06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Noir és urban fantasy egy pohárban
2018.03.14 - tiszatáj

SEPSI LÁSZLÓ PINKY CÍMŰ REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

Február utolsó estéjén a Jazz Kocsma igazán különleges kötetbemutató helyszíne volt. Annak ellenére, hogy a zsánerirodalom került fókuszba, a teltházas rendezvényen azok is be tudtak kapcsolódni a beszélgetésbe, akik merőben más irodalmat fogyasztanak. Sepsi László szerzővel Szabó István Zoltán (Steve) beszélgetett a Pinky című, 2016-ban megjelent regényéről.

Az est az író felolvasásával indult, közvetlenül a kötet legelső oldalait hallhatták a jelenlévők. A felolvasást a Homo Ludens Project alternatív színházi társulat tagja, Petrács Gábor kísérte egy szál gitárral, s meg is kapta a pontos instrukciókat Sepsitől: „csűrjél be valami nyomasztót.”

Szabó István Zoltán első kérdése a kötet borítóján olvasható Dunajcsik Mátyás Lehetőségre, és a könyv megszületésének intézményi hátterére irányult. Sepsi László szóban forgó könyve ugyanis 2016-ban díjazott lett: ez a pályázati lehetőség főleg olyan szubverzív kortárs szerzőket karolt fel, mint Bartók Imre vagy Nemes Z. Márió. A szerző egyértelműen nem a mainstream vonalba tartozónak érzi munkásságát, sokkal inkább az olyan fiatal zsánerszerzőkhöz csatlakozik, mint Veres Attila, László Zoltán és Brandon Hackett.

Az est moderátora ezután megkérte Sepsit, hogy vázolja fel a regény szinopszisát. Ennek teljesítése gyorsan megmosolyogtató pillanatokat eredményezett, és a fesztelen hangulat az est végéig kitartott. A szándékosan hevenyészett cselekmény-tolmácsolás után pedig elkezdődtek a regénnyel kapcsolatos igazi mélyfúrások.

A cím körüljárása során két csapást jelölt ki a szerző. A borítón (és azt est apropójából a Jazz kocsma kínálatában) is megtalálható pinky nevű koktél jelentősen meghatározó a cselekmény szempontjából: aki fogyaszt belőle, teljesen más személy lesz, mégpedig az, aki csak szeretne lenni. Az ital egyébként tényleg létezik, a szerzőnek volt szerencséje hozzá, s úgy tűnik, maradandó nyomot hagyott benne. A koktél regénybeli tétje egyértelműen a rögzíthető és rögzíthetetlen identitás metaforájaként ragadható meg, egy üres tér, ami tetszőlegesen feltölthető. A cím továbbá utalhat a pinky-fist pornós szlengre: egy olyan élethelyzet metaforája, amikor a történések váratlanul kellemetlenebbre fordulnak.

A beszélgetés során többször vetődtek fel műfaji kérdések: a Pinky az urban fantasy és a noir sajátos elegyének mondható. Sepsi szerint ezek tulajdonképpen társműfajok, s mindkettő kiválóan alkalmas a városi tér bejárására, a kettő egybeolvasztásának pedig nagy hagyománya van. Feszül viszont némi ellentmondás, illetve feszültség a két zsáner között. Míg a krimi hagyományosan episztemológiai jellegű kérdéseket feszeget, úgy a fantasy sokkal inkább kozmológiaiakat.

Elhangoztak térpoétikai kérdések is, pontosabban a földrajzi behatárolhatóság problémája és a regény helyszíneihez köthető asszociációk nyomán merültek fel kérdések. Szabó István Zoltán szerint a regénytér angolszász közegnek tűnik. A szerző ezzel nem értett egyet, az inspirációul szolgáló terek saját lakhelyei voltak, jelesül Szolnok és Budapest, és ezek csapódtak le írásában. Sokkal inkább a nevek és maga a műfaj sugallja az amerikai helyszín lehetőségét, de Sepsi ettől teljesen elzárkózott. Elmondása szerint kifejezetten arra törekedett, hogy a regénytér ne legyen földrajzilag rögzített. Számára az a lényeges, hogy a helyszín egy nagy agglomeráció, ahol a városon kívül nincs senki és semmi, beszélgetőpartnere viszont kitartott az angolszász atmoszféra mellett, illetve párhuzamot vont a Sin City-vel.

Szó esett Sepsi olyan botránynovelláiról is, mint például a 43 cm. A szerző szerint azonban a Pinky sem kevésbé szennyes vagy erőszakos, elég rögtön a felolvasott regénykezdetre gondolni. A különbség inkább abban ragadható meg, hogy a tárgyalt könyv esetében már az első lapokon olyan dolgok történnek, amelyek jócskán megemelik az olvasó ingerküszöbét, egyből egy ilyen univerzumba cseppenünk bele. Sepsi azt is megjegyezte, hogy a szerkesztő sok szöveghelyet már túlságosan cifrának ítélt, de ezek végül nem kerültek kihúzásra. Novelláira viszont nagyobb hatást tett egy harmadik műfaj, a horror, ami a Pinky-ben kevésbé érzékelhető.

A kötet inspirációjául a kortárs hard-boiled műfajban alkotó szerzők szolgáltak. Sepsi egyetemi évei alatt továbbá részt vett Varró Attila krimi-szemináriumán, később pedig ő maga tartott horror és gótikatörténet kurzust Nemes Z. Márióval. Az írás során viszont próbálja elkerülni, hogy a teoretikusság rátelepedjen a készülő szövegeire, de elismerte, hogy helyenként elkerülhetetlenül beszivárog az elmélet a műveibe.

Az oldott hangulat egyértelmű jele volt, hogy mikor Sepsi és Szabó a közönséghez fordult, számos kérdés hangzott el: a hallgatóság könnyedén be tudott kapcsolódni a beszélgetésbe. Volt, aki a szerző esetleges szerepjátékos múltjáról szeretett volna többet megtudni: neki csalódnia kellett, ugyanis Sepsi csak PC-n játszik. Mások a piaci oldal felől közelítettek, s az iránt érdeklődtek, hogy mennyire eladható az urban fantasy. A szerző elmesélte, hogy elküldte egy novelláskötet tervét Dunajcsik Mátyásnak, aki nagyjából egy év múlva közölte, hogy ne novellák legyenek, mert azt lehetetlen eladni, főleg első kötetes szerzőként. Így lett regény a Pinky.

A közönség soraiban ültek olyanok is, akik kevésbé tudtak azonosulni a Pinky műfajiságával és magával zsánerirodalommal, ők tanácsért fordultak Sepsihez. Valaki arra volt kíváncsi, hogy a hiperrealista közép-kelet-európai irodalmon nevelkedett olvasóknak milyen regényeket ajánl, ha azok óvatosan szeretnének közeledni a fantasy univerzuma felé. A válasz pedig szinte gondolkodás nélkül William Faulkner volt.

Az est zárásaként a jelenlévők megtudhatták, hogy a szerző épp min dolgozik. A készülő nagyregényben egy gengszter dinasztia gombadrogokkal foglalkozik egy olyan városban, ahol magának a településnek is gomba-identitása van. A kezdeti szkepszis gyorsan eloszlott, miután a szerző felolvasott egy, a Prae folyóirat Trónok harca tematikájú számában Hökskring címmel megjelent részletet. A borzongató hatást pedig ismételten atmoszferikus, ambient gitárjáték kísérte a felolvasás alatt.

 Pozsár Anett

 

Fotó: Ács Péter


Címke: , , , , , ,
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ GÉCZI JÁNOSSAL
Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről… – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő