02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

A szőlőfürt és a függöny legendája
2018.04.18 - tiszatáj

ÁLOM ÉS VALÓSÁG A MŰVÉSZETBEN – A MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME IDEI ÉVADJÁNAK UTOLSÓ ELŐADÁSÁN

Platón szerint a művészet egyszerűen a valóság utánzása. Más álláspontok szerint azonban az alkotás új valóságot teremt. Álom és valóság a művészetben címmel tartotta Gyenge Zoltán professzor április 9-én este a Mindentudás Színházi Egyeteme idei évadjának utolsó előadását Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A professzor két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén és még számos képzőművészeti példán keresztül fejtegette hallgatóságának, hogy a kép vagy a valóság a tökéletesebb, és létezik-e egyáltalán objektív valóság, vagy amit annak hiszünk, csak álom. Az est háziasszonya, mint mindig, ezúttal is Kovács Edit Domján Edit-díjas színművész, esztéta volt.

Jouvet, a XX. század egyik jelentős francia származású színházi teoretikusa egyik írásában arról értekezik, hogy milyen fontos szerepe van a színészi alkotásban a megérzésnek, ami szerinte színészi invenció. „A színész kitalál egy figurát. A megérzés: a megvalósult, megtapasztalt felfedezésében rejlik. Utazás a valóság határvidékén. A megérzés tehát: átjáró a látható és a felsőbbrendű valóság között. Az álom és ébrenlét határhelyzetéhez hasonló állapot.”

Az elgondolkodtató idézet után, amelyet bevezetőként Kovács Edit olvasott fel, bemutatta Gyenge Zoltán egyetemi tanárt, vagy inkább felelevenítette pályáját, hiszen a professzor kezdettől rendszeres előadója a sorozatnak. Filozófus, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének vezetője, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Magyar-Német Filozófiai Társaság alapító tagja, 2015-től a Magyar Filozófiai Társaság elnöke. Több kötetet is megjelentetett, a Kierkegaard élete és filozófiája című művét 2007-ben Az év legjelentősebb könyvének kijáró elismerésben részesítették. 2014-ben a Kép és mítosz munkájával Az év szerzője címet érdemelte ki.

S kezdődhetett az izgalmas utazás álom, képzelet és valóság között, kutatva benne a művészet helyét. A szőlőfürtös példát már hallotta a publikum Gyenge Zoltántól. Zeuxisz úgy vélte, övé a tökéletes alkotás, hiszen a madarakat megtévesztette, olyan jóra sikerült, Parrhasziosz viszont egy függönyt mutatott, s közölte: ez a kép.

– Egyik festő becsapta a madarakat, a másik viszont képes volt a festőt megtéveszteni. Akkor mi a valóság? Ami élethű, vagy ami mást mutat, mint a közvetlen tapasztalat? – sorolta a kérdéseket az előadó. – Van a megfogható és van az érzéken túli, kézzel nem megfogható valóság. Az érzés olyan fontos, mint a megértés.

Caravaggióval folytatta Gyenge Zoltán a magyarázatot. Mint mondta, az itáliai barokk nagyszerű festője Szent Máté és az angyal című képét egyházi megbízásra festette, a kép első változatában semmi szent nincs, írni sem tud talán az ábrázolt ember, mintha unokája tanítaná, nem is tetszett a megbízóknak, mert nem volt elég szent. A második változaton Máté nincs a földön, inkább tudósalkat, glória, angyal fölötte, ez már tetszett a megrendelőknek. De melyik a valóságos? Szent Máté lényege, hogy emberközeli, az első kép ezért érdekesebb, a mindennapi életbe viszi bele a nem érzékelhető világot, egyszerre realista és transzcendens, kapcsolódik a valósághoz.

Manet Lóversenye volt a következő példa, amellyel kapcsolatban Gyenge professzor elmesélte, hogy a kortársak megbírálták a lovat, kifogásolták, hogy valójában nem olyan, mint a képen. Akkoriban még nem tudtak felvételt készíteni a rohanásról, később kiderült, a vágtázó ló pont olyan, a suhanásban, elmosódottságban benne van a sebesség. Azt mondják, sok festő általában a teret festette, de az impresszionisták az időt.

–A függöny fontos szimbólum, egyrészt takarja a valóságot, másrészt az maga a valóság, meg kell találni a transzcendenciát – folytatta az előadó. – Schiller a szaiszi fátyolról azt fejtegeti, hogy mit rejthet, mi lehet mögötte, ott van-e az igazság. Lehet ez a felejtés vagy a felfedés fátyla, amit fellebbent az ifjú az igazságról, meg akarja nézni az igazságot, de amikor fellebbenti a fátylat, néma marad, nem mondja el, mit látott. Ez azt jelenti, az igazság el van fedve, és nem biztos, hogy jó, ha látni akarjuk saját sorsunkat előre. Novalis történetében a fiú belehal az igazságba, mert meglátja önmagát.

A két francia festő, Manet és Meissonier esetét is megismerhettük. Utóbbi életében ünnepelt művész volt, de halála után senki sem tudott a képeiről, neki pénze volt, hogy alkothasson, Manet-nak fantáziája – fogalmazott Gyenge Zoltán.

John Ruskin 19. századi viktoriánus angol művészetteoretikus felfedezte Turner művészetét, a preraffaelita festőket, a szecesszió előszobája volt. Számára a festészet, a görög szobrok világa jelentette az igazi valóságot, felesége testétől, szőrzetétől megrémült. Az egyébként szép Euphemia Gray azért vált el tőle, mert „nem hálták el a házasságukat”. Ezt is hallottuk az előadótól.

– De mi a szépség? A szépség fogalma koronként változott. Botticelli Vénusza platonikus, idealizált szépség. Giorgione Alvó Vénuszának keze kétértelmű mozdulatot tesz, a hátteret Tiziano festette. Tiziano Urbinói Vénusza kihívó, ékszer, bokréta díszíti, ránk néz. Edouard Manet Olympiája 1856-ból prostituáltat, pénzért kapható nőt ábrázol. Modigliani fekvő nője, az Alvó vagy Urbinói Vénusz erotikus kép – sorolta Gyenge professzor a festményeket. Majd összefoglalta az eddig vázolt ismereteket: A valóság lehet a közvetlen valóság (Zeuxisz szőlője), de lehet az imaginárius komplex kép is (Parrhasziosz függönye).

Erwin Panofsky német művészettörténész ikonográfiának nevezi a műalkotás leírását, például azt, hogy mit látunk Az utolsó vacsora című képen. Ikonológiának pedig annak értelmezését, interpretációját nevezi, ami túlmegy a látványon, asszociációkat kelt. Az utolsó vacsora, ha van kulturális háttér, előismeret, többet ad a kép a nézőnek. Hallottunk új szakkifejezést, angolul pictural turn, németül ikonische Wendung, ami azt jelenti, hogy másik képen keresztül jutunk ismeretekhez, a kép ereje fontos, de információból nem lesz tudás, más az információ, és megint más az ismeret – szögezte le a professzor.

– René Magritte festett egy pipát, és aláírta, hogy ez nem pipa, hanem kép. Medgyessy Ferenc is azt mondta, amikor művét megbírálták, hogy az nem ember, hanem szobor. Arnold Schopenhauer Die Welt als Wille und Vorstellung című művében különbséget tesz intuitív képzet és absztrakt képzet között, első az, ami mögött értelem van, a második az, amit nem tudok megfogni – hangsúlyozta az előadó, majd így folytatta: – A 21. századi ember a tudományok bűvöletében él, a modern tudomány 98 százaléka a mérhetőségről szól, és az emberi szellem nem mérhető. Az absztrakció olyan képesség, amely elvisz az egyik valóságból a másikba. René Magritte La belle captive képe átcsúsztat kétféle valóságot, imitációt.

A görög mitológia természetesen nem maradhatott ki Gyenge Zoltán előadásából. Arról beszélt, hogy a görögök problematikus istensége az Éj, a Sötétség istene, az irracionalitás szemben a fénnyel, ami a racionalitás. Pedig – mint mondta -, az éj ott van a teremtésnél, neki köszönhetjük a létünket. Érosz a szenvedély, az érzékiség istene, a görögöknél a világteremtés princípiuma. A teremtés a káoszból, a rend princípiuma, és a sötét szenvedély előrébb való, mint a racionalitás szerepe.

Hüpszosz és Thanatosz következett, John William Waterhouse angol preraffaelita festőnél Az álom és féltestvére, a halál közel van egymáshoz, összefügg. A három álomisten, Morfeusz (a nyugodt álomé), Hobetor (rémálom) és Phanteszosz (a fantasztikus álmok alakítója). A fantasztikus álmok valóságteremtő erővel bírnak. Goya Altroposz vagy a Sors képe azt sugallja, hogy az ész álma szörnyeket szül.

– Akkor tehát mi a művészet és a valóság viszonya egymáshoz? Ha a művészet utánzás Platon szerint, akkor Zeuxisz tökéletes úton járt. A művészet átalakítás Hegel szerint, valóságteremtés Heidegger szerint. Hegel azt mondja: az alkotó szubjektum, az alkotás lényege az objektum, és az alkotás maga a mű. Csak abban a világban élünk, ami körbevesz bennünket, vagy megpróbáljuk megközelíteni a második világot – érvelt Gyenge professzor.  

Az előadás végén Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című képéről hallhattunk eszmefuttatást. A szemlélő a képen háttal áll, ez meglehetősen szokatlan. Goethe Wanderers Nachtlied című költeményére emlékeztet. Majd az irodalom után a filmművészet került terítékre. Befejezésként Amado Modigliani életéről láttunk részletet, a főszerepben Andy Garcíával. A film annak bizonyítására szolgált, hogy az alkotás folyamatában különböző módon el kell érni a művészi valóságot, az alkotás lényege pedig a magasabb szintű valóság megteremtése.

Niedzielsky Katalin

 

  

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , , , ,
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK
Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MEZEI KINGÁVAL
Pilinszky János költészetén keresztül a látvány kerül a középpontba a Mezei Kinga által rendezett Éjidő című előadásban. A hatszereplős produkciónak történeti fonala nincs, a rendező Pilinszky versein keresztül mutatja be azt a világot, amelyben élünk… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2020.01.21 - tiszatáj

COSI FAN TUTTE – BEAVATÓ OPERA NEM CSAK BIMBÓZÓ KAMASZOKNAK
Toronykőy Attila rendezésében elsősorban a műfajjal ismerkedő fiataloknak szánta a szegedi operatársulat Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét, amit kettős szereposztásban mutattak be a hétvégén a kisszínházban… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő