01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Noir és urban fantasy egy pohárban
2018.03.14 - tiszatáj

SEPSI LÁSZLÓ PINKY CÍMŰ REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

Február utolsó estéjén a Jazz Kocsma igazán különleges kötetbemutató helyszíne volt. Annak ellenére, hogy a zsánerirodalom került fókuszba, a teltházas rendezvényen azok is be tudtak kapcsolódni a beszélgetésbe, akik merőben más irodalmat fogyasztanak. Sepsi László szerzővel Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett a Pinky című, 2016-ban megjelent regényéről.

Az est az író felolvasásával indult, közvetlenül a kötet legelső oldalait hallhatták a jelenlévők. A felolvasást a Homo Ludens Project alternatív színházi társulat tagja, Petrács Gábor kísérte egy szál gitárral, s meg is kapta a pontos instrukciókat Sepsitől: „csűrjél be valami nyomasztót.”

Szabó István Zoltán első kérdése a kötet borítóján olvasható Dunajcsik Mátyás Lehetőségre, és a könyv megszületésének intézményi hátterére irányult. Sepsi László szóban forgó könyve ugyanis 2016-ban díjazott lett: ez a pályázati lehetőség főleg olyan szubverzív kortárs szerzőket karolt fel, mint Bartók Imre vagy Nemes Z. Márió. A szerző egyértelműen nem a mainstream vonalba tartozónak érzi munkásságát, sokkal inkább az olyan fiatal zsánerszerzőkhöz csatlakozik, mint Veres Attila, László Zoltán és Brandon Hackett.

Az est moderátora ezután megkérte Sepsit, hogy vázolja fel a regény szinopszisát. Ennek teljesítése gyorsan megmosolyogtató pillanatokat eredményezett, és a fesztelen hangulat az est végéig kitartott. A szándékosan hevenyészett cselekmény-tolmácsolás után pedig elkezdődtek a regénnyel kapcsolatos igazi mélyfúrások.

A cím körüljárása során két csapást jelölt ki a szerző. A borítón (és azt est apropójából a Jazz kocsma kínálatában) is megtalálható pinky nevű koktél jelentősen meghatározó a cselekmény szempontjából: aki fogyaszt belőle, teljesen más személy lesz, mégpedig az, aki csak szeretne lenni. Az ital egyébként tényleg létezik, a szerzőnek volt szerencséje hozzá, s úgy tűnik, maradandó nyomot hagyott benne. A koktél regénybeli tétje egyértelműen a rögzíthető és rögzíthetetlen identitás metaforájaként ragadható meg, egy üres tér, ami tetszőlegesen feltölthető. A cím továbbá utalhat a pinky-fist pornós szlengre: egy olyan élethelyzet metaforája, amikor a történések váratlanul kellemetlenebbre fordulnak.

A beszélgetés során többször vetődtek fel műfaji kérdések: a Pinky az urban fantasy és a noir sajátos elegyének mondható. Sepsi szerint ezek tulajdonképpen társműfajok, s mindkettő kiválóan alkalmas a városi tér bejárására, a kettő egybeolvasztásának pedig nagy hagyománya van. Feszül viszont némi ellentmondás, illetve feszültség a két zsáner között. Míg a krimi hagyományosan episztemológiai jellegű kérdéseket feszeget, úgy a fantasy sokkal inkább kozmológiaiakat.

Elhangoztak térpoétikai kérdések is, pontosabban a földrajzi behatárolhatóság problémája és a regény helyszíneihez köthető asszociációk nyomán merültek fel kérdések. Szabó István Zoltán szerint a regénytér angolszász közegnek tűnik. A szerző ezzel nem értett egyet, az inspirációul szolgáló terek saját lakhelyei voltak, jelesül Szolnok és Budapest, és ezek csapódtak le írásában. Sokkal inkább a nevek és maga a műfaj sugallja az amerikai helyszín lehetőségét, de Sepsi ettől teljesen elzárkózott. Elmondása szerint kifejezetten arra törekedett, hogy a regénytér ne legyen földrajzilag rögzített. Számára az a lényeges, hogy a helyszín egy nagy agglomeráció, ahol a városon kívül nincs senki és semmi, beszélgetőpartnere viszont kitartott az angolszász atmoszféra mellett, illetve párhuzamot vont a Sin City-vel.

Szó esett Sepsi olyan botránynovelláiról is, mint például a 43 cm. A szerző szerint azonban a Pinky sem kevésbé szennyes vagy erőszakos, elég rögtön a felolvasott regénykezdetre gondolni. A különbség inkább abban ragadható meg, hogy a tárgyalt könyv esetében már az első lapokon olyan dolgok történnek, amelyek jócskán megemelik az olvasó ingerküszöbét, egyből egy ilyen univerzumba cseppenünk bele. Sepsi azt is megjegyezte, hogy a szerkesztő sok szöveghelyet már túlságosan cifrának ítélt, de ezek végül nem kerültek kihúzásra. Novelláira viszont nagyobb hatást tett egy harmadik műfaj, a horror, ami a Pinky-ben kevésbé érzékelhető.

A kötet inspirációjául a kortárs hard-boiled műfajban alkotó szerzők szolgáltak. Sepsi egyetemi évei alatt továbbá részt vett Varró Attila krimi-szemináriumán, később pedig ő maga tartott horror és gótikatörténet kurzust Nemes Z. Márióval. Az írás során viszont próbálja elkerülni, hogy a teoretikusság rátelepedjen a készülő szövegeire, de elismerte, hogy helyenként elkerülhetetlenül beszivárog az elmélet a műveibe.

Az oldott hangulat egyértelmű jele volt, hogy mikor Sepsi és Szabó a közönséghez fordult, számos kérdés hangzott el: a hallgatóság könnyedén be tudott kapcsolódni a beszélgetésbe. Volt, aki a szerző esetleges szerepjátékos múltjáról szeretett volna többet megtudni: neki csalódnia kellett, ugyanis Sepsi csak PC-n játszik. Mások a piaci oldal felől közelítettek, s az iránt érdeklődtek, hogy mennyire eladható az urban fantasy. A szerző elmesélte, hogy elküldte egy novelláskötet tervét Dunajcsik Mátyásnak, aki nagyjából egy év múlva közölte, hogy ne novellák legyenek, mert azt lehetetlen eladni, főleg első kötetes szerzőként. Így lett regény a Pinky.

A közönség soraiban ültek olyanok is, akik kevésbé tudtak azonosulni a Pinky műfajiságával és magával zsánerirodalommal, ők tanácsért fordultak Sepsihez. Valaki arra volt kíváncsi, hogy a hiperrealista közép-kelet-európai irodalmon nevelkedett olvasóknak milyen regényeket ajánl, ha azok óvatosan szeretnének közeledni a fantasy univerzuma felé. A válasz pedig szinte gondolkodás nélkül William Faulkner volt.

Az est zárásaként a jelenlévők megtudhatták, hogy a szerző épp min dolgozik. A készülő nagyregényben egy gengszter dinasztia gombadrogokkal foglalkozik egy olyan városban, ahol magának a településnek is gomba-identitása van. A kezdeti szkepszis gyorsan eloszlott, miután a szerző felolvasott egy, a Prae folyóirat Trónok harca tematikájú számában Hökskring címmel megjelent részletet. A borzongató hatást pedig ismételten atmoszferikus, ambient gitárjáték kísérte a felolvasás alatt.

 Pozsár Anett

 

Fotó: Ács Péter


Címke: , , , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő