01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Báger Gusztáv, Bob Dylan, Komor Zoltán, Lengyelfalvi Egbert, Nyirán Ferenc, Talabér Miklós, Zalán Tibor versei
William Shakes­peare szonettjei Fazekas Sándor fordításában
Abafáy-Deák Csillag, Csabai László, Hegedűs Imre János prózája
Lengyel András, Marjanucz László, Tverdota György, Zimonyi Zoltán tanulmánya
Nagy József: Mnémosyne

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Irodalomtörténet és műfajelmélet a Mindentudás Színházi Egyetemén
2017.12.11 - tiszatáj

ARANY JÁNOS, A BALLADA SHAKESPEARE-JE

Arany János csodálatos balladáