01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Újabb zenés irodalmi zúzás a Jazzben
2018.04.22 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS ÉS LÁZÁR DOMOKOS DUÓJA

Újabb Törzsasztallal összekötött irodalmi-zenés estnek adott otthont a Jazz Kocsma. Ez alkalommal Áfra János, költő és Lázár Domokos, az Esti Kornél és a Pegazusok Nem Léteznek zenekarok dalszerzője, énekese és gitárosa látogatott el Szegedre. A szerzővel Új Krisztina beszélgetett köteteinek poétikájáról.

Az eseményt Lázár Domokos nyitotta Áfra egyik versének megzenésített változatával. A dal után Új Krisztina ragadta magához a szót. A moderátor kiemelte, hogy Áfra új kötete, a Rítus „személytelenebb” hangon szólal meg a korábbiakhoz képest. Egyik kérdése éppen erre irányult, hogy mennyire volt tudatos az alanyi költészetből való kilépés. Új ezt a kérdéskört összekötötte még azzal, hogy a négy ciklusba rendezett kötet cikluszárói miért éppen ráolvasásszerűek.

Áfra kifejtette, hogy a korábbi két kötet sokkal inkább a saját tapasztalatokból, saját életéből származó eseményeket dolgoz fel. Ezt az irodalomhoz való elemibb hozzáállásnak tartja a szerző, hiszen az írás terapeikus célzattal kezdődik. Állítása szerint egész korán kezdett verseket írni, a gimiben pedig az esztétika tanárának mutatatta meg egyik szövegét. Ez az ominózus vers nem aratott sikert, hiszen a Balassi-strófában íródott szöveget a tanár kinevetett. Ezután két évig szüneteltette az írást.

Áfra első kötetéről, a Glaukómáról is beszélt. A kötet szerepversekből épül fel, életének szereplőit igyekezett megszólaltatni. Ennek szemléltetésére felolvasta A torzulás íve című versét, amelyet emlékműként nevezett meg. Áfra bevallása szerint második kötete, a Két akarat alanyibb a Glaukómához képest. A Rítusban már metafizikusság és víziószerűség egyesül. Az est kezdetén Lázár Domokos is ebből a kötetből adott elő.

A Rítus alapját a hétköznapi rítusok menti tapasztalat szolgáltatja. A kötetben elegyednek a vallások, különböző filozófiák, valamint a spiritualitás. Olvas, tájékozódik róluk, de kifejtette, hogy ez nem mindig volt így. Az általánosban nem szerette az irodalmat, azt érezte, hogy nincs köze hozzá. Ezt jelenleg is problémának tartja a fiataloknál. Véleménye szerint nem minden környezetben van lehetőségük a gyerekeknek hozzájutni a hétköznapi tapasztalatok útján azokhoz a kapaszkodókhoz, amelyek segítenék (például az Iliász) értelmezését.

Folytatva a gondolatkört, Áfra kitér rá, hogy a ráolvasásszerű versek befogadása hangélményen keresztül is lehetséges, melyre példaként az Ami a földé c. versét olvasta fel. Megjegyezi, hogy noha ma nem divat, de az emberek szeretik hallgatni, hiszen a klasszikus felől van kapaszkodó hozzá.

Ismét Új Krisztina ragadta magához szót. Kiemelte, hogy a (cikluszáró) ráolvasásszerű versek más tipográfiával jelennek meg, dőlttel. Összesen négy ciklusból áll a kötet, amelyek az évszakok mintájára különülnek el. Maguk a cikluszáró szövegek a négy elemre fókuszálnak. A szerkesztésből látszik, hogy a hagyományok fontos szerepet töltenek be Áfra költészetében. A felvezetés után Új  kérdése a versek idejére vonatkozott, hiszen szinte időből kiszakított szövegeknek tűnnek. Ehhez a gondolatkörhöz csatlakozva részkérdésként tette fel, hogy ezek a szövegek saját babonákból vagy valamilyen olvasmányélményekből táplálkoznak.

Áfra római katolikus nevelést kapott, amelytől elszakadt, mert összetettebbnek érzi a világot, így nem tud egyetlen felekezethez csatlakozni. Kiemelte a vallások közti univerzálékat, amelyeket példákon keresztül igyekezett érzékeltetni. Így jutott el középkori mágikus kódexekig, amelyek szövegpoétikái hatottak rá. Hatásukra víziószerűen jöttek a szövegei, egyfajta metafizikai viszonyulást érez velük. A kötet témája egyáltalán nem volt tervezett, hanem folyamatában alakult ki. Dilemma volt, hogy a mai kort idéző szavak végül a szöveg szövetében maradjanak-e vagy pedig az ihlető szövegek létrejöttének idejéhez próbáljon igazodni és kivegye őket. Végül nem kerültek ki a versekből, amelynek oka, hogy időtlenséget, valóságon kívüliséget teremtenek meg. Éppen ezért a verseket misztikus szövegekként is lehet olvasni.

Új Krisztina következő kérdése arra vonatkozott, hogy Áfra miért nem zenél, hiszen jártas a társművészetekben (fest) is. Áfra válasza egyszerű volt: van Dodi. Új ezután arról érdeklődött, hogy miként is találkoztak. Áfra egy felkérése után megkereste Lázárt, hogy dolgozzanak együtt. Ez működött: kettőjük „sírós-szerelmes” szövegei egymásra találtak.

Új Krisztina ezután Lázárhoz intézte kérdését, nevezetesen, hogy véleménye szerint milyenek Áfra szövegei énekelve, dalszövegként. Lázár szerint „jók”. Bevallása szerint ritkán énekel nem saját szerzeményt, mert egészen más állapotot kíván meg tőle. Saját szövegek esetén az üres lap frusztrációt, szorongást vált ki belőle. Amikor más műveivel dolgozik, nincs ez a szorongás, lazábban tud hozzájuk állni.

A beszélgetés után Áfra és Lázár felváltva vezettek be a szövegvilágaikba. Áfra az új kötetének verseiből olvasott el, míg Lázár főként saját szerzeményeket játszott (főként az Esti Kornél repertoárjából), valamint néhány feldolgozást is becsempészett a sorba.

Borbíró Aletta

 

Fotó: Fakan Csaba 


Címke: , , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő