08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.17.
| Kiállítás nyílik a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennálé magyar munkáiból a Pesti Vigadóban >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.15.
| A közelség és a találkozás iránti vágy inspirálja a Homo Ludens Project új évadát >>>
08.14.
| MAMŰ – Alibi >>>
08.14.
| Babits Piknik >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
NAPI TANDORI

Ma 52 éves Bozsik Yvette
BÍRÓ JÓZSEF : TÁNC
( visual poem )

08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Egy természettudós gondolatai Apáti-Tóth Sándor fotóművész alkotásairól
2017.12.14 - tiszatáj

VIZI E. SZILVESZTER MEGNYITÓJA

Hölgyeim és Uraim! Egy természettudós nyitja meg Apáti-Tóth Sándor, egy művész ember „Atlantisz” című fotókiállítását. Egy tudós, aki a világ titkait akarja feltárni, tesz kísérletet, hogy bevezesse Önöket egy olyan világba, ahol a művész, az alkotó környezetünkben olyan jelenségeket is észrevesz, amit más földi halandó már nem érzékel. „… jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.” A mű, itt a fotográfia által megörökített képek azonban csak akkor válnak igazi művészi alkotássá, ha azok a szemlélőben, a nézőben érzéseket, érzelmeket, gondolatokat keltenek. Az emberi agy tulajdonsága, hogy a múlt és a jelen jelenségeit tárolni tudja, sőt, a múltban látottakkal, hallottakkal társítva, érzelmekkel tölti meg, és ha kell, az elraktározott emlékképeket elő is tudja hívni felidézve a múltat. Így kimondhatjuk, hogy minden művészi alkotásnak két szerzője van, a művész és a mű pillanatnyi, az alkotásban elmélyült élvezője.

Apáti-Tóth Sándor fotográfusok, képek között nőtt föl, fényképezni hatéves korában kezdett. Édesapja világhírű művésze a fotográfiának, a portréfotózás mestere. Ezt a súlyos örökséget cipeli éveken keresztül. Bizonyítani akar és bizonyít. Más úton halad. Sikerrel. Megtalálja saját képi világát: amelynek már semmi köze az atyai örökséghez. Munkáival tizenhárom éves korában szerepelt először országos fotókiállításon. Alig lett nagykorú, s már Tokió, Brüsszel, Párizs, Bordeaux, London kiállítótermeiben kerültek falra képei. Jól emlékszem, majd tíz évvel ezelőtt „Csöndek” címmel a Magyar Nemzeti Galériában közel kétszáz képből álló, addigi munkáit összefoglaló – és ami legalább annyira fontos – azt lezáró és új munkáknak utat nyitó kiállítással lepte meg a közönségét. Ekkor hatvan éves a művész. Hatvan év az a kor, amely méltán arra kötelez mindenkit, Apáti-Tóth Sándort is, hogy visszatekintsen a megtett és a meg nem tett útra, a vállalt és nem vállalt cselekedetekre.

Végig nézve az Atlantiszról elnevezett kiállítás képeit Apáti-Tóth célja most nem a számvetés, és nem is akarja ránk kényszeríteni gondolatait, érzelmeit. Apáti arra képes, hogy a másodperc ezredrésze alatt készült egyetlen felvételbe sűrítsen egy történelmi időszakot, egy eseménysort, egy gondolatot, egy érzést, és ezeket úgy osztja meg velünk, hogy mi, a nézők, úgy érezzük, hogy részesei vagyunk az alkotásnak. Ö csupán felmutat valamit, egy sajátosan megformált részt az egészből, jelenetet a múltból, jelenből, a jövőt, és a befogadóra, a nézőre bízza a látottak értelmezését. Így keletkezik az igazi csoda: egy képnek két alkotója, sőt sok alkotója van. A fotográfia a jelen egy-egy pillanatának megörökítésével múlttá teszi a jelent. Halhatatlanná tudja tenni az embert és környezetét, a szépet, a jót és az igazat, azaz a teremtett világ esztétikumát osztja meg velünk, mutatja be nekünk. Ennek mestere Apáti-Tóth, ez teszi ezt a kiállítást különlegessé.

A kiállítást megnyitó természettudós bizonyos fokig rokonságot érez a művész néha nehezen megfogalmazható alkotásaival, hiszen a rész és az egész, a jelen és a múlt konfliktusának feloldási kísérlete a kiállításon látható képeken is tetten érhető. Hiszen a tudomány is egy-egy felismert részigazságból szeretné megragadni az általánost, felismerni a közel teljes igazságot. Ez a kiállítás – és ezt nyugodtan kimondhatjuk – már nem a szerzőről szól, nem számadás, ez több: a világról szól, amelyben élünk, Atlantiszról, Platón megálmodta ideális földrészről, a tökéletes államról, annak lakóiról, az erkölcsileg teljesen tiszta emberekről. Arról a világról szól, amelyet nem a pesszimizmus, a sötétség ural, a környezetünkben fellelhető apró dolgokról, a környezetünk sugallta evangéliumról, örömhírről, hogy még mindig van remény itt az Atlantiszon, a még mindig csodaszép földgolyónkon, amelyet előbb, vagy utóbb el kell hagynunk, és amely a számunkra Platón által felrajzolt képben a tengerbe süllyed, és örökre eltűnik.

Apáti-Tóth, a művész, nem búcsúzik, csak sajnálja, hogy a világ, az egész nem olyan, mint a művész által felmutatott rész, nem olyan szép, nem olyan igaz, de lehetne az. Ezért lengi át a falon függő képeket a szomorúság. A művész felfedezi a szépet a lába alá került kövekben, egy emberi lábnyomban, a széken felejtett kalapban, a földre dobott báli cipőben, a minket körbe vevő természetben, világban. Így válik a szerző a bonum commune a közjó szolgájává, és végső soron a veritatis diaconia, az igazság szolgálójává, a szép hírnökévé. És itt fogadja a művészet a tudományt saját testvérévé, így ad helyet a Szegedi Akadémiai Székház, a tudomány háza a szépnek. Ezt Keats a költő így fogalmazta meg: „A Szép: igaz s az Igaz: szép!” Talán ez angolul szebben hangzik: „Beauty is truth, truth beauty,” Így egész a világ, amelyben a szerzővel egyet értve mi is élni szeretnénk. Lehet, hogy az egész csak utópia, de olyan jó róla legalább beszélni.

Köszönöm a szerzőnek, a rendezőnek és a Szegedi Akadémiai Székház igazgatójának, hogy ezt lehetővé tették, Önöknek pedig, hogy meghallgattak.

(Elhangzott 2017. április 6-án, a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.)

Vizi E. Szilveszter

(Megjelent a Tiszatáj 2017/5. számában)

 

11. Apáti-Tóth Sándor - Az őrző 10. 11. Apáti-Tóth Sándor - Apám kalapja 9. Apáti-Tóth Sándor - Anyám almája 8. Apáti-Tóth Sándor - Penge 7. Apáti-Tóth Sándor - Nagyapám félberágott kiflije 6. Apáti-Tóth Sándor - Nagyanyám félbevágott körtéje 5. Apáti-Tóth Sándor - Nagyapám órája 4. Apáti-Tóth Sándor - A harsonás 3. Apáti-Tóth Sándor - Fogoly 2. Apáti-Tóth Sándor - Mágikus kő 1. Apáti-Tóth Sándor - Atlantisz kapujában 12. Apáti-Tóth Sándor - Halott madarak kitépett tollai


Címke: , , , ,
2020.08.11 - tiszatáj

TISZT ÉS KÉM: A DREYFUS-ÜGY
Kisebb botrányt váltott ki az új Polanski-film francia premierje. Feminista csoportosulások állták el néhány mozi bejáratát, ami miatt az adott helyen műsorra sem kerülhetett a Tiszt és kém, Valentine Monnier színésznő sokadikként vádolta nemi erőszakkal a direktort, plusz az idei Césaron legjobb rendezői díjjal kitüntetett Polanski ellen kirohanással, ironikus tapssal és „Éljen a pedofília!”-kirohanással reagált Adéle Haenel és Céline Sciamma, a Portré a lángoló fiatal lányról sztárja és rendezője… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.08.10 - tiszatáj

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

>>>
2020.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ HARAG ANITÁVAL
Július 29-én, a Grand Café új, Ráolvasás című zenés irodalmi sorozatának keretében mutatták be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb novelláskötetét Szegeden. Az est apropóján a szerzővel hiányról, a nyelv elnyomó és teremtő szerepéről, párkapcsolatok és parkolóhelyek egymásra olvashatóságáról beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.08.07 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A LB27 ZENEKAR TAGJAIVAL
A Ladánybene 27 zenekartól származik az első reggae, dub és riddim lemez Magyarországon. A zenekar 35 éve folyamatosan aktív, a nevéhez kötődik az LB27 Reggae Camp is, a hazai reggae élet legfontosabb eseménye. 2020-ban egy új nagylemezt terveznek kiadni és amint lehetséges, már pörgetnék is a reggae beatet a színpadokon… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.08.06 - tiszatáj

DÓM TÉR PÓTÉVAD
Csaknem teljesen áldozatul esett a koronavírus-járványnak az idei szabadtéri szezon. Végül nyár végére tudtak annyit lazítani a korlátozásokon, hogy pár előadást meg lehetett tartani. A Szegedi Szabadtéri Játékok 4000 fős Dóm téri nézőterét, a hozzá tartozó színpaddal és fémvázas világítóállványzattal azonban nem építették föl. Túl nagy lett volna a költség és a kockázat… – MÁROK TAMÁS BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.08.05 - tiszatáj

FEHÉR RENÁTÓ: HOLTIDÉNY
Fehér Renátó másodikként megjelent Holtidény és első, Garázsmenet, című kötetének az összevetésekor például hamar kiderül, hogy a két könyv közti különbség kevésbé tematikus, mint inkább nyelvi jellegű. Ebből a szempontból számomra elsősorban az a legfontosabb, hogy míg szerzőnk nemzedékének egyes hangadói az úgynevezett poszthumán létezés poétikáját az én-eltűnés, a helytől, időtől elszakadó örök útonlevés pszeudo-személyes identitáskonstrukcióival, a testfétis vagy a másik stb. idiomatizmusaival írják, addig költészetével Fehér Renátó azok köréhez kötődik, akik munkáikkal az itt és most világához kapcsolódóan, annak teljességigényű esztétikai bemutatását kívánják színre vinni… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő