08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A szőlőfürt és a függöny legendája
2018.04.18 - tiszatáj

ÁLOM ÉS VALÓSÁG A MŰVÉSZETBEN – A MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME IDEI ÉVADJÁNAK UTOLSÓ ELŐADÁSÁN

Platón szerint a művészet egyszerűen a valóság utánzása. Más álláspontok szerint azonban az alkotás új valóságot teremt. Álom és valóság a művészetben címmel tartotta Gyenge Zoltán professzor április 9-én este a Mindentudás Színházi Egyeteme idei évadjának utolsó előadását Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A professzor két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén és még számos képzőművészeti példán keresztül fejtegette hallgatóságának, hogy a kép vagy a valóság a tökéletesebb, és létezik-e egyáltalán objektív valóság, vagy amit annak hiszünk, csak álom. Az est háziasszonya, mint mindig, ezúttal is Kovács Edit Domján Edit-díjas színművész, esztéta volt.

Jouvet, a XX. század egyik jelentős francia származású színházi teoretikusa egyik írásában arról értekezik, hogy milyen fontos szerepe van a színészi alkotásban a megérzésnek, ami szerinte színészi invenció. „A színész kitalál egy figurát. A megérzés: a megvalósult, megtapasztalt felfedezésében rejlik. Utazás a valóság határvidékén. A megérzés tehát: átjáró a látható és a felsőbbrendű valóság között. Az álom és ébrenlét határhelyzetéhez hasonló állapot.”

Az elgondolkodtató idézet után, amelyet bevezetőként Kovács Edit olvasott fel, bemutatta Gyenge Zoltán egyetemi tanárt, vagy inkább felelevenítette pályáját, hiszen a professzor kezdettől rendszeres előadója a sorozatnak. Filozófus, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének vezetője, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Magyar-Német Filozófiai Társaság alapító tagja, 2015-től a Magyar Filozófiai Társaság elnöke. Több kötetet is megjelentetett, a Kierkegaard élete és filozófiája című művét 2007-ben Az év legjelentősebb könyvének kijáró elismerésben részesítették. 2014-ben a Kép és mítosz munkájával Az év szerzője címet érdemelte ki.

S kezdődhetett az izgalmas utazás álom, képzelet és valóság között, kutatva benne a művészet helyét. A szőlőfürtös példát már hallotta a publikum Gyenge Zoltántól. Zeuxisz úgy vélte, övé a tökéletes alkotás, hiszen a madarakat megtévesztette, olyan jóra sikerült, Parrhasziosz viszont egy függönyt mutatott, s közölte: ez a kép.

– Egyik festő becsapta a madarakat, a másik viszont képes volt a festőt megtéveszteni. Akkor mi a valóság? Ami élethű, vagy ami mást mutat, mint a közvetlen tapasztalat? – sorolta a kérdéseket az előadó. – Van a megfogható és van az érzéken túli, kézzel nem megfogható valóság. Az érzés olyan fontos, mint a megértés.

Caravaggióval folytatta Gyenge Zoltán a magyarázatot. Mint mondta, az itáliai barokk nagyszerű festője Szent Máté és az angyal című képét egyházi megbízásra festette, a kép első változatában semmi szent nincs, írni sem tud talán az ábrázolt ember, mintha unokája tanítaná, nem is tetszett a megbízóknak, mert nem volt elég szent. A második változaton Máté nincs a földön, inkább tudósalkat, glória, angyal fölötte, ez már tetszett a megrendelőknek. De melyik a valóságos? Szent Máté lényege, hogy emberközeli, az első kép ezért érdekesebb, a mindennapi életbe viszi bele a nem érzékelhető világot, egyszerre realista és transzcendens, kapcsolódik a valósághoz.

Manet Lóversenye volt a következő példa, amellyel kapcsolatban Gyenge professzor elmesélte, hogy a kortársak megbírálták a lovat, kifogásolták, hogy valójában nem olyan, mint a képen. Akkoriban még nem tudtak felvételt készíteni a rohanásról, később kiderült, a vágtázó ló pont olyan, a suhanásban, elmosódottságban benne van a sebesség. Azt mondják, sok festő általában a teret festette, de az impresszionisták az időt.

–A függöny fontos szimbólum, egyrészt takarja a valóságot, másrészt az maga a valóság, meg kell találni a transzcendenciát – folytatta az előadó. – Schiller a szaiszi fátyolról azt fejtegeti, hogy mit rejthet, mi lehet mögötte, ott van-e az igazság. Lehet ez a felejtés vagy a felfedés fátyla, amit fellebbent az ifjú az igazságról, meg akarja nézni az igazságot, de amikor fellebbenti a fátylat, néma marad, nem mondja el, mit látott. Ez azt jelenti, az igazság el van fedve, és nem biztos, hogy jó, ha látni akarjuk saját sorsunkat előre. Novalis történetében a fiú belehal az igazságba, mert meglátja önmagát.

A két francia festő, Manet és Meissonier esetét is megismerhettük. Utóbbi életében ünnepelt művész volt, de halála után senki sem tudott a képeiről, neki pénze volt, hogy alkothasson, Manet-nak fantáziája – fogalmazott Gyenge Zoltán.

John Ruskin 19. századi viktoriánus angol művészetteoretikus felfedezte Turner művészetét, a preraffaelita festőket, a szecesszió előszobája volt. Számára a festészet, a görög szobrok világa jelentette az igazi valóságot, felesége testétől, szőrzetétől megrémült. Az egyébként szép Euphemia Gray azért vált el tőle, mert „nem hálták el a házasságukat”. Ezt is hallottuk az előadótól.

– De mi a szépség? A szépség fogalma koronként változott. Botticelli Vénusza platonikus, idealizált szépség. Giorgione Alvó Vénuszának keze kétértelmű mozdulatot tesz, a hátteret Tiziano festette. Tiziano Urbinói Vénusza kihívó, ékszer, bokréta díszíti, ránk néz. Edouard Manet Olympiája 1856-ból prostituáltat, pénzért kapható nőt ábrázol. Modigliani fekvő nője, az Alvó vagy Urbinói Vénusz erotikus kép – sorolta Gyenge professzor a festményeket. Majd összefoglalta az eddig vázolt ismereteket: A valóság lehet a közvetlen valóság (Zeuxisz szőlője), de lehet az imaginárius komplex kép is (Parrhasziosz függönye).

Erwin Panofsky német művészettörténész ikonográfiának nevezi a műalkotás leírását, például azt, hogy mit látunk Az utolsó vacsora című képen. Ikonológiának pedig annak értelmezését, interpretációját nevezi, ami túlmegy a látványon, asszociációkat kelt. Az utolsó vacsora, ha van kulturális háttér, előismeret, többet ad a kép a nézőnek. Hallottunk új szakkifejezést, angolul pictural turn, németül ikonische Wendung, ami azt jelenti, hogy másik képen keresztül jutunk ismeretekhez, a kép ereje fontos, de információból nem lesz tudás, más az információ, és megint más az ismeret – szögezte le a professzor.

– René Magritte festett egy pipát, és aláírta, hogy ez nem pipa, hanem kép. Medgyessy Ferenc is azt mondta, amikor művét megbírálták, hogy az nem ember, hanem szobor. Arnold Schopenhauer Die Welt als Wille und Vorstellung című művében különbséget tesz intuitív képzet és absztrakt képzet között, első az, ami mögött értelem van, a második az, amit nem tudok megfogni – hangsúlyozta az előadó, majd így folytatta: – A 21. századi ember a tudományok bűvöletében él, a modern tudomány 98 százaléka a mérhetőségről szól, és az emberi szellem nem mérhető. Az absztrakció olyan képesség, amely elvisz az egyik valóságból a másikba. René Magritte La belle captive képe átcsúsztat kétféle valóságot, imitációt.

A görög mitológia természetesen nem maradhatott ki Gyenge Zoltán előadásából. Arról beszélt, hogy a görögök problematikus istensége az Éj, a Sötétség istene, az irracionalitás szemben a fénnyel, ami a racionalitás. Pedig – mint mondta -, az éj ott van a teremtésnél, neki köszönhetjük a létünket. Érosz a szenvedély, az érzékiség istene, a görögöknél a világteremtés princípiuma. A teremtés a káoszból, a rend princípiuma, és a sötét szenvedély előrébb való, mint a racionalitás szerepe.

Hüpszosz és Thanatosz következett, John William Waterhouse angol preraffaelita festőnél Az álom és féltestvére, a halál közel van egymáshoz, összefügg. A három álomisten, Morfeusz (a nyugodt álomé), Hobetor (rémálom) és Phanteszosz (a fantasztikus álmok alakítója). A fantasztikus álmok valóságteremtő erővel bírnak. Goya Altroposz vagy a Sors képe azt sugallja, hogy az ész álma szörnyeket szül.

– Akkor tehát mi a művészet és a valóság viszonya egymáshoz? Ha a művészet utánzás Platon szerint, akkor Zeuxisz tökéletes úton járt. A művészet átalakítás Hegel szerint, valóságteremtés Heidegger szerint. Hegel azt mondja: az alkotó szubjektum, az alkotás lényege az objektum, és az alkotás maga a mű. Csak abban a világban élünk, ami körbevesz bennünket, vagy megpróbáljuk megközelíteni a második világot – érvelt Gyenge professzor.  

Az előadás végén Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című képéről hallhattunk eszmefuttatást. A szemlélő a képen háttal áll, ez meglehetősen szokatlan. Goethe Wanderers Nachtlied című költeményére emlékeztet. Majd az irodalom után a filmművészet került terítékre. Befejezésként Amado Modigliani életéről láttunk részletet, a főszerepben Andy Garcíával. A film annak bizonyítására szolgált, hogy az alkotás folyamatában különböző módon el kell érni a művészi valóságot, az alkotás lényege pedig a magasabb szintű valóság megteremtése.

Niedzielsky Katalin

 

  

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő