11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Újabb zenés irodalmi zúzás a Jazzben
2018.04.22 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS ÉS LÁZÁR DOMOKOS DUÓJA

Újabb Törzsasztallal összekötött irodalmi-zenés estnek adott otthont a Jazz Kocsma. Ez alkalommal Áfra János, költő és Lázár Domokos, az Esti Kornél és a Pegazusok Nem Léteznek zenekarok dalszerzője, énekese és gitárosa látogatott el Szegedre. A szerzővel Új Krisztina beszélgetett köteteinek poétikájáról.

Az eseményt Lázár Domokos nyitotta Áfra egyik versének megzenésített változatával. A dal után Új Krisztina ragadta magához a szót. A moderátor kiemelte, hogy Áfra új kötete, a Rítus „személytelenebb” hangon szólal meg a korábbiakhoz képest. Egyik kérdése éppen erre irányult, hogy mennyire volt tudatos az alanyi költészetből való kilépés. Új ezt a kérdéskört összekötötte még azzal, hogy a négy ciklusba rendezett kötet cikluszárói miért éppen ráolvasásszerűek.

Áfra kifejtette, hogy a korábbi két kötet sokkal inkább a saját tapasztalatokból, saját életéből származó eseményeket dolgoz fel. Ezt az irodalomhoz való elemibb hozzáállásnak tartja a szerző, hiszen az írás terapeikus célzattal kezdődik. Állítása szerint egész korán kezdett verseket írni, a gimiben pedig az esztétika tanárának mutatatta meg egyik szövegét. Ez az ominózus vers nem aratott sikert, hiszen a Balassi-strófában íródott szöveget a tanár kinevetett. Ezután két évig szüneteltette az írást.

Áfra első kötetéről, a Glaukómáról is beszélt. A kötet szerepversekből épül fel, életének szereplőit igyekezett megszólaltatni. Ennek szemléltetésére felolvasta A torzulás íve című versét, amelyet emlékműként nevezett meg. Áfra bevallása szerint második kötete, a Két akarat alanyibb a Glaukómához képest. A Rítusban már metafizikusság és víziószerűség egyesül. Az est kezdetén Lázár Domokos is ebből a kötetből adott elő.

A Rítus alapját a hétköznapi rítusok menti tapasztalat szolgáltatja. A kötetben elegyednek a vallások, különböző filozófiák, valamint a spiritualitás. Olvas, tájékozódik róluk, de kifejtette, hogy ez nem mindig volt így. Az általánosban nem szerette az irodalmat, azt érezte, hogy nincs köze hozzá. Ezt jelenleg is problémának tartja a fiataloknál. Véleménye szerint nem minden környezetben van lehetőségük a gyerekeknek hozzájutni a hétköznapi tapasztalatok útján azokhoz a kapaszkodókhoz, amelyek segítenék (például az Iliász) értelmezését.

Folytatva a gondolatkört, Áfra kitér rá, hogy a ráolvasásszerű versek befogadása hangélményen keresztül is lehetséges, melyre példaként az Ami a földé c. versét olvasta fel. Megjegyezi, hogy noha ma nem divat, de az emberek szeretik hallgatni, hiszen a klasszikus felől van kapaszkodó hozzá.

Ismét Új Krisztina ragadta magához szót. Kiemelte, hogy a (cikluszáró) ráolvasásszerű versek más tipográfiával jelennek meg, dőlttel. Összesen négy ciklusból áll a kötet, amelyek az évszakok mintájára különülnek el. Maguk a cikluszáró szövegek a négy elemre fókuszálnak. A szerkesztésből látszik, hogy a hagyományok fontos szerepet töltenek be Áfra költészetében. A felvezetés után Új  kérdése a versek idejére vonatkozott, hiszen szinte időből kiszakított szövegeknek tűnnek. Ehhez a gondolatkörhöz csatlakozva részkérdésként tette fel, hogy ezek a szövegek saját babonákból vagy valamilyen olvasmányélményekből táplálkoznak.

Áfra római katolikus nevelést kapott, amelytől elszakadt, mert összetettebbnek érzi a világot, így nem tud egyetlen felekezethez csatlakozni. Kiemelte a vallások közti univerzálékat, amelyeket példákon keresztül igyekezett érzékeltetni. Így jutott el középkori mágikus kódexekig, amelyek szövegpoétikái hatottak rá. Hatásukra víziószerűen jöttek a szövegei, egyfajta metafizikai viszonyulást érez velük. A kötet témája egyáltalán nem volt tervezett, hanem folyamatában alakult ki. Dilemma volt, hogy a mai kort idéző szavak végül a szöveg szövetében maradjanak-e vagy pedig az ihlető szövegek létrejöttének idejéhez próbáljon igazodni és kivegye őket. Végül nem kerültek ki a versekből, amelynek oka, hogy időtlenséget, valóságon kívüliséget teremtenek meg. Éppen ezért a verseket misztikus szövegekként is lehet olvasni.

Új Krisztina következő kérdése arra vonatkozott, hogy Áfra miért nem zenél, hiszen jártas a társművészetekben (fest) is. Áfra válasza egyszerű volt: van Dodi. Új ezután arról érdeklődött, hogy miként is találkoztak. Áfra egy felkérése után megkereste Lázárt, hogy dolgozzanak együtt. Ez működött: kettőjük „sírós-szerelmes” szövegei egymásra találtak.

Új Krisztina ezután Lázárhoz intézte kérdését, nevezetesen, hogy véleménye szerint milyenek Áfra szövegei énekelve, dalszövegként. Lázár szerint „jók”. Bevallása szerint ritkán énekel nem saját szerzeményt, mert egészen más állapotot kíván meg tőle. Saját szövegek esetén az üres lap frusztrációt, szorongást vált ki belőle. Amikor más műveivel dolgozik, nincs ez a szorongás, lazábban tud hozzájuk állni.

A beszélgetés után Áfra és Lázár felváltva vezettek be a szövegvilágaikba. Áfra az új kötetének verseiből olvasott el, míg Lázár főként saját szerzeményeket játszott (főként az Esti Kornél repertoárjából), valamint néhány feldolgozást is becsempészett a sorba.

Borbíró Aletta

 

Fotó: Fakan Csaba 


Címke: , , , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő