07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Irodalomtörténet és műfajelmélet a Mindentudás Színházi Egyetemén
2017.12.11 - tiszatáj

ARANY JÁNOS, A BALLADA SHAKESPEARE-JE

Arany János csodálatos balladáinak világába és a romantika idején született költői műfaj sajátosságaiba Nyilasy Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár avatta be a Mindentudás Színházi Egyeteme hallgatóságát december 4-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadó azzal kezdte, hogy ünnepelni fogjuk a kétszáz éve született költőóriást, és Kosztolányi Dezsőt idézte, aki azt írta, „Nem ismerek az egész földgolyón nagyobb művészt Arany Jánosnál, sem az élők, sem a halottak között”, s hogy ő maga a magyar nyelv.

A költészet mindig is kiemelt kategóriának számított a filozófusok körében, nem véletlenül beszélt Platón a „múzsák szent őrületéről”, a teremtő művészetről – mondta bevezetőjében Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája. Majd Hegel szavaival folytatta, az Esztétikai előadások című tanulmányból idézett. „A költői szubjektivitás arra képesíti a költőt, hogy behatoljon a szellemi tartalom minden mélységébe, és a tudat világosságába állítsa mindazt, ami benne rejtőzik. Mert bármennyire kell is kicsillognia és valóban ki is csillog a benső a maga testi formájából a többi művészetben, mégis a szó a legértelmesebb és a szellemnek legmegfelelőbb közlési eszköz, amely meg tud ragadni és ki tud fejezni mindent, ami csak átmegy a tudat magasságain és mélységein s bensőleg jelenlévővé válik.”

Nyilasy Balázs költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–orosz szakon diplomázott. Volt gimnáziumi tanár, majd szerkesztőként dolgozott előbb a Zrínyi, majd később a Szépirodalmi Kiadónál – hallottuk a bemutatást. Tanszékvezető tanár volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, tanított a Kolozsvári Bólyai Tudományegyetemen és az Eszterházy Károly Főiskolán is. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Több verseskötete mellett irodalmi tanulmányok is fűződnek a nevéhez, köztük olyan is, amely Arany költészetével foglalkozik.

Nyilasy Balázs irodalomtörténeti bevezetővel nyitotta előadását és német költőktől hozott példákat. Mint mondta, a műballada műfaja először 1774-ben jelent meg, August Bürger Lenore című költeményével, amelynek Kelet-Európában is számos követője akadt. A műfaj elsődleges jegye, hogy szubjektív, a második, hogy párbeszéddel kezdődik. Lenore hiába várja szerelmét, vádaskodását anyja istenkáromlásnak nevezi. Majd mégis eljön Vilmos, pontosabban egy kísértet, csontváz érkezik lovon, hogy magával vigye Lenorét, aki szörnyethal. A romantika jellemzője ez a borzongató, hatásvadász hangulat, a didaktikus, morális karakter főleg a német irodalmat határozza meg. Lenore a halálával megbűnhődik tiszteletlen beszéde miatt.

Az előadó értékelése szerint ez a ballada nem remekmű, nem eléggé mély értelmű, inkább csak hatásvadász, thriller, amelyből hiányzik az emberi mélység. A német irodalomban különösen divatossá vált a ballada műfaja, főleg Schiller és Goethe tevékenységének köszönhetően 1797-ben, a ballada évében már jelentősebb művek születtek. Goethénél a zeneiség, a ritmika, Schillernél a látványos, jelentékeny, szuggesztív, mitologikus elemek jellemzők.

Az első magyar balladák nem hoztak áttörést, Arany volt az első, aki rangra emelte ezt a műfajt. Gyulai Pál szerint Arany volt a ballada Shakespeare-je. Tény, hogy költészetében kiküszöbölt minden korábbi felszínes, hatásvadász elemet, és az igényesség, a nívó, a mélyebb értelem felé fejlesztette ezt a formát – hangsúlyozta Nyilasy Balázs.

A műfaj jellemzőjéről elhangzott, hogy viszonylag rövid, a 80-100 soros költemény tömörré tud válni. Fontos benne a párbeszéd, ami lehet üres, konvencionális, amelynek nincs mélyebb jelentése, de Arany a párbeszédet is tartalmassá tette. A magyar balladairodalom többi képviselője a költőóriás szintjére nem ér fel, példaként Kölcsey Rózáját (1814), Kisfaludy, Czuczor, Vörösmarty műveit említette az előadó. Úgy fogalmazott: Arany a történelmi ballada megújítója, míg a többiek megmaradtak a pátosz és a retorika szintjén.

A kétszáz éve született költőóriás 1852-ben fordult ehhez a különös műfajhoz, és 1853 már a nagy balladák éve lesz. A líra nem alkalmas arra, hogy abban a pesszimizmusát bontsa ki, és Arany nem is tartja magát lírikusnak. A sötét narráció kapóra jön saját lelkiállapotához. Elemzők úgy is fogalmaznak, hogy a ballada a költő saját lelki diszpozíciójából következik.

A balladai elbeszélés drámai helyzetekre épül, olyan műfaj ez, amit három szempont együttes megléte határoz meg. Az első az elbeszélő tehetség, a második a drámai tehetség, gondolkodás és a harmadik a költői tehetség. Volt sok jelentős költő, de Arany János az egyetlen, aki mind a három készséggel bírt, aki azt csinált a nyelvvel, amit akart – mondta az előadó.

Hozzáfűzte, hogy talán még Garcia Lorca az a költő, akire jellemző a háromféle tehetség együttléte. Aztán a párbeszéd jegyeit taglalta, ami sosem üres, sokkal inkább megvilágító erejű, a karaktereket határozza meg. Rozgonyiné jellemzője, hogy tűzről pattant, és a költő ragyogó érveléssel írja le, hogy nem „gyönge asszony”, hanem „hív magyar nő”. Az V. Lászlóból a király téveszméit, megbolydult lelkét, a szellemes megszólításokat említette példaként. Az egész költemény egyetlen drámai jelenet, és mindig életszerű (Szondi két apródja). A párbeszéd sosem retorikus, mindig élő beszéd (Vörös Rébék, a magyar költészet egyik leghorrorisztikusabb műve).

Azt is megtudtuk, hogy Arany János nagyszerű érzékkel használ kihagyásokat, elhallgatásokat, amivel feszültséget teremt. Zách Klára megbecstelenítése után nem tudjuk meg, apja hogyan kezeli a lányát. Jelenetteremtő drámai és a nyelvvel bánó költői képessége egyedülálló. Hol közelíti, hol lelassítja a jeleneteket, amelyek nélkül nehéz elképzelni történetet, jellemeket. A Híd-avatás, a Tetemre hívás, A walesi bárdok és több hosszabb ballada is egyetlen jelenet.

Egészen kivételes a narrációs, elbeszélő képesség a Tengeri-hántásban, a tárgyiasság, a realizmus. Míg Schiller balladái elvontak, a Szent László elképesztő konkrétsággal, részletességgel fogalmaz. Az V. László hisztérikus hangot üt meg, a Híd-avatás komoly pszichológiai ábrázolás, a lélek mélységeit jeleníti meg, akárcsak az Ágnes asszony. Tökéletes idegorvosi látlelet Abigélnél (Tetemre hívás) a sokk leírása – magyarázta Nyilasy Balázs.

A harmadik képesség a költői, és Arany nagy nyelvművész, mindig jól bánik a nyelvvel, a zeneiséget, a melódiát tökéletesen alkalmazza ahhoz, amit a tartalommal közvetíteni akar (Zách Klára). A Tengeri-hántás komor, a pesszimizmus jellemzi, strófaszerkezete visszafogott, aszimmetrikus. A Szondi két apródjának különleges a rímelése (a lant – alant), roppant érdekesek a funkcionális rímek, metaforája kifinomult szimbolikára vall, ami akár a modernizmushoz vagy az avantgardizmushoz is kapcsolható.

Ez a három képesség fenomenálisan működik költészetében, megújítja, magasabb szintre emeli a balladát. De nemcsak ez a triász jellemzi, hanem az is, hogy mit akar a költő a balladával. Schillernél a dráma, az esszé fontosabb műfaj volt, Goethe a Faustot hatvan évig írta, regényeket, hosszabb elbeszéléseket alkotott. Arany azonban nem arra használja ezt a formát, hogy elmondjon egy történetet, hanem viszonyulását, gondolkodását fejezi ki a világról – szögezte le az előadó.

Ezek a balladák „beteljesült vágyai egy ártatlan világnak”, paradicsomi harmónia sugárzik belőlük, a látomás egyenrangú a sötét balladákkal, azt mondják, bármi szörnyűség ellenére tartsunk fenn valami idealizmust. A Szondi két apródja a tartást, a morált, az értéket hangsúlyozza, a fiúk minden unszolás ellenére kitartanak a várkapitány mellett. Van persze ballada, ahol a sötét oldal, a szenvedés, a bűn jellemző, ami nem tehető jóvá (Ágnes asszony, Zách Klára), itt az őrületbe való belehullás a bűn következménye. A Tengeri-hántás, A Vörös Rébék a kafkai világot mutatja, a szorongást, az elveszettséget, a káoszt. A Híd-avatás kísértetballada, amelyben a nagyváros számkivetettjei, szerencsétlen emberroncsai jelennek meg, akik nem követtek el bűnt, csak boldogtalanok, az instabil világot látják.

A költő viszonya a világhoz hol a bizalomra épül, azt sugallja, valahol mégis van harmónia, hol pedig a szenvedésre, és azt mondja, minden kaotikus körülöttünk. Joga van a vízióhoz, és véleménye van a világról, ezért különösen tartalmasat, egzisztenciálisat formál abból a műfajból, ami akár könnyebb is lehetne – hallottuk az érvelést.

Kovács Edit azzal köszönte meg az előadást, hogy egy ilyen est után biztosan sokunknak kedve támad Arany műveit levenni a polcról. De vajon a 200. évforduló hozott-e új kutatási eredményeket? Nyilasy Balázs erre így válaszolt: · Szövegfeltárásra mindig szükség van, a régi ismereteket frissíteni kell, a levelezésében volt feltáratlan terület, erről jelent meg új kötet. Folynak filológiai munkák, de az irodalomértelmezés nem sok újat hozott. Úgy véli, a posztmodern és a posztstrukturalizmus nem alkalmas Arany értelmezésére, megértésére, megértetésére.

A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb, 2018. január 8-án ismét a magyar irodalom egyik évfordulós gyöngyszeme, de akkor a kortárs Szabó Magda és az ifjúsági regény műfaja lesz a téma, amelyről Szilágyi Zsófia irodalomtörténész tart majd előadást.

Niedzielsky Katalin


Címke: , , , , ,

2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő