11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Útvonalak kifelé és befelé – magyar kultúra élni külföld élet
2018.04.29 - tiszatáj

ÍGY GONDOZD A KULTÚRÁDAT!

Úgy tűnik, a magyar irodalom népszerűsítésére két módszer van: tanulhatunk más kultúráktól, ha megfigyeljük diplomáciai lépéseiket, kezdeményezéseiket, de új utakat is kereshetünk a sajátosan kialakult problémákra – ehhez mindenekelőtt nem árt összedobni tapasztalatot, tudást, nézőpontokat. Erre tett kísérletet a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) az Így gondozd a kultúrádat! című rendezvénysorozaton.

Kulturális fórum szerepét töltötte be a MISZJE első nemzetközi konferenciája, melyre április 19–20-a között került sor a Lumen kávézó rendezvénytermében.

Számos képzetet társítunk az (egykor virágzó) irodalmi kávézókhoz: ott született forradalmi ötleteket, helyben lejegyzett verssorokat, eszmecseréket, vitákat. Azt gondolnánk, hogy ez a kulturális gyakorlat régen lecsengett, viszont láthatóan továbbélnek bizonyos formái. Azt gondolom, nem tévedek azzal az állítással, hogy az irodalom ma is gyakran kávéházakban történik: egy olyan térben ahol egyaránt lehetőség nyílik formális és informális beszélgetésekre; szakmai kérdések megvitatására és személyes kapcsolatok építésére.

Kollár Árpád, a MISZJE igazgatója elmondása alapján a kerekasztal-beszélgetésekre épülő konferencia céljai is eszerint körvonalazódtak: egyrészt a viták során, a kulturális gépezet különböző területeiről érkező szakemberek arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar kultúrának külföldön; másrészt alulról építkezve, a konferencia lehetőséget kínált a kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére szerzők, fordítók, kiadók, kulturális szakemberek között.

A magyar irodalom terjesztésének egyik kulcsa a fordítások születése és ezek finanszírozása. Mint Gün Benderli magyar-török fordítótól megtudtuk, a magyarról való fordítás a szerelemhez hasonlítható, majd Marko Cudić magyar-szerb fordító hozzátette, hogy ez egy olyan elfoglaltság, mely szenvedélyt igényel és csak mellékszakmaként művelhető, mivel végső soron nem lehet megélni belőle. Már az első beszélgetés során felmerült a fordítások intézményes támogatásának kérdése – rámutatva, az irodalmi élet sokszereplős játékára, mintegy megelőlegezve a következő beszélgetés egyik legfontosabb pontját.

A kulturális intézetek tevékenysége Magyarországon sokféle célt szolgál, és mint kiderült, lehetőségeik sem egyformák: minden állam maga dönti el, hogy mekkora anyagi támogatásban részesül egy-egy külképviselet. A megbízott képviselők és munkacsoportjuk viszonylag szabad kezet kapnak abban, hogy milyen stratégiát választanak a kultúraterjesztésre. Orbók Lucie elmondta, hogy a Cseh Centrum egyik legfontosabb tevékenysége az Irodalom Éjszakája programsorozat, melyen idén 21 ország kortárs szerzőjének regényéből olvastak fel. Emellett, kivételesen előnyös helyzetben voltak az elmúlt években, mivel a cseh kultúrpolitika egyik fontos törekvése a fordítástámogatás, ennek következtében az állam jelentős összeget fedez a fordítási és kiadási költségekből egyaránt. Gaborják Ádám képviselte az Észt Intézetet, akinek megfigyelése, hogy a magyar olvasók nem igazán választják a szomszédos országok irodalmát, de általában a kis kultúrák irodalmát sem. Ennek ellenére ők is hangsúlyt fektetnek a fordításokra és az észt szerzők magyarországi népszerűsítésére, ezért is indult el a Breviárium szépirodalmi könyvsorozat. A Portugál Nyelvi Centrum képviselője, Joao Henriques kiemelte, hogy az irodalom tekintetében intézetük egyik legfontosabb feladata a magyarországi és portugáliai kiadók összekapcsolása, viszont gyakran nem kapnak visszajelzést a helyi kiadóktól, hogy egy-egy portugál szerző kötete mennyire válik be a magyar olvasóközönségnél.

Ezután fordított szemszögből került megvitatásra a téma: a magyar kultúrpolitika képviselőitől és alakítóitól kérdezett Szőllőssy Balázs. Íjgyártó István hangsúlyozta, hogy 2014 óta tartozik nyomatékosan a külügyminisztérium feladatai közé a magyar kultúra megjelenítése külföldön, ennek egyik fontos pillére a Balassi Intézet feladatköreinek átvétele, hiszen 2016-tól a Külügyminisztérium lett az intézet jogutódja. A másik fontos pillér pedig a Publishing Hungary program, melynek keretén belül szemléző kiadványokat készítenek a kortárs magyar irodalom bizonyos műveiből, melyek külföldi kiadóknál kerülnek népszerűsítésre.

A külképviseletek, a külföldi kulturális intézetek és az Nemzeti Kulturális Alap is szorosan együttműködnek, hiszen Lőrinczy György, az NKA alelnöke beszámolt arról, hogy jelentős támogatást kaptak a Balassi Intézet Publishing Hungary kezdeményezése is. Abban úgy tűnt egyetértettek a meghívottak, hogy a külföldi kulturális intézetek esetében a helyiek megszólítása kellene, hogy legyen az elsődleges szempont, illetve erre kellene jobb promóciós stratégiákat kidolgozni.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Fordítástámogatási Irodát, illetve a 2017-ben megszervezett Műfordító-találkozót emelte ki az intézmény számos programjából, mellyel az irodalom külföldi reprezentációját kívánják terjeszteni.

Az olvasásnépszerűsítés egy alternatív – és a meghívottak elmondása szerint sikeres – módszer az irodalmi fesztiválok szervezése: láthatóan ebben az esetben is fontos a célcsoport bemérése és a jól körülhatárolható célok kommunikálása. Míg Karácsonyi Zsolt, a Kolozsvári Kikötőt inkább találkozási pontnak nevezné, mint fesztiválnak, a nagyszebeni Z9Festival egyértelműen egyetemista fesztiválként határozza meg magát. Vera Papić beszámolt arról, hogy a Kikinda Short fesztivál egyedi kezdeményezésnek számít Kelet-Európában, mivel kizárólag kortárs novellák szerzői a vendégek. A Kolozsvári Kikötő a külhoni fiatal magyar szerzőket népszerűsíti és igyekszik összekötni őket, illetve a Z9Festival meghívottjai is rendszerint 40 év alatti költők. Mindkét szervező beszámolt ennek a zsákbamacska-jellegéről, hiszen egy-két igényes, jól sikerült mű olvasása még nem garantálja, hogy a felolvasásokra is hasonló minőségű alkotásokkal érkeznek a szerzők. A szervezők legnagyobb problémája anyagi természetű, de nem az anyagi erőforrások hiánya miatt, hanem mert a pályázati pénzek kiszámíthatatlanok. Vlad Pojoga, a Z9Festival szervezője elmondta: „Olykor nagyobb segítség lenne, egy kisebb összeg akkor, amikor valóban szükség van rá, mint egy nagyobb, amire várni kell és ezzel hátráltatja a szervezést.”

A művészet nemzetközi értékesítéséhez kapcsolódó tematikus blokk másik programpontja a kiadókat és a szerzői jogi kihívásokat érintette. Érsek Nándor, a Scolar Kiadótól, illetve Sárközy Bence, a Libri Kiadótól a könyvpiac aktuális helyzetéről és stratégiáiról beszéltek. Meglepő lehet, de az e-könyvek csak elhanyagolható mértékben voltak hatással a magyar könyvpiacra, ellentétben egy szép borítójú, jól reklámozott könyvvel, mely sokkal jobban eladható. Ez a külföldi népszerűsítésben is fontos, ugyanis könyvfesztiválokra nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes részlet-fordításokkal, vagy igénytelen kiadásokkal érkezni. Dr. Lábody Péter és dr. Kabai Eszter jogászok azt emelték ki, hogy változások várhatóak a szerzői jogi kérdésekben, ám vitapartnereik a megnevezett változtatást elenyészőnek tartották, hiszen az említett jogi változások nem fogják befolyásolni a piac működését.

A problémák mindegyikéről szó esett az utolsó beszélgetésen, amelyen Igor Marojević és Radoslav Petković írókat kérdezte Csordás Gábor a szerb irodalomról és annak helyéről a világirodalomban. A meghívottak szerint a szerb kultúráért felelős minisztérium munkája nem látható, lényegében nem igazán létezik hatékony kultúrpolitika. De problémát jelent az is, hogy nem létezik népszerű irodalmi lap Szerbiában. A magyarországi reprezentációt illetően kiemelték a fordítók munkáját, akik nélkül semmilyen formában nem létezhetne szerb irodalom külföldön, továbbá, hogy a nehéz érvényesülés egyik oka az, hogy a szerb irodalom erőteljesen önreferenciális, mely jellemző gátolja a befogadást. A politika szerepe, illetve a politizálás gyakorlata is szoros kapcsolódást mutat az irodalomhoz, hiszen az olvasók annak az írónak adnak hitelt, amelyik belefolyik politikai kérdésekbe. Saját szerepük a szerb irodalomban abban fogható meg, hogy a poétika pluralitásának elvét kívánják képviselni mindketten műveikkel.

A két délutánt kitöltő gondolatébresztő vitákat kötetlen beszélgetések és lazító jellegű koncertek követték. Az irodalmi gépezet szigetszerű hálózata látszott kirajzolódni a két nap során, illetve a működést egyaránt befolyásoló szektorok képviselői léptek dialógusba egymással. A beszélgetések során kiderült, hogy jelentős összeg kerül fordításokra – mégsem lehet kizárólag fordításokból megélni; viszont ahhoz, hogy az európai piacon érvényesülni tudjunk, igényes kiadványokra és lefordított művekre van szükség – akkor is, ha egy másik ország nem szeretné megvásárolni egy bizonyos könyv terjesztésére vonatkozó jogokat; a támogatások témájánál maradva viszont fontos lenne, hogy az  időben megérkezzen, tehát megbízható forrásnak minősüljön; ami pedig a kifelé történő kommunikációt illeti: nem ártana a folyamatos kapcsolattartás, a célnyelv és célkultúra igényeinek jobb ismerete.

Ezekből az észrevételekből egyértelműen kitűnik, hogy mennyire egybecsavarodik az, amit kultúraterjesztésnek nevezünk. Hogy pedig mi lesz a magyar irodalom jövőjével és a mögötte álló gépezettel? Lesznek jogok, könyvpiac, reklám, stratégiák, kulturális kölcsönhatások, diplomácia, fesztiválok és olykor lázadozás a struktúra ellen, melynek következtében új igények fogalmazódnak meg, melyek magát a struktúrát írhatják át. Tehát az irodalmi élet ága-boga működik és ezek az alkalmak lehetőséget jelentenek a nyilvános vitára, az információk megosztására, de arra is, hogy lássuk a rendszer kinek, miben jelent problémát és ezekre milyen lehetséges válaszaink vannak.

Makkai T. Csilla

 


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő