12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.15.
| Nepp Józsefet ünnepli 2019-ben az Országos Rajzfilmünnep >>>
11.13.
| SZTE – Indul az AudMax Esték előadássorozat >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Noir és urban fantasy egy pohárban
2018.03.14 - tiszatáj

SEPSI LÁSZLÓ PINKY CÍMŰ REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

Február utolsó estéjén a Jazz Kocsma igazán különleges kötetbemutató helyszíne volt. Annak ellenére, hogy a zsánerirodalom került fókuszba, a teltházas rendezvényen azok is be tudtak kapcsolódni a beszélgetésbe, akik merőben más irodalmat fogyasztanak. Sepsi László szerzővel Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett a Pinky című, 2016-ban megjelent regényéről.

Az est az író felolvasásával indult, közvetlenül a kötet legelső oldalait hallhatták a jelenlévők. A felolvasást a Homo Ludens Project alternatív színházi társulat tagja, Petrács Gábor kísérte egy szál gitárral, s meg is kapta a pontos instrukciókat Sepsitől: „csűrjél be valami nyomasztót.”

Szabó István Zoltán első kérdése a kötet borítóján olvasható Dunajcsik Mátyás Lehetőségre, és a könyv megszületésének intézményi hátterére irányult. Sepsi László szóban forgó könyve ugyanis 2016-ban díjazott lett: ez a pályázati lehetőség főleg olyan szubverzív kortárs szerzőket karolt fel, mint Bartók Imre vagy Nemes Z. Márió. A szerző egyértelműen nem a mainstream vonalba tartozónak érzi munkásságát, sokkal inkább az olyan fiatal zsánerszerzőkhöz csatlakozik, mint Veres Attila, László Zoltán és Brandon Hackett.

Az est moderátora ezután megkérte Sepsit, hogy vázolja fel a regény szinopszisát. Ennek teljesítése gyorsan megmosolyogtató pillanatokat eredményezett, és a fesztelen hangulat az est végéig kitartott. A szándékosan hevenyészett cselekmény-tolmácsolás után pedig elkezdődtek a regénnyel kapcsolatos igazi mélyfúrások.

A cím körüljárása során két csapást jelölt ki a szerző. A borítón (és azt est apropójából a Jazz kocsma kínálatában) is megtalálható pinky nevű koktél jelentősen meghatározó a cselekmény szempontjából: aki fogyaszt belőle, teljesen más személy lesz, mégpedig az, aki csak szeretne lenni. Az ital egyébként tényleg létezik, a szerzőnek volt szerencséje hozzá, s úgy tűnik, maradandó nyomot hagyott benne. A koktél regénybeli tétje egyértelműen a rögzíthető és rögzíthetetlen identitás metaforájaként ragadható meg, egy üres tér, ami tetszőlegesen feltölthető. A cím továbbá utalhat a pinky-fist pornós szlengre: egy olyan élethelyzet metaforája, amikor a történések váratlanul kellemetlenebbre fordulnak.

A beszélgetés során többször vetődtek fel műfaji kérdések: a Pinky az urban fantasy és a noir sajátos elegyének mondható. Sepsi szerint ezek tulajdonképpen társműfajok, s mindkettő kiválóan alkalmas a városi tér bejárására, a kettő egybeolvasztásának pedig nagy hagyománya van. Feszül viszont némi ellentmondás, illetve feszültség a két zsáner között. Míg a krimi hagyományosan episztemológiai jellegű kérdéseket feszeget, úgy a fantasy sokkal inkább kozmológiaiakat.

Elhangoztak térpoétikai kérdések is, pontosabban a földrajzi behatárolhatóság problémája és a regény helyszíneihez köthető asszociációk nyomán merültek fel kérdések. Szabó István Zoltán szerint a regénytér angolszász közegnek tűnik. A szerző ezzel nem értett egyet, az inspirációul szolgáló terek saját lakhelyei voltak, jelesül Szolnok és Budapest, és ezek csapódtak le írásában. Sokkal inkább a nevek és maga a műfaj sugallja az amerikai helyszín lehetőségét, de Sepsi ettől teljesen elzárkózott. Elmondása szerint kifejezetten arra törekedett, hogy a regénytér ne legyen földrajzilag rögzített. Számára az a lényeges, hogy a helyszín egy nagy agglomeráció, ahol a városon kívül nincs senki és semmi, beszélgetőpartnere viszont kitartott az angolszász atmoszféra mellett, illetve párhuzamot vont a Sin City-vel.

Szó esett Sepsi olyan botránynovelláiról is, mint például a 43 cm. A szerző szerint azonban a Pinky sem kevésbé szennyes vagy erőszakos, elég rögtön a felolvasott regénykezdetre gondolni. A különbség inkább abban ragadható meg, hogy a tárgyalt könyv esetében már az első lapokon olyan dolgok történnek, amelyek jócskán megemelik az olvasó ingerküszöbét, egyből egy ilyen univerzumba cseppenünk bele. Sepsi azt is megjegyezte, hogy a szerkesztő sok szöveghelyet már túlságosan cifrának ítélt, de ezek végül nem kerültek kihúzásra. Novelláira viszont nagyobb hatást tett egy harmadik műfaj, a horror, ami a Pinky-ben kevésbé érzékelhető.

A kötet inspirációjául a kortárs hard-boiled műfajban alkotó szerzők szolgáltak. Sepsi egyetemi évei alatt továbbá részt vett Varró Attila krimi-szemináriumán, később pedig ő maga tartott horror és gótikatörténet kurzust Nemes Z. Márióval. Az írás során viszont próbálja elkerülni, hogy a teoretikusság rátelepedjen a készülő szövegeire, de elismerte, hogy helyenként elkerülhetetlenül beszivárog az elmélet a műveibe.

Az oldott hangulat egyértelmű jele volt, hogy mikor Sepsi és Szabó a közönséghez fordult, számos kérdés hangzott el: a hallgatóság könnyedén be tudott kapcsolódni a beszélgetésbe. Volt, aki a szerző esetleges szerepjátékos múltjáról szeretett volna többet megtudni: neki csalódnia kellett, ugyanis Sepsi csak PC-n játszik. Mások a piaci oldal felől közelítettek, s az iránt érdeklődtek, hogy mennyire eladható az urban fantasy. A szerző elmesélte, hogy elküldte egy novelláskötet tervét Dunajcsik Mátyásnak, aki nagyjából egy év múlva közölte, hogy ne novellák legyenek, mert azt lehetetlen eladni, főleg első kötetes szerzőként. Így lett regény a Pinky.

A közönség soraiban ültek olyanok is, akik kevésbé tudtak azonosulni a Pinky műfajiságával és magával zsánerirodalommal, ők tanácsért fordultak Sepsihez. Valaki arra volt kíváncsi, hogy a hiperrealista közép-kelet-európai irodalmon nevelkedett olvasóknak milyen regényeket ajánl, ha azok óvatosan szeretnének közeledni a fantasy univerzuma felé. A válasz pedig szinte gondolkodás nélkül William Faulkner volt.

Az est zárásaként a jelenlévők megtudhatták, hogy a szerző épp min dolgozik. A készülő nagyregényben egy gengszter dinasztia gombadrogokkal foglalkozik egy olyan városban, ahol magának a településnek is gomba-identitása van. A kezdeti szkepszis gyorsan eloszlott, miután a szerző felolvasott egy, a Prae folyóirat Trónok harca tematikájú számában Hökskring címmel megjelent részletet. A borzongató hatást pedig ismételten atmoszferikus, ambient gitárjáték kísérte a felolvasás alatt.

 Pozsár Anett

 

Fotó: Ács Péter


Címke: , , , , , ,
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő