08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Útvonalak kifelé és befelé – magyar kultúra élni külföld élet
2018.04.29 - tiszatáj

ÍGY GONDOZD A KULTÚRÁDAT!

Úgy tűnik, a magyar irodalom népszerűsítésére két módszer van: tanulhatunk más kultúráktól, ha megfigyeljük diplomáciai lépéseiket, kezdeményezéseiket, de új utakat is kereshetünk a sajátosan kialakult problémákra – ehhez mindenekelőtt nem árt összedobni tapasztalatot, tudást, nézőpontokat. Erre tett kísérletet a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) az Így gondozd a kultúrádat! című rendezvénysorozaton.

Kulturális fórum szerepét töltötte be a MISZJE első nemzetközi konferenciája, melyre április 19–20-a között került sor a Lumen kávézó rendezvénytermében.

Számos képzetet társítunk az (egykor virágzó) irodalmi kávézókhoz: ott született forradalmi ötleteket, helyben lejegyzett verssorokat, eszmecseréket, vitákat. Azt gondolnánk, hogy ez a kulturális gyakorlat régen lecsengett, viszont láthatóan továbbélnek bizonyos formái. Azt gondolom, nem tévedek azzal az állítással, hogy az irodalom ma is gyakran kávéházakban történik: egy olyan térben ahol egyaránt lehetőség nyílik formális és informális beszélgetésekre; szakmai kérdések megvitatására és személyes kapcsolatok építésére.

Kollár Árpád, a MISZJE igazgatója elmondása alapján a kerekasztal-beszélgetésekre épülő konferencia céljai is eszerint körvonalazódtak: egyrészt a viták során, a kulturális gépezet különböző területeiről érkező szakemberek arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a magyar kultúrának külföldön; másrészt alulról építkezve, a konferencia lehetőséget kínált a kapcsolatteremtésre, tapasztalatcserére szerzők, fordítók, kiadók, kulturális szakemberek között.

A magyar irodalom terjesztésének egyik kulcsa a fordítások születése és ezek finanszírozása. Mint Gün Benderli magyar-török fordítótól megtudtuk, a magyarról való fordítás a szerelemhez hasonlítható, majd Marko Cudić magyar-szerb fordító hozzátette, hogy ez egy olyan elfoglaltság, mely szenvedélyt igényel és csak mellékszakmaként művelhető, mivel végső soron nem lehet megélni belőle. Már az első beszélgetés során felmerült a fordítások intézményes támogatásának kérdése – rámutatva, az irodalmi élet sokszereplős játékára, mintegy megelőlegezve a következő beszélgetés egyik legfontosabb pontját.

A kulturális intézetek tevékenysége Magyarországon sokféle célt szolgál, és mint kiderült, lehetőségeik sem egyformák: minden állam maga dönti el, hogy mekkora anyagi támogatásban részesül egy-egy külképviselet. A megbízott képviselők és munkacsoportjuk viszonylag szabad kezet kapnak abban, hogy milyen stratégiát választanak a kultúraterjesztésre. Orbók Lucie elmondta, hogy a Cseh Centrum egyik legfontosabb tevékenysége az Irodalom Éjszakája programsorozat, melyen idén 21 ország kortárs szerzőjének regényéből olvastak fel. Emellett, kivételesen előnyös helyzetben voltak az elmúlt években, mivel a cseh kultúrpolitika egyik fontos törekvése a fordítástámogatás, ennek következtében az állam jelentős összeget fedez a fordítási és kiadási költségekből egyaránt. Gaborják Ádám képviselte az Észt Intézetet, akinek megfigyelése, hogy a magyar olvasók nem igazán választják a szomszédos országok irodalmát, de általában a kis kultúrák irodalmát sem. Ennek ellenére ők is hangsúlyt fektetnek a fordításokra és az észt szerzők magyarországi népszerűsítésére, ezért is indult el a Breviárium szépirodalmi könyvsorozat. A Portugál Nyelvi Centrum képviselője, Joao Henriques kiemelte, hogy az irodalom tekintetében intézetük egyik legfontosabb feladata a magyarországi és portugáliai kiadók összekapcsolása, viszont gyakran nem kapnak visszajelzést a helyi kiadóktól, hogy egy-egy portugál szerző kötete mennyire válik be a magyar olvasóközönségnél.

Ezután fordított szemszögből került megvitatásra a téma: a magyar kultúrpolitika képviselőitől és alakítóitól kérdezett Szőllőssy Balázs. Íjgyártó István hangsúlyozta, hogy 2014 óta tartozik nyomatékosan a külügyminisztérium feladatai közé a magyar kultúra megjelenítése külföldön, ennek egyik fontos pillére a Balassi Intézet feladatköreinek átvétele, hiszen 2016-tól a Külügyminisztérium lett az intézet jogutódja. A másik fontos pillér pedig a Publishing Hungary program, melynek keretén belül szemléző kiadványokat készítenek a kortárs magyar irodalom bizonyos műveiből, melyek külföldi kiadóknál kerülnek népszerűsítésre.

A külképviseletek, a külföldi kulturális intézetek és az Nemzeti Kulturális Alap is szorosan együttműködnek, hiszen Lőrinczy György, az NKA alelnöke beszámolt arról, hogy jelentős támogatást kaptak a Balassi Intézet Publishing Hungary kezdeményezése is. Abban úgy tűnt egyetértettek a meghívottak, hogy a külföldi kulturális intézetek esetében a helyiek megszólítása kellene, hogy legyen az elsődleges szempont, illetve erre kellene jobb promóciós stratégiákat kidolgozni.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Fordítástámogatási Irodát, illetve a 2017-ben megszervezett Műfordító-találkozót emelte ki az intézmény számos programjából, mellyel az irodalom külföldi reprezentációját kívánják terjeszteni.

Az olvasásnépszerűsítés egy alternatív – és a meghívottak elmondása szerint sikeres – módszer az irodalmi fesztiválok szervezése: láthatóan ebben az esetben is fontos a célcsoport bemérése és a jól körülhatárolható célok kommunikálása. Míg Karácsonyi Zsolt, a Kolozsvári Kikötőt inkább találkozási pontnak nevezné, mint fesztiválnak, a nagyszebeni Z9Festival egyértelműen egyetemista fesztiválként határozza meg magát. Vera Papić beszámolt arról, hogy a Kikinda Short fesztivál egyedi kezdeményezésnek számít Kelet-Európában, mivel kizárólag kortárs novellák szerzői a vendégek. A Kolozsvári Kikötő a külhoni fiatal magyar szerzőket népszerűsíti és igyekszik összekötni őket, illetve a Z9Festival meghívottjai is rendszerint 40 év alatti költők. Mindkét szervező beszámolt ennek a zsákbamacska-jellegéről, hiszen egy-két igényes, jól sikerült mű olvasása még nem garantálja, hogy a felolvasásokra is hasonló minőségű alkotásokkal érkeznek a szerzők. A szervezők legnagyobb problémája anyagi természetű, de nem az anyagi erőforrások hiánya miatt, hanem mert a pályázati pénzek kiszámíthatatlanok. Vlad Pojoga, a Z9Festival szervezője elmondta: „Olykor nagyobb segítség lenne, egy kisebb összeg akkor, amikor valóban szükség van rá, mint egy nagyobb, amire várni kell és ezzel hátráltatja a szervezést.”

A művészet nemzetközi értékesítéséhez kapcsolódó tematikus blokk másik programpontja a kiadókat és a szerzői jogi kihívásokat érintette. Érsek Nándor, a Scolar Kiadótól, illetve Sárközy Bence, a Libri Kiadótól a könyvpiac aktuális helyzetéről és stratégiáiról beszéltek. Meglepő lehet, de az e-könyvek csak elhanyagolható mértékben voltak hatással a magyar könyvpiacra, ellentétben egy szép borítójú, jól reklámozott könyvvel, mely sokkal jobban eladható. Ez a külföldi népszerűsítésben is fontos, ugyanis könyvfesztiválokra nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes részlet-fordításokkal, vagy igénytelen kiadásokkal érkezni. Dr. Lábody Péter és dr. Kabai Eszter jogászok azt emelték ki, hogy változások várhatóak a szerzői jogi kérdésekben, ám vitapartnereik a megnevezett változtatást elenyészőnek tartották, hiszen az említett jogi változások nem fogják befolyásolni a piac működését.

A problémák mindegyikéről szó esett az utolsó beszélgetésen, amelyen Igor Marojević és Radoslav Petković írókat kérdezte Csordás Gábor a szerb irodalomról és annak helyéről a világirodalomban. A meghívottak szerint a szerb kultúráért felelős minisztérium munkája nem látható, lényegében nem igazán létezik hatékony kultúrpolitika. De problémát jelent az is, hogy nem létezik népszerű irodalmi lap Szerbiában. A magyarországi reprezentációt illetően kiemelték a fordítók munkáját, akik nélkül semmilyen formában nem létezhetne szerb irodalom külföldön, továbbá, hogy a nehéz érvényesülés egyik oka az, hogy a szerb irodalom erőteljesen önreferenciális, mely jellemző gátolja a befogadást. A politika szerepe, illetve a politizálás gyakorlata is szoros kapcsolódást mutat az irodalomhoz, hiszen az olvasók annak az írónak adnak hitelt, amelyik belefolyik politikai kérdésekbe. Saját szerepük a szerb irodalomban abban fogható meg, hogy a poétika pluralitásának elvét kívánják képviselni mindketten műveikkel.

A két délutánt kitöltő gondolatébresztő vitákat kötetlen beszélgetések és lazító jellegű koncertek követték. Az irodalmi gépezet szigetszerű hálózata látszott kirajzolódni a két nap során, illetve a működést egyaránt befolyásoló szektorok képviselői léptek dialógusba egymással. A beszélgetések során kiderült, hogy jelentős összeg kerül fordításokra – mégsem lehet kizárólag fordításokból megélni; viszont ahhoz, hogy az európai piacon érvényesülni tudjunk, igényes kiadványokra és lefordított művekre van szükség – akkor is, ha egy másik ország nem szeretné megvásárolni egy bizonyos könyv terjesztésére vonatkozó jogokat; a támogatások témájánál maradva viszont fontos lenne, hogy az  időben megérkezzen, tehát megbízható forrásnak minősüljön; ami pedig a kifelé történő kommunikációt illeti: nem ártana a folyamatos kapcsolattartás, a célnyelv és célkultúra igényeinek jobb ismerete.

Ezekből az észrevételekből egyértelműen kitűnik, hogy mennyire egybecsavarodik az, amit kultúraterjesztésnek nevezünk. Hogy pedig mi lesz a magyar irodalom jövőjével és a mögötte álló gépezettel? Lesznek jogok, könyvpiac, reklám, stratégiák, kulturális kölcsönhatások, diplomácia, fesztiválok és olykor lázadozás a struktúra ellen, melynek következtében új igények fogalmazódnak meg, melyek magát a struktúrát írhatják át. Tehát az irodalmi élet ága-boga működik és ezek az alkalmak lehetőséget jelentenek a nyilvános vitára, az információk megosztására, de arra is, hogy lássuk a rendszer kinek, miben jelent problémát és ezekre milyen lehetséges válaszaink vannak.

Makkai T. Csilla

 


Címke: , , , ,
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő