményezéseiket, de új utakat is kereshetünk a sajátosan kialakult problémákra – ehhez mindenekelőtt nem árt összedobni tapasztalatot, tudást, nézőpontokat. Erre tett kísérletet a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) az Így gondozd a kultúrádat! című rendezvénysorozaton.

Kulturális fórum szerepét töltötte be a MISZJE első nemzetközi konferenciája, melyre április 19–20-a között került sor a Lumen kávézó rendezvénytermében.

Számos képzetet társítunk az (egykor virágzó) irodalmi kávézókhoz: ott született forradalmi ötleteket, helyben lejegyzett verssorokat, eszmecseréket, vitákat. Azt gondolnánk, hogy ez a kulturális gyakorlat régen lecsengett, viszont láthatóan továbbélnek bizonyos formái. Azt gondolom, nem tévedek azzal az állítással, hogy az irodalom ma is gyakran kávéházakban történik: egy olyan térben ahol egyaránt lehetőség nyílik formális és informális beszélgetésekre; szakmai kérdések megvitatására és személyes kapcsolatok építésére.

Kollár Árpád, a MISZJE igazgatója elmondása alapján a kerekasztal-beszélgetésekre épülő konferencia céljai is eszerint körvonalazódtak: egyrészt a viták során, a kulturális gépezet különböző területeiről érkező szakemberek arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar kultúrának külföldön; másrészt alulról építkezve, a konferencia lehetőséget kínált a kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére szerzők, fordítók, kiadók, kulturális szakemberek között.

A magyar irodalom terjesztésének egyik kulcsa a fordítások születése és ezek finanszírozása. Mint Gün Benderli magyar-török fordítótól megtudtuk, a magyarról való fordítás a szerelemhez hasonlítható, majd Marko Cudić magyar-szerb fordító hozzátette, hogy ez egy olyan elfoglaltság, mely szenvedélyt igényel és csak mellékszakmaként művelhető, mivel végső soron nem lehet megélni belőle. Már az első beszélgetés során felmerült a fordítások intézményes támogatásának kérdése – rámutatva, az irodalmi élet sokszereplős játékára, mintegy megelőlegezve a következő beszélgetés egyik legfontosabb pontját.

A kulturális intézetek tevékenysége Magyarországon sokféle célt szolgál, és mint kiderült, lehetőségeik sem egyformák: minden állam maga dönti el, hogy mekkora anyagi támogatásban részesül egy-egy külképviselet. A megbízott képviselők és munkacsoportjuk viszonylag szabad kezet kapnak abban, hogy milyen stratégiát választanak a kultúraterjesztésre. Orbók Lucie elmondta, hogy a Cseh Centrum egyik legfontosabb tevékenysége az Irodalom Éjszakája programsorozat, melyen idén 21 ország kortárs szerzőjének regényéből olvastak fel. Emellett, kivételesen előnyös helyzetben voltak az elmúlt években, mivel a cseh kultúrpolitika egyik fontos törekvése a fordítástámogatás, ennek következtében az állam jelentős összeget fedez a fordítási és kiadási költségekből egyaránt. Gaborják Ádám képviselte az Észt Intézetet, akinek megfigyelése, hogy a magyar olvasók nem igazán választják a szomszédos országok irodalmát, de általában a kis kultúrák irodalmát sem. Ennek ellenére ők is hangsúlyt fektetnek a fordításokra és az észt szerzők magyarországi népszerűsítésére, ezért is indult el a Breviárium szépirodalmi könyvsorozat. A Portugál Nyelvi Centrum képviselője, Joao Henriques kiemelte, hogy az irodalom tekintetében intézetük egyik legfontosabb feladata a magyarországi és portugáliai kiadók összekapcsolása, viszont gyakran nem kapnak visszajelzést a helyi kiadóktól, hogy egy-egy portugál szerző kötete mennyire válik be a magyar olvasóközönségnél.

Ezután fordított szemszögből került megvitatásra a téma: a magyar kultúrpolitika képviselőitől és alakítóitól kérdezett Szőllőssy Balázs. Íjgyártó István hangsúlyozta, hogy 2014 óta tartozik nyomatékosan a külügyminisztérium feladatai közé a magyar kultúra megjelenítése külföldön, ennek egyik fontos pillére a Balassi Intézet feladatköreinek átvétele, hiszen 2016-tól a Külügyminisztérium lett az intézet jogutódja. A másik fontos pillér pedig a Publishing Hungary program, melynek keretén belül szemléző kiadványokat készítenek a kortárs magyar irodalom bizonyos műveiből, melyek külföldi kiadóknál kerülnek népszerűsítésre.

A külképviseletek, a külföldi kulturális intézetek és az Nemzeti Kulturális Alap is szorosan együttműködnek, hiszen Lőrinczy György, az NKA alelnöke beszámolt arról, hogy jelentős támogatást kaptak a Balassi Intézet Publishing Hungary kezdeményezése is. Abban úgy tűnt egyetértettek a meghívottak, hogy a külföldi kulturális intézetek esetében a helyiek megszólítása kellene, hogy legyen az elsődleges szempont, illetve erre kellene jobb promóciós stratégiákat kidolgozni.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Fordítástámogatási Irodát, illetve a 2017-ben megszervezett Műfordító-találkozót emelte ki az intézmény számos programjából, mellyel az irodalom külföldi reprezentációját kívánják terjeszteni.

Az olvasásnépszerűsítés egy alternatív – és a meghívottak elmondása szerint sikeres – módszer az irodalmi fesztiválok szervezése: láthatóan ebben az esetben is fontos a célcsoport bemérése és a jól körülhatárolható célok kommunikálása. Míg Karácsonyi Zsolt, a Kolozsvári Kikötőt inkább találkozási pontnak nevezné, mint fesztiválnak, a nagyszebeni Z9Festival egyértelműen egyetemista fesztiválként határozza meg magát. Vera Papić beszámolt arról, hogy a Kikinda Short fesztivál egyedi kezdeményezésnek számít Kelet-Európában, mivel kizárólag kortárs novellák szerzői a vendégek. A Kolozsvári Kikötő a külhoni fiatal magyar szerzőket népszerűsíti és igyekszik összekötni őket, illetve a Z9Festival meghívottjai is rendszerint 40 év alatti költők. Mindkét szervező beszámolt ennek a zsákbamacska-jellegéről, hiszen egy-két igényes, jól sikerült mű olvasása még nem garantálja, hogy a felolvasásokra is hasonló minőségű alkotásokkal érkeznek a szerzők. A szervezők legnagyobb problémája anyagi természetű, de nem az anyagi erőforrások hiánya miatt, hanem mert a pályázati pénzek kiszámíthatatlanok. Vlad Pojoga, a Z9Festival szervezője elmondta: „Olykor nagyobb segítség lenne, egy kisebb összeg akkor, amikor valóban szükség van rá, mint egy nagyobb, amire várni kell és ezzel hátráltatja a szervezést.”

A művészet nemzetközi értékesítéséhez kapcsolódó tematikus blokk másik programpontja a kiadókat és a szerzői jogi kihívásokat érintette. Érsek Nándor, a Scolar Kiadótól, illetve Sárközy Bence, a Libri Kiadótól a könyvpiac aktuális helyzetéről és stratégiáiról beszéltek. Meglepő lehet, de az e-könyvek csak elhanyagolható mértékben voltak hatással a magyar könyvpiacra, ellentétben egy szép borítójú, jól reklámozott könyvvel, mely sokkal jobban eladható. Ez a külföldi népszerűsítésben is fontos, ugyanis könyvfesztiválokra nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes részlet-fordításokkal, vagy igénytelen kiadásokkal érkezni. Dr. Lábody Péter és dr. Kabai Eszter jogászok azt emelték ki, hogy változások várhatóak a szerzői jogi kérdésekben, ám vitapartnereik a megnevezett változtatást elenyészőnek tartották, hiszen az említett jogi változások nem fogják befolyásolni a piac működését.

A problémák mindegyikéről szó esett az utolsó beszélgetésen, amelyen Igor Marojević és Radoslav Petković írókat kérdezte Csordás Gábor a szerb irodalomról és annak helyéről a világirodalomban. A meghívottak szerint a szerb kultúráért felelős minisztérium munkája nem látható, lényegében nem igazán létezik hatékony kultúrpolitika. De problémát jelent az is, hogy nem létezik népszerű irodalmi lap Szerbiában. A magyarországi reprezentációt illetően kiemelték a fordítók munkáját, akik nélkül semmilyen formában nem létezhetne szerb irodalom külföldön, továbbá, hogy a nehéz érvényesülés egyik oka az, hogy a szerb irodalom erőteljesen önreferenciális, mely jellemző gátolja a befogadást. A politika szerepe, illetve a politizálás gyakorlata is szoros kapcsolódást mutat az irodalomhoz, hiszen az olvasók annak az írónak adnak hitelt, amelyik belefolyik politikai kérdésekbe. Saját szerepük a szerb irodalomban abban fogható meg, hogy a poétika pluralitásának elvét kívánják képviselni mindketten műveikkel.

A két délutánt kitöltő gondolatébresztő vitákat kötetlen beszélgetések és lazító jellegű koncertek követték. Az irodalmi gépezet szigetszerű hálózata látszott kirajzolódni a két nap során, illetve a működést egyaránt befolyásoló szektorok képviselői léptek dialógusba egymással. A beszélgetések során kiderült, hogy jelentős összeg kerül fordításokra – mégsem lehet kizárólag fordításokból megélni; viszont ahhoz, hogy az európai piacon érvényesülni tudjunk, igényes kiadványokra és lefordított művekre van szükség – akkor is, ha egy másik ország nem szeretné megvásárolni egy bizonyos könyv terjesztésére vonatkozó jogokat; a támogatások témájánál maradva viszont fontos lenne, hogy az  időben megérkezzen, tehát megbízható forrásnak minősüljön; ami pedig a kifelé történő kommunikációt illeti: nem ártana a folyamatos kapcsolattartás, a célnyelv és célkultúra igényeinek jobb ismerete.

Ezekből az észrevételekből egyértelműen kitűnik, hogy mennyire egybecsavarodik az, amit kultúraterjesztésnek nevezünk. Hogy pedig mi lesz a magyar irodalom jövőjével és a mögötte álló gépezettel? Lesznek jogok, könyvpiac, reklám, stratégiák, kulturális kölcsönhatások, diplomácia, fesztiválok és olykor lázadozás a struktúra ellen, melynek következtében új igények fogalmazódnak meg, melyek magát a struktúrát írhatják át. Tehát az irodalmi élet ága-boga működik és ezek az alkalmak lehetőséget jelentenek a nyilvános vitára, az információk megosztására, de arra is, hogy lássuk a rendszer kinek, miben jelent problémát és ezekre milyen lehetséges válaszaink vannak.

Makkai T. Csilla

 


Címke: , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő