05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Tölg-Molnár Zoltán: 49. hét
2017.12.08 - tiszatáj

„A jelen a múlt lenyomata, minden, ami benne van, következmény, okozat” – fogalmaz a francia filozófus, a többek között a magyar irodalmi életre, köztük Babits Mihályra is nagy hatást gyakorló Henri Louis Bergson.

Tölg-Molnár Zoltán mai kiállításán és eddigi életművén hasonlókkal találkozunk. A következménnyel. A műveket alkotó, vagy azokon megjelenő géz-, pigment-, vászon-, grafit-, fa-, gipsz- és festékdarabok együttese ugyanis a múltat hozza a jelenbe, hogy a jövő felé tekintsen. Jelek, sőt, talán felkiáltójelek ezek a szigorúan redukált alkotások, melyek mint megállítótáblák a lét, létezés és idő kérdését feszegetik.

Töredékesek – mint az ismeretünk. A múltat nem elengedő, hanem azt éppen a maga törékenységében elénk táró, művészi szándékkal megalkotott „talált tárgyaknak” tűnő alkotások. Azonban falra csavarozottságukkal, kifeszítettségükkel, törékeny szilárdságukkal, archaizált SPQR vagy sum esse fui feliratukkal az időt, időtlenséget, az újra felfedezésre várót mutatják. Örök és mulandó, létező és elveszett, élet és halál szinonimái.

Martin Heidegger Lét és idő című művében olvassuk, hogy „Lét és idő kölcsönösen határozzák meg egymást, ámde oly módon, hogy sem azt – a létet – nem lehet időbelinek, sem ezt – az időt – nem lehet létezőnek nevezni”. Tölg-Molnár alkotásai előtt állva mi is e kettősség között sodródunk – a jelenben.

„Mi hát az idő?” – teszi fel a kérdést s frappánsan meg is fogalmazza azt a hippoi püspök – „Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom”. Augustinus ugyanakkor hozzáteszi: „nem volna múlt idő, ha nem volna mulandóság; nem volna jövő idő, ha nem volna jövendő történés; nem volna jelen idő, ha egyáltalán semmi sem volna”.

Sum, esse, fui, – vagyok, lenni, voltam. Ezek olvashatók a gesztusok között, mely szavakról Radnóti Sándornak Tandori jutott az eszébe, idézte is: „A puszta létige szomorúsága.” S hogy valóban szomorúak-e ezek az alkotások, vagy mi, a velük dialógusba lépők vagyunk azok, azt pontosan nem tudom, azt viszont feltételezem, hogy a Tölg-Molnár által képviselt világra sokkal inkább a rácsodálkozás, az értékmentés, a lehetőség adása a jellemző, az, hogy kibontja, elénk tárja, de nem magyarázza, hanem önmagukban-létezőnek hagyja a tárgyakat, melyeket alkot. Áttört papírelemek, kimart objektek, megtört, meghajlított lapok és a művekhez tartozó árnyékok által jeleket hagy, olyanokat, amik csupaszok, gesztusokból, emlékekből építkezők, mégis entitást alkotók.

Műveivel úgy tesz, mint a jó tanár: felteszi a kérdést és a választ vagy válaszokat valóban ránk bízza. Ehhez viszont megad mindent, amit egy művész adhat, azaz Pilinszky szóhasználatával élve a mezítelenségig csupaszítja alkotását, hogy a léttel találkoztasson minket. Nem is csoda, hogy megállunk, hiszen a lélek kellő „mezítelenségi foka” valóban ritka.

Tölg-Molnár Zoltán egyszer így fogalmazott: „Gyakran előfordul, hogy a műterembe érkezve nem is teszek mást, mint mondjuk, kettéhajtok vagy kettétépek egy korábban megfestett képet, és azt gondolom, hogy valami jót csináltam: több lett a mű, mint ami volt, mert elvettem a felesleget. Karcolásokon, tragédiákon keresztüli törések viszik előre az ember életének sorát. (…) A töredék lehetőség, amely megengedi a befogadónak, hogy »befejezhesse« a dolgot. Így etikusabb.”

Erre az etikus befejezésre, a művekkel való beszélgetésre hív minket a 49. hét című kiállítás. Arra, hogy keressük meg a magunk tőmondatait, azokat a szavakat, amik a fekete és fehér alkotások előtt megállva önmagunk létezésére, valóságunk megismerésére, igazi igeidőnk megtalálására hívnak minket. Különös dialógus ez, hiszen itt nem az óra ketyegéséhez hasonló objektív időről, hanem a bergsoni szubjektívről van szó, arról, ahogy Ön és én külön-külön és valószínűleg nagyon máshogy élünk meg dolgokat.

Köszönet illeti a kiállító művészt, Tölg-Molnár Zoltánt, hogy alkotásaival dialógusba léphetünk. Köszönet a B32 Galéria és Kultúrtérnek, különösen Feledy Fruzsinának, hogy a tárlat létrejöhetett.

A kiállítást Bertók László Porszem című lírájával nyitom meg:

Egy porszem, annyi sem, semmi vagy, gondolod,
s van, hogy a mindenség veled együtt forog.

Galambos Ádám

B32 Galéria és Kultúrtér; 2017. december 6 – 2018. február 1.

 

DSCN1974 DSCN1975 DSCN1980 DSCN1981 DSCN1985 DSCN1988 DSCN1991 DSCN1993 DSCN1998 DSCN2004 DSCN2007 DSCN2009 DSCN2012 DSCN2016 DSCN2025 DSCN2028 DSCN2030 DSCN2032 DSCN2040 DSCN2047 DSCN2049 DSCN2058


Címke: , , , , ,

2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő