06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Genezis
2018.04.26 - tiszatáj

BOGDÁN ÁRPÁD FILMJE

A 2008-2009-es cigánygyilkosságokról több feldolgozás született, valamennyi igazán alapos és megrendítő munka. Hajdu Eszter Ítélet nélkül című dokumentumfilmje mellett Fliegauf Benedek Csak a széljét kell említeni – ez az utóbbi film fikciós eszközökkel, de eredeti helyszínen készült, Vágvölgyi B. András pedig a nyomozati anyagokból és a bírósági tárgyalásokon készült jegyzeteiből állította össze Arcvonal keleten című dokumentumregényét. Bogdán Árpád Genezise sokat örököl az említett munkák eredményeiből és megoldásaiból: a Csak a szél zaklatott kameramozgása ugyanúgy az áldozatok szemszögét teremti újra, ahogy a Genezis jelenetei; Vágvölgyi B. András cikkeiből és könyvéből ismerjük a gyilkos banda egyik tagját, a Genezisben is felbukkanó valahai belügyes informátort.

 

 

Bogdán Árpád filmje tehát jól felismerhetően támaszkodik a gyilkosságsorozat eseményeire és a gyilkosok elfogása után indult perek történéseire – ha egyáltalán egy ilyen bonyolult, sokszereplős, a résztvevők elhallgatásaival és elfojtásaival terhelt eseménysor tényszerűen feltárható és megismerhető. Ugyanakkor teljes mértékben fikciós alkotásról van szó, és a két állítás egyáltalán nem zárja ki egymást: egy ilyen, a dokumentumot és a látomást, az úgynevezett tényeket és a játékfilmes eszközöket vegyítő film egyszerre használja ki az autentikus helyszínekben és szereplőkben rejlő energiákat és az alkotói képzeletet.

A Genezis mintha több szociofilmet zsúfolna egymásra: az egyik faluszéli támadásban megsebesült kisfiúét, a gyilkosságokban résztvevő, a film jelenében egy kutyakiképző telepen dolgozó fiatalemberét, a vele barátkozó középiskolás lányét, az ő anyjáét és az első két helyen említett szereplők ügyeit intéző ügyvédnőét. A film szépen fonja össze ezeknek az embereknek a történetszálait, miközben felvillantja valamennyiük közvetlen környezetét, mindennapjait és egyéni sorsát. Az egészből egy roncstársadalom lehangoló képe rajzolódik ki, amelynek tagjai kivétel nélkül elvágyódnak a nekik adatott életből. Csakis a magány, a szegénység és a kisemmizettség jutott nekik, miközben a legtöbbjük elemi biztonsága is veszélyben forog.

 

 

A film sűrű anyagát kizárólag valamiféle elhitető erő keltheti életre, hiszen önmagában nem elégséges, ha együtt vannak a tények, előttünk állnak a tapasztalati világból vett szereplők. Nos, ez az epikai hitel sajnos hiányzik, mert nagyon sok jelenet rendkívül suta, a szereplők szájába papírízű szövegeket adott a rendező, a filmnek több helyen rossz a ritmusa, a belső ismétlések kioltják egymás hatását. A szerencsétlenül előadott jelenetek közé sorolnám az anya és a kamaszlánya vitáját („amit az apád tett veled, az megbocsáthatatlan” – vajon beszél így egy középkorú nő?), az iskolai bibliaolvasást, amelynek során az egyik középiskolás lány Mózes történetének ürügyén fennhangon állást foglal az abortusz mellett, a vérző ügyvédnő és a főnöke elsietett párbeszédét és más részleteket. Az életszerűtlen nyelvi megnyilvánulások között találunk nem túl ügyes szerelmi vallomást („te, én és persze a hegyek”, a filmben felvázolt helyzettől teljesen idegen kórházi jelenet párbeszédét. Zavaróan sok eleme olyan van a filmnek, amelyeket sajnos egyszerűen nem lehet elhinni még akkor sem, ha a néző megpróbálja őket elhelyezni a történet sajátos törvényszerűségeinek keretébe. Nem hinném, hogy vádlott és ügyvédje ugyanabban a börtönfurgonban utazik a tárgyalásra, meglepő, hogy az íjászegylet sportolói a fegyverükkel járnak-kelnek, kizárólag a jelenet drámaiságát, de nem a hihetőségét szolgálja, hogy a gyilkos kiválasztásakor a kisfiú mellett nem lehet ott semmiféle hozzátartozó. A filmet több helyen annyira elragadja az egyébként megrázó ügy amúgy tiszteletreméltó szolgálata, hogy talán akaratlanul elkezd szolgálni bizonyos populáris féligazságokat: az ügyvédnőnek a film beállítása szerint lelkiismeretfurdalása van, mert egy gyilkos véd – pedig valamennyi gazembernek kijár a megfelelő elbánás, az ügyvéd pedig a jogot szolgálja az ilyen eljárásban. A suta ismétlések mindeközben hiteltelenítik a film egészének előadásmódját: zavaró, hogy mindkét női főszereplő rendszeresen vízben áztatja magát, mintha túl sok lenne a futópados jelenettöredék és a lángoló szabadtéri máglya. Nagyon nagy baj, hogy a részletek nincsenek összecsiszolva, és az alkotók nem képesek uralni anyaguk egészét.

Szíjártó Imre

 

 

 

Genezis
magyar film (2018)

Rendezte és a forgatókönyvet írta: Bogdán Árpád

Szereplők: Cseh Annamária, Csordás Milán, Illés Enikő Anna, Danis Lídia, Molnár Levente, Ravasz Tamás

Operatőr: Dobos Tamás, zene: Vig Mihály, producer: Taschler Andrea, Ferenczi Gábor, vágó: Politzer Péter

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő