06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Történelem, romantika, de a mese a fő
2018.04.23 - tiszatáj

MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATÁBÓL ŐSBEMUTATÓ

A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra, a Békéscsabai Jókai Színház április 9-ei ősbemutatóját Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész rendezte. A szórakoztató, értékes előadás – életkortól függetlenül – minden irodalom- és színházkedvelőnek élményt, örömöt szerezhet.

Történelem, romantika, szerelem bonyodalmakkal, társadalomrajz humorral és micsoda figurák! A beszélő köntöst 1889-ben írta a nagy palóc mesélő, érthető, hogy a mai bemutató sikerét jól szolgálja nemcsak az értő műfaji, hanem az igényes nyelvi „átvezetés” is. A történet a török hódoltság idején játszódik, és nem elég szegény hazánknak, hogy minden irányból idegenek kuruc, labanc, tatár, török fosztogatják, még két szomszédos magyar város is rivalizál egymással. Nagykőrös és Kecskemét szabad királyi város, mindegyik saját érdekét nézi, önmagát akarja menteni, akár a másik rovására is. Az első felvonás szinte végig ezt a történelmi hátteret mutatja, elrepíti a nézőt a keserves múltba, ott vagyunk a kecskeméti vásári forgatagban.

A komor vidék hangulatát idézi a színpad, amelynek két oldaláról felváltva érkeznek a katonák, hogy sanyargassák a népet, mert nehéz sora van egy magyar városnak a török korszakban. „Akárki jön, nekünk fizetni kell” – siránkoznak az asszonyok. A kórus, a nép hangoskodása, tánca az előadás elejétől a végéig – mint jelenetváltó kapocs – nagyszerű koreográfia. A színpadkép egyértelmű: címer, magas hivatal, a városháza ablaka elöljárókkal a színpadon innen, fal, ablak mögött a szolgasorba süllyesztett nép, középen, az előtérben találkoznak, osztozkodnak a vezérek. Egyszerű díszlet: néhány fa, gerenda, kevés bútor, egyetlen asztal, pár szék. „Nincsenek harcok, csak sarcok.”

Meglepő, hogy edzőcipőben, kapucnis dzsekiben jön Olaj bég, Csuda kapitány viselete valamivel katonásabb. A főbb szereplők jelmeztára eléggé eklektikus, hol népies, hol modern, a határozottra festett történelmi háttérből mindenesetre kilógnak ezek a ruhák. Vagy szándékosan át akarnak vezetni a mai világba? Talán az általános iskolás közönségnek ez nem tűnik fel annyira, őket mintha nem zavarná a vegyes látvány. De már jönnek is a feketébe csomagolt, varjúnak öltözött buzgó vénasszonyok, botos, kopogós táncuk fantasztikus! Hátborzongatóan jó a leányvásárra, azaz a szultán elé készülődő lányok, asszonyok öltözése, átváltozása, a sejtelmes árnyjáték a felvonás vége felé kimagasló művészi teljesítmény.

A szerencse forgandó. Aki eddig főbíró volt, bár nem egészen önszántából, nem is pályázat útján, a második felvonásban börtönbe kerül. De hogy kerül a történetbe és miről beszél a kaftán? A köntöst a kecskeméti küldöttség kapja a török szultántól, és a pazar férfi kabátról kiderül, hogy megvédi a várost, varázserővel bír. A főbíró már a leányválogatáskor beleszeretett Cinnába, a szépséges cigánylányba, aki éppen helyette ment a szultánhoz követségben, hogy ezzel megmentse az életét.

A szerelmi szál ellenpontja a másik vonulat, ahogyan az elöljárók viszonyulnak a főbíróhoz, hol felemelik és meghunyászkodnak előtte, hol kijátsszák, háttérbe szorítják, kiközösítik maguk közül, keresztbe tesznek neki. Izgalmas fordulat, amikor a lány felveszi a köntöst, és kívánhat bármit. Azt kéri, hogy a török sereg vonuljon el a város alól, ezt megteszik, így Kecskemét megmenekül. Azaz megmenekülne, ha az öreg szabó, Lestyák Mihály nem lenne olyan hiú, kapzsi, hogy ne kellene neki a kaftán, hogy arról másolatot készítsen, amit aztán pénzért árusíthat. Cinna megszerzi a köntöst a szabónak, és ezzel nagy bajt hoz mindenkire. Az új kabátnak nincs varázsereje, Lestyák Mihályt lefejezik, a lány bevallja bűnét, most szerelme menti meg a vérpadtól.

De hát miről beszél ez a köpönyeg, Mikszáth Kálmán és Halasi Imre köntöse? Csúnya korról, szép szerelemről, történelmi események és emberi sorsok, jellemvonások összefüggéseiről, erkölcsi tartásról és annak hiányáról. A két fiatal őszinte szerelmének beteljesülése méltó befejezése a mesének, de azért az emberi gyengék, gyarlóságok, ármány, fondorlat és számítás számos megnyilvánulását sem felejtjük el. Ha belegondolunk, valójában hátborzongató ötletekkel állnak elő a város szenátorai, amikor a fosztogatások miatt beszüntetett vásár bevételeinek pótlására először a papokat ajánlják fel, majd saját feleségeiket, végül nyugalmuk érdekében inkább önmaguk kínálják fel a várost a töröknek. Lestyák Mihályt börtönbe vetik, nem állnak ki mellette, amikor küldöttsége a szultánnál nem jár sikerrel. Igaz, jót akar az öreg Szabó, hiszen szükség lenne a pénzre, de a cél nem szentesítheti az eszközt, bűnéért a fejével fizet. A 16. századi Kecskemét négy szép leányát küldi a budai pasának, cserébe egy béget kér védelmezőnek. Így válik a kaftán ebben a mesében tükörré, amelyben megpillanthatják igazi arcukat a szereplők, lelepleződhet sok jellemtelenség.

S nemcsak a köntös beszél, hanem a nevek is, jellemzik a karaktereket. Lestyák Mihály szerepét, aki hol Kecskemét főbírája, hol nem, Czitor Attila játssza hitelesen. Lestyák Mátyás, a főbíró apja, a hiú szabó Mészáros Mihály markáns alakítása. Cinnát, a cigánylányt, aki hol lány, hol fiú, Csonka Dóra ügyesen kelti életre. Az Olaj bég, török elöljáró, kegyetlenül pogány, Beszterczey Attila erőteljes szerepformálása. Csuda István kurucvezért, csavaros eszű banditát Berta János hozza hatásosan. Szűcs János főbíró, tönkrement elöljáró alakjával Szőke Pál azonosul. Porosznoki Gábor szenátor, lelkes egyhelyben járó figuráját Gulyás Attila bravúrosan játssza. Ibrahim pasa, budai vezér, a szultán alkalmi tolmácsa Tomanek Gábornak köszönhetően vicces figura. Ágoston Kristóf szenátor mogorva, néha goromba alakját Koleszár Bazil Péter játssza.

A történelmi korszakot és a társadalmi rétegződést hatásosan megfestő díszletet és a furcsán vegyes jelmezeket Laczó Henriette tervezte. A kiváló, a jelenetek hangulatát, üzenetét domborító, az egész előadás színvonalát meghatározó koreográfia ifj. Mlinár Pál munkáját dicséri.

Niedzielsky Katalin

 

 

Fotó: A-Team/Nyári Attila és Ignácz Bence


Címke: , , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő