07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Művészetpszichológia a Mindentudás Színházi Egyetemén
2018.02.11 - tiszatáj

ŐRÜLT ÉS GÉNIUSZ MÉGSEM AZONOS?!

Bodor Péter egyetemi docens Művészetpszichológia a színházban című előadásával folytatódott a Mindentudás Színházi Egyeteme február 5-én este a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Hogyan segíthet a pszichológia a művészet megértésében, illetve mit nyerhet a pszichológia a művészettől? Két különös világ kapcsolatának és kölcsönhatásainak bemutatását, a szakterület jellemző fogalmainak magyarázatát ígérte az előadó, közben az alkotáslélektan és a műbefogadás elemzésébe is betekintést nyújtott. A pszichológiát és a művészetet az emberi önismeret egy-egy módjaként határozta meg, érintette a művészetterápia, pszichoanalízis, őrült és zseni témakört is.

Kovács Edit színművész, esztéta az olasz Eugenio Barba Kísérletek színháza című könyvéből egy olyan idézetet hozott bevezetőként, amelyből kiderül, hogy a nézők a színházi előadás szereplői, az alkotás résztvevői. „Egyazon térbeli és sokszor helyzetbeli valóságba is elmerülve, a színész megszólítja a nézőt, néma szereplőként bánik vele. Beszél hozzá, megérinti, állandóan körülveszi, konkrét és rettenetes fizikai jelenlétének az igája alatt tartja. A színésznek tudnia kell, milyen szerepbe éljék bele magukat a nézők. A színészi cselekvéseknek azt kell sugallniuk a nézőknek, hogy alaposan meghatározott szerep statisztái. A nézők mindenkor integráns részei az előadás struktúrájának. A színpadi mágia, a lehetetlennek a nyilvánosság előtt történő megvalósítása, olyan hatás létrehozása, amelyet a néző képtelen megismételni.”

Az idézet után az est házigazdája bemutatta Bodor Péter habilitált egyetemi docenst, aki Békéscsabán született, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán szerzett diplomát, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen szociálpszichológiából doktorált, később az ELTÉ-n habilitált. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociálpszichológia Tanszék docense, de tanított a Pécsi Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is, előadó volt Bécsben, Washingtonban, Párizsban és Athénban.

A művészetpszichológia mint tudományág meghatározása előtt Bodor Péter fogalmi magyarázatokba kezdett. Mint mondta, az egyik lehetséges kapcsolat a két terület között, hogy a pszichológia elemzi a művészetet, a fordítottja pedig az, amikor a művészet ihleti a pszichológiai definíciókat. Előfordul, hogy pszichológus egy bizonyos műalkotás szereplője, vagy a mű létrehozásában játszik szerepet a pszichológia, mint például a szürrealista festőknél.

Magyarul lélektan, de mi a lélek? – tette fel a kérdést az előadó.

– Nem egyszerű meghatározni, mi az a lélek, mint ahogyan azt sem, mi az egészség, a társadalom, a cigány, a jó élet. Nehéz ezeket a fogalmakat értelmezni, de foglalkozni kell velük. „A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása” a lélektan Atkinson szerint. De a definíció csak orientál, nem több! – figyelmeztetett Bodor Péter.

Ki a pszichológus? Aki pszichológiával foglalkozik, nem ért semmihez, arról beszél, amit mindenki más tud, sarlatán. Mint sámán belelát a lelkekbe, megmondja, hogyan legyünk boldogok – hallottuk a meglepő érvelést. Aztán szerencsére a megnyugtatást.

– Az igazság a kettő között van, annyi bizonyos, hogy a pszichológus az önismeretre próbál inspirálni, és ebben talán többet tud, mint a sarlatán. Akad pszichológus, aki elméletben nagyon jó, okos, mégsem tud másokon segíteni. S akad olyan is, aki bár keveset tud elméletből, mégis képes segítséget nyújtani.

Gyakran emlegetik a pszichológiát – mondta az előadó -, mint valami hibridet, amely a természettudomány és a bölcsészet között van. Odabent a lelket parcellázza, idekint a tevékenységi területeket, intézményeket, így a művészetet is elemzés tárgyává teszi.

Hogyan kapcsolódik pszichológia és művészet? A pszichológia elemzi a művet, vagy inspirációt kap tőle. A művészetpszichológia három nagy területre osztható: alkotáslélektan, műalkotás- és befogadáslélektan. Az alkotáslélektannal kapcsolatban elhangzott: Lombroso álláspontja volt, hogy az őrült és a lángelme azonos, közel van egymáshoz, de ez mára megdőlt. Ma már tudjuk, hogy sok őrült nem tehetséges, és van tehetség, aki nem őrült. Ezt a problémát Révész Géza részletesen elemezte, bebizonyította, hogy nincs erős összekapcsolódás. Mégis miért a tévhit? Bodor Péter szerint a művész sokkal hozzáférhetőbb a nyilvánosság számára, jobban szem előtt van, többet tudunk róla, mint más szakmák képviselőiről.

– A műalkotás elemzésére szolgál a narratív pszichológia, amit László János alakított ki. Az Egri csillagok szereplőit nézte, a cselekedeteket, jelzőket. Azt találta, hogy az olvasók a pozitív tulajdonságokkal azonosultak. A másik narratív szemléletre példa: Illés Anikó a történelmi festményeket vizsgálta. Kiderült, hogy a magyarság nagy sorsfordulóiról az emberek sztereotípiákat őriznek, úgy tartják, amikor a magyar gyengébbek voltak, akkor is ők győztek.

A befogadás lélektanában a szemmozgást vizsgálta szintén Illés Anikó. A tekintetkövető kamera megmutatja, a kép mely részén meddig időz el a szem, a szakértők jobban tudják, mit néznek, a laikus azt hiszi, hogy a képzőművészeti alkotásnak a fotót kell utánoznia.

A pszichoanalízisről elhangzott, hogy cselekedeteinket a libido (kéjvágy) és a morbido (halálvágy, gyűlölet)

befolyásolja, és az analitikus megpróbálja visszavezetni tevékenységünket ezekre a vágyakra. Freud a lefojtott, ki nem élt szexualitást először a szimbólumokkal magyarázta. A bennünk rejtett, letiltott motívumok nem tudnak kitörni, a művész mindezt nemesített alkotássá teszi, ez a szublimáció. A néző azonosul, megdicsőül, ez a katarzis, amit átél, s közben lereagálja az elfojtott vágyakat. Úgy is mondják, ez az álruhás kiélés.

– Bizonyos kutatások szerint Leonardónak nem voltak kapcsolatai nőkkel, felesleges energiáit áttette az alkotásra, kutatott, ahelyett, hogy nőket szeretett volna. Ha más célra cserélik az emberek az energiáikat, az indulatok tünetekhez vezethetnek – magyarázta Bodor Péter. – A pszichológia sokat tanult a művészettől, onnan vett át bizonyos tapasztalatokat, belátásokat. Freud Oidipusztól kölcsönözte a konfliktust, Mead a szerepmegértést, Goffmann az én-prezentációt, tehát a megfigyeléseket, eljárásokat. A pszichodráma, a színház nagyon jó terület az átvételre, erre a felismerésre épül Moreno alkalmazott pszichológiája.

A művészetben gyakori téma a pszichológia vagy a pszichológus maga. Sartre könyve Freudról, Nicholson Száll a kakukk fészkére kötete, Anthony Burgess Tematikus narancs című filmje, amelyben a gonoszt pszichikai eljárásnak vetik alá, hogy meggyógyítsák.

A másik oldal, amikor a művészetben jelenik meg a pszichológia, a műalkotás létrehozásának eszköze pszichikai eredetű, vagy a pszichológia mint a művészeti tevékenység forrása, eszköze jelenik meg. A lappangó álom, manifesztálódó álom témakörben Dali Álom képét, József Attila Szabad-ötletek jegyzékét említette szabad asszociációként az előadó.

Összefoglalóként hallottuk: a művészet és a pszichológia különböző módokon fonódik össze, ebből egyetlen terület a művészetpszichológia; mindegyik egyszerre hagyomány és képzelet tere, és fontos, hogy az emberismeretet célozza.

Bodor Péter előadását irodalmi részletekkel zárta, Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéből olvasott fel, valószínűleg Jung tételének illusztrálására, amely szerint álmaink, elfojtott vágyaink leginkább képekben, metaforákban jelennek meg. Néhány lokálpatriótát felkavart a vita, hogy a városerdei vasútnál hol van kanyar és hol nincs, de mivel nem túraútvonal volt a téma, ez alighanem mellékes.

A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozatban legközelebb március 5-én Újváriné dr. Illés Mária Mozart Don Giovanni című operájáról, a karakterek zenei ábrázolásáról tart előadást. Az operából részleteket is hallhat a publikum Galambos Hajnalka ének- és Rázga Áron zongoraművész előadásában.

Niedzielsky Katalin

05_foto_ignacz_bence_IMG_5448 05_foto_ignacz_bence_IMG_5468 05_foto_ignacz_bence_IMG_5470 05_foto_ignacz_bence_IMG_5499 05_foto_ignacz_bence_IMG_5508 05_foto_ignacz_bence_IMG_5511

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő