07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Mozart operái, karakterek és fejlődéstörténet a zenében
2018.03.07 - tiszatáj

A PEZSGŐDALTÓL A REGISZTERÁRIÁIG

Don Giovanni – A Don Juan-történet típusfiguráinak mozarti arca címmel zenés előadásra invitálta közönségét a Mindentudás Színházi Egyeteme március 5-én a Sík Ferenc Kamaraszínházba. Újváriné dr. Illés Mária főiskolai docens Mozart operáinak világába, szereplőinek zenei ábrázolásába, jellemzésébe adott betekintést. Mondandóját világhírű énekesek felvétele, illetve Galambos Hajnalka operaénekes és Rázga Áron zongoraművész közreműködése tette emlékezetessé. 

Mielőtt az operában kalandozás elkezdődött volna, Kovács Edit színművész, esztéta arra hivatkozott, hogy ezt a műfajt a magasabb vagy elit kultúrához szokás sorolni. Sokan azt hiszik, nincs elég előműveltségük, azt gondolják, nem is értik meg ezeket a műveket, nincs közük hozzá, nem nekik szólnak.

– Pedig mint minden művészet, a zene, az opera is azzal a céllal születik, hogy megszólítson, megérintsen bennünket, érzéseket, gondolatokat adjon át nekünk. Ezért aztán nem kell mást tennünk, mint nyitott lélekkel hallgatni a muzsikát. Hiszen nem itt van a töréspont – vagy vízválasztó – a befogadók számára, hanem ott, amire Nietzsche is felhívja a figyelmet a Vidám tudomány című művében. „Most és hajdan. Mit ér minden műalkotásunk művészete, ha ama felsőbbrendű művészet, az ünnepek művészete veszendőbe megy! Hajdan az emberiség nagy ünnepi útja mentén állítottak fel minden műalkotást, fenséges és üdvözült pillanatok emlékeztetőjeként és emlékműveként. Most a műalkotásokkal a szegény kimerülteket és betegeket akarják félrecsalogatni az emberiség nagy szenvedés-útjáról egy kéjes, röpke pillanatra; egy kis mámort és tébolyt kínálnak nekik.”

Az idézet után az est házigazdája az előadót mutatta be. Újváriné dr. Illés Mária főiskolai docens először zongora–szolfézs szakon diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozatán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát. Doktori fokozatot – zenetudományból – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában szerzett. 2008-ban Artisjus-díjat kapott pedagógia kategóriában, 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap Alkotói pályázatát nyerte el, 2011-ben Mestertanár Aranyérem Kitüntetéssel jutalmazták.

Újváriné dr. Illés Mária előadásának első részében Mozart operáiról beszélt, majd a szereplők zenei karakterisztikájáról, fejlődéstörténetéről. Az operákról elhangzott, hogy azokban a különböző típusokat szívesen keverte Mozart, bár azok műfajok szerint elkülöníthetők. A Don Giovannit 1787-ben mutatták be Prágában, a szöveget Lorenzo da Ponte írta, bizonyos finomítások barátjától, Giacomo Casanovától származnak. A következő évi bécsi premierre Mozart átdolgozta az operát, újabb áriákat írt a bécsi énekeseknek. A műfaj megjelölésére háromféle elnevezés is ismert, ami arra utal, hogy nem tipikus opera, már nem buffa opera, hanem dramma giocoso, vagyis a tragédiát és a komédiát ötvöző zenedráma.

Az előadó elmondta, hogy az örök Don Juan alakja, amely számos európai legendában él, Mozart művében erkölcsi példabeszéddé magasztosul. Az élvhajhász, könnyelmű, romlott nőcsábász figurája a XVI. századtól végigvonul az európai irodalmon, a spanyol Tirso de Molinától kezdve Moliére, a német romantikusok, Dumas, Byron költészetén át, egészen Shaw színművéig. A zenei feldolgozások közül kiemelkedő a mozarti Don Juan.

A történet alapmotívumai a következők: szerelmi kicsapongás, halottgyalázás, bűnhődés, és mindegyikhez megvan a hozzátartozó szerenád, ária. Az opera felépítését a típusjelenetek adják.

