11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Születésnap – a Független Mentorháló egy éve
2018.02.21 - tiszatáj

FELOLVASÓEST A GRAND CAFÉBAN

Egy évvel ezelőtt alakult meg a kultúrpolitikában zajló folyamatok hatására a Független Mentorhálózat névre keresztelt kezdeményezés, amely az államilag finanszírozott (így kizárólagosan támogatandónak kikiáltott) Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely megalakulására mintegy válaszul, szigorúan önkéntes alapon kívánt alternatívát nyújtani a szépirodalmat művelni vagy értelmezni akaró fiatalság számára. A klasszikus mentor–tanítvány-felállást követve a szóban forgó kezdeményezés példaértékű összefogást eredményezett. A mentorálást önkéntes alapon végző mentorok vállalták, hogy egy évig intenzíven foglalkoznak egy általuk szakmai szempontok alapján kiválasztott aspiráns előrehaladásával. A megalakulás óta eltelt egy év alkalmából több városban, így Budapesten, Pécsett, illetve Szegeden is szerveződött a Független Mentorhálózat működésével kapcsolatos tapasztalatokat összegző, illetve a programban részt vevő szerzőknek szereplési lehetőséget biztosító rendezvény.

A február 15-ei szegedi eseménynek a Grand Café adott otthont. Az est dramaturgiája a mentoráltak bemutatkozásából, pontosabban szövegeik rövid felolvasásából, majd a mentorukkal végzett szakmai munka során szerzett élményeik ismertetéséből állt. Ez a diskurzus végül a kultúrpolitikát érintő aktuális kérdésekre, illetve a mentorhálózatnak a jelenlegi kultúrpolitikai kontextusban elfoglalt lehetséges helyére futott ki, fókuszálva az alternatívanyújtás, illetve az intellektuális ellenállás megfelelő formáinak megfogalmazására.

Az első etapban szövegüket közönség elé táró szerzők közül elsőként a művészettörténész Halász Rita olvasott fel, őt követte a fizikaszakos Koman Zsombor, aki verseinek felolvasását stílszerűen egy kisebb kísérlettel egybekötött performansszal egészítette ki. Vajsenbek Péter, illetve Kormányos Ákos debütje szintúgy arról tanúskodott, hogy a bölcsészettudomány tágabb diszciplínáihoz kötődő egyetemi tanulmányaik mély nyomot hagynak felolvasott alkotásaikban.  Az idővel kissé bizonytalanul gazdálkodó, ám a meghirdetett programot tartani igyekvő est során az alsóvárosi anekdotákat megéneklő Balogh Gyula, a prózaíró Lengyel Zoltán, továbbá a finom hangulatszekvenciákat versbe foglaló László Liza, illetve a költészet mibenlétével most ismerkedő Veszprémi Szilveszter olvasott fel. A kultúrpolitikai kérdéseket érintő beszélgetés már a mentorokkal kiegészülve folyt, miközben az olykor családiasba átcsapó teadélután-hangulat kialakulása a közönség és a színpadon ülők közti képzeletbeli határ lassú olvadásával járt együtt. A Szántai Márk által irányított beszélgetés gyújtópontjában a mentorprogram ideológiai térben való elhelyezhetősége mellett az értelmiségi és alkotói önmegfogalmazás mai lehetőségei álltak. Régre visszanyúló jelenség az értelmiség mozgásteréről, hatalomhoz való viszonyáról szóló, markánsan morális-egzisztenciális szempontokat érintő diskurzus – a körülmények radikális vagy csekély mértékű változásától függetlenül az alapkérdések most is annak a megválaszolhatóságáról szóltak, hogy mi a helyes magatartás a jelenlegi politikai-hatalmi klímában.

A mentorok, így Bencsik Orsolya, Kollár Árpád, Lanczkor Gábor, Orcsik Roland, Weiner Sennyey Tibor és Zilahi Anna egyetértettek abban, hogy a Független Mentorhálózat nem dafke-jelleggel alakult meg, így léte és tevékenysége nem pártpolitikai, hanem politikus tett; tehát a társadalmi felelősségvállalással hozható párhuzamba. Kollár szerint az ilyen típusú mester-tanítvány viszony lényegében a láthatatlan munka közgazdasági fogalmával írható le, amely a mostani formában a nyilvánosságban is láthatóvá vált. Ennek következtében olyan intellektuális potenciált rejt, amely további munkára ösztönözheti a résztvevőket. A kultúrharc kapcsán felvetődött az is, hogy a mindenkori másik oldalról történő online véleménynyilvánítás az egyébként is fennálló viszonyokat betonozza be, így Weiner Sennyey az írástudók felelősségét hangsúlyozta (politikai) kultúránk jobbítása érdekében. Ezzel kapcsolatban Lanczkor óvatosságra intett, kiemelve, hogy a jelenlegi helyzet fekete-fehér elemzése sem tűnik járható útnak, míg Kollár nyomatékosította: a most adható leghelyesebb reakció a munka, a jó irodalmi szövegek előállításának folytatása. Hiszen – a hazai futballhelyzetre utalva – a korlátlannak tűnő forrás önmagában nem szavatol a jó művek megszületéséért. (Erről akár Esterházy híres bonmot-ja is eszünkbe juthat, miszerint „államtitkárt ki lehet nevezni, de költőt nem.”)

A felmerült topikok mellett eszmecsere bontakozott ki a KMTG-s szerzőkkel szembeni szerkesztői „bánásmódról” is, így többek között Zilahi Anna érvelt amellett, hogy a szóban forgó műhely hallgatói fiatalkoruk okán akaratlanul (és adott esetben öntudatlanul) lesznek részesei egy kultúrpolitikai erőtérnek. Zilahi szerint egy nagykorúságot éppen betöltő pályakezdőtől nem várható el a jelenlegi viszonyok átlátása. Emellett a dezinformációk, valamint a sajtóban zajló adok-kapok megnehezítik a párbeszéd kialakítását. Zilahi azt is kiemelte, hogy a KMTG-vel szemben fontos lenne a nagyvonalúság, hiszen nem lenne helyes a tehetséggondozó oktatóinak és hallgatóinak elszigetelése, avagy tőlük bármilyen publikációs lehetőség megvonása. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a kirekesztés elkerülendő, ami igen fontos konklúzió, ettől függetlenül a kultúrharc oldódása aligha tűnik reális forgatókönyvnek.

A Független Mentorháló indulásának első évfordulója kapcsán szervezett rendezvény a mentorok és a mentoráltak közötti szakmai munka folytatását illetően, a (kultúr)politikai anomáliák dacára optimista felhanggal zárult. A további folytatás mellett elkötelezett szereplők eszmecseréjét és az est alaptónusát illetően az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen típusú alulról szerveződő kezdeményezések szélesebb megismertetéséhez érdemesnek tűnhet a bensőséges irodalmi közegen túli érdeklődők megszólítására is kísérletet tenni.

Fritz Gergely

 


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő