Anna visszafordul
INTERJÚ TURI TÍMEÁVAL
Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA
INTERJÚ TURI TÍMEÁVAL
Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik. Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is. Az Anna visszafordul a szerző előző köteteinek kérdéseit tovább- és máshogy gondolva továbbra is a felnőtt élet döntéshelyzeteit kutatja, a kortárs társadalmi problémákat az egyén megszólalásának lehetőségein keresztül vizsgálva.
– Az önmegismerés lehet traumatikus?
– Nem hiszem. Az önismeret szerintem abban segíthet, hogy meg tudjuk különböztetni, hogy mi az, ami hozzánk tartozik, vagy mi az, ami csak velünk történik. A trauma, az kívülről jön, az önismeret belső erőforrást adhat ellenállni a traumáknak. De bárcsak tudnám, ezt most miért kérdezed!
– Két ember kapcsolatában mi a fontosabb, a másik szeretete vagy az, hogy szeressük azt, aki a másik által lehetünk?
– „Szeretem azt a nőt, aki melletted lettem, […] de téged nem.” Ez egy Péterffy Bori-dalszöveg, szerintem ez a kérdésre a válasz, és nem biztos, hogy az én verseim. Én képtelen volnék választani, hogy emberi kapcsolatokban mi volna a fontos: mikor kinek mi, ez nyilván változó.
– A boldogságot a való élet illúzióvesztései árán érhetjük el? Köze van a szabadsághoz?
– Nem igazán szoktam a boldogságról gondolkozni. A harmóniáról, az egyensúlyi helyzetekről, az elégedettségről és az elégedetlenségről szoktam gondolkozni. A szabadságról is nagyon nehezen tudok ennyire általánosan beszélni. De például azt elég nehezen viselem, ha van egy szabadnapom, igyekszem aznapra valami munkát kitalálni magamnak. Az mondjuk egyensúlyban tart.
– Az ideológiai és társadalmi vonatkozású törekvések miatt válthat ki ellenérzést a feminizmus, hiszen politikai, szocio-kulturális vetülete miatt nem marad meg pusztán eszmefuttatásnak: változtatni akar?
– Belőlem épp a „puszta eszmefuttatások” váltanak ki ellenérzést. Noha a változtatni akaró irányzatokat is távolságtartóan figyelem. Baloldali vagyok, amennyiben kívánatosnak tartom a társadalmi egyenlőséget, a társadalmi megkülönböztetések eltörlését, ugyanakkor konzervatív, mert idegenkedem a forradalmi változásoktól, a gyorsan változtatni akarók kételynélküliségétől. Az irodalmat alkalmasabb nyelvnek tartom közös dolgaink megbeszélésére, mint a kiáltványokat: de azt is gondolom, hogy luxus az irodalmat nem a közös dolgaink megbeszélésére használni.
– Mennyiben határozzák meg egy nő hétköznapi-személyes létezésének kérdéseit és problémáit az aktuális politikai-társadalmi körülmények. Említhető egy lapon például Anna Karenina és egy Magyarországon, 2017-ben élő azonos korú nő? Hasonló problémákkal küzdhetnek, ugyanattól lehetnek boldogok? Van, ami nem változik?
– Szécsi Noémi és Géra Eleonóra nőtörténeti könyveit sokszor forgatom emiatt: a társadalomnak való kiszolgáltatottság természetesen örök állapota férfinek, nőnek egyaránt, csak a társadalom maga változik. De engem Anna Karenina és a többi figura, akiknek a történetét az Anna visszafordulban feldolgoztam, nem történeti forrásként érdekelt, hanem önző módon felhasznált magánmitológiaként. Az, hogy mi ma hogyan olvassuk őket.
– Az Anna visszafordul a házasság utáni élet bemutatásának egy szelete is?
– Igen. Sokkal izgalmasabb, sokkal színesebb epikai anyag ez, mint például a reménytelen szerelmi történetek hagymázas egyendramaturgiája.
– 2017-ben, Magyarországon, van olyan dolog, amit tabuként kezelünk a nő-férfi viszony kapcsán?
– Bárcsak volna még valami. A tabutörést mintha egyértelmű erkölcsi jónak tartanánk. Pedig ha kalapáccsal törjük fel az üvegbe zárt hajómakettet, nem marad belőlük semmi.
Sirbik Attila
IDŐMÉRTÉK sorozat
Magvető Könyvkiadó
Budapest, 2017
88 oldal, 1990 Ft