Elvárás volt az operától akkoriban, hogy az énekesek kapjanak áriákat, a második felvonásban a szextett azt mutatja, hogy minden szereplő kap egy áriát, az opera végén az utójáték a megbékélésről szól.

– A szereplők csoportosíthatók: Don Giovanni és a szolgálók, az elhagyott nő, Donna Elvira, valamint a meghódítandó nők. Jellemző, hogy minden szereplőnek van fejlődéstörténete, mindenki fejlődik, csak Don Giovanni nem. Zerlina, Masetto menyasszonya éppen olyan szoprán, mint a többi nemeshölgy, Don Ottavio az egyetlen tenor, mert ő az egyetlen jó ember – hangsúlyozta Újváriné dr. Illés Mária.

Mint megtudtuk, Mozart a zenéjével nagyon pontosan ábrázolta a szövegben megírt karaktereket, az ellenpólusokat. Don Giovanni rossz, önző, egoista alak, de erre azt is mondhatjuk, hogy emberfeletti életerővel bír, erkölcs nélküli, amit úgy is lehet nevezni, hogy félelem nélküli.

A B-dúrban írt Pezsgőária az opera egyik csúcspontja, az életkedvről szól, és az élet pezsgéséről, nem a pezsgőről, csak a borról. Energiát közvetít, pezsdítő a zene, energikus, erőteljes, pedig gonosz a szöveg, a tartalom (Mit számít még tíz lány?!). Ezzel Mozart Don Giovanni életkedvét dicsőíti még akkor is, ha tudja, bukásra van ítélve. Ellenpólusa Don Ottavio, Donna Anna jegyese, nemes, erkölcsös, rajongó, érzelmes. Két rendes áriát is kapott, ezzel még jelentősebb figura. A Pezsgőáriával szemben a nyugalmat, s rendet sugározza, önzés helyett a másik ember felé fordulás jellemzi. Don Ottavio áriáját Réti Józseftől hallottuk, egy régi felvételről.

Don Giovanni csábításairól az előadó elmondta: először Elvirát, a szobalányt próbálja megszerezni, neki ad szerenádot. Másodikként Donna Annát, aki nemes hölgy, a kormányzó lánya, szenved, gyászolja apját, bizakodó, szerelmes, próbálja erőszakkal letámadni.   Donna Elvira szenvedélyesen szerelmes a szélhámosba. Leporello Regiszteráriáját Székely Mihálytól hallottunk, igencsak régi felvételről. Minden jelenet róla szól, Don Giovannit jellemzi. A D-dúr áriát Galambos Hajnalka adta elő, zongorán Rázga Áron kísért.

Don Giovanni álságos szerenádja ellenére Elvira hisz neki, össze is omolhatna, de túl tud lendülni a csalódáson. Az Esz-dúr ária feldolgozza a megaláztatást, kifejezi, hogy megbocsát, segíteni akar. „Mi tradi” – arról énekel, hogy elárulták, mégis szánalmat érez, ez a legnagyobb ária az operában. Galambos Hajnalkától élőben hallhattuk ezt a remekművet is.

Zerlina A-dúr duettje, Don Giovanni csábítása miatt a nő bocsánatkérő F-dúr áriája, a „Batti, batti”, („Verd meg, verd meg, szép Masettóm, szegény Zerlinádat!” – újabb fénypontja volt az estnek az operaénekes tolmácsolásában. Zerlina G-dúr áriája pedig arról szól, hogy a nő rájön, otthon, a házasságában kell boldognak lennie.

– A fináléban a megölt kormányzó kőszobra megbánásra szólítja fel Don Giovannit, de ő nem bánja meg bűneit, ezért pokolra száll. Az utójátékban pedig mindenki tud és akar Don Giovanni nélkül élni, három sikertelen hódítás után kegyelem a pokol. Az operából Mozartnak egy jobb világba vetett hite csendül ki, amikor azt sugallja, hogy Don Giovanni nélkül jobb lesz a világ.

A zárszóban Kovács Edit úgy fogalmazott: a kalandozás az operában abból adott ízelítőt, hogyan lehet a zenével kommunikálni, milyen magaslatokba emelik a dallamok a hallgatóságot.

A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat április 9-én 18 órától Gyenge Zoltán professzor Álom és valóság a művészetben című előadásával folytatódik.

Niedzielsky Katalin

 


Címke: , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő