Közép-kelet-európai hibrid
INTERJÚ POTOZKY LÁSZLÓVAL ÉGÉSTERMÉK C. REGÉNYE KAPCSÁN
A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA
INTERJÚ POTOZKY LÁSZLÓVAL ÉGÉSTERMÉK C. REGÉNYE KAPCSÁN
A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll. Ingerszegény létezés egy ingerült társadalomban, ahol a hősiesség legfeljebb csak félreértés.
– Hogyan járunk jobban, ha a fiktív helyszíneket és idősíkot beazonosítjuk aktuális Magyarországi történésekkel, vagy ha éppen ellenkezőleg, amennyire csak tudjuk, távolságot teremtünk aktuálpolitika és a regény tere között?
– Én íróként csak a szöveg előállításáért felelek, arra vonatkozóan nem adhatok receptet, hogy ki milyen megközelítésből olvassa a regényt, különösen, hogy mindenki automatikusan a saját maga által ismert helyszínekre asszociál olvasáskor. És mivel a legtöbb olvasója pesti ennek a könyvnek, el kell fogadnom, hogy Magyarországra helyezik a hangsúlyt. Pedig helyszín és forradalmi történések szempontjából tényleg egy közép-kelet európai hibridet hoztam létre, de úgy látszik, mindenki a számára ismerős dolgokat nagyítja fel, emeli ki. Egy egyiptomi, magyarból fordító ismerősöm például azt mondta az Égéstermék elolvasása után, hogy ő Kairóban érezte magát, és az ottani forradalom is ilyen léptékek, sémák mentén épült fel annyi különbséggel, hogy ott hamarabb eszkalálódott erőszakossá.
– Neked miért van szükséget az eltávolítás gesztusára? Szabadabb mozgástérhez jutsz általa?
– Jól ráéreztél, szeretem kedvemre pakolgatni a díszleteket. Plusz úgy érzem, ettől egyetemesebb lesz, amit írok. Nem szeretem a lokális irodalmat, ahol a cselekmény helyszíne sokkal fontosabb, mint a benne mozgó karakterek. És úgy képzelem, a különböző romániai, ukrajnai, magyarországi regiszterek vegyítésével az olvasó képzelőerejét is jobban megmozgatom.
– A könyv narrátora a mindenkori magatehetetlenséget és passzivitást képviseli a politikai erőtérrel szemben? Egy olyan hétköznapi analitikus gondolkodásmódot, amely nem teszi lehetővé, hogy elfogult legyen?
– Egy átlagos, no name, arctalan közép-kelet-európai figurát akartam írni, a lehető legsemmilyenebb jellemmel rendelkező, mégis gyarló, emberi szereplőt, akin valós időben gyalogol át a történelem, és aki annyira ismerős és jelentéktelen, hogy bárki bele tudja élni magát a szemszögébe.
– Az Égéstermék egy közép-kelet-európai Y-generációs regény?
– Ahogy az Éles esetében, döntsék el most is az olvasók és a kritika. Én a saját könyvemet nem címkézhetem fel, de durva lenne, ha az előző regény után a mostani is megkapná ezt a titulust.
– A regénybeli forradalomra a ’89-es „bársonyos forradalom” utáni közép-kelet-európai egyfajta, a kapitalizmus építésében való csalódottságra és fáradtságra vonatkozó pesszimista, szubjektív megfigyelések és kiábrándulások után kerül sor?
– Noha az idő nincsen pontosan belőve, a szereplők eszközhasználatából (okostelefon, drón), kommunikációjából (hírportálok cikkeit osztják meg egymással), szókincséből kiderül, hogy a cselekmény a 2010-es évek második felében játszódik valahol közeli tájékokon. És az olyan forradalmakra, mint amilyen az itteni bársonyos volt, vagy a 89-es romániai vérengzés, igen, lehet, hogy csak forradalmakkal lehet válaszolni.
– Forradalom idején maradhatunk kívülállók?
– Természetesen, ezeregy ilyen történetet ismerünk. Biztosan van olyan, akit még véleményformálás szintjén sem érint és érdekel a dolog.
Sirbik Attila
Magvető Könyvkiadó
Budapest, 2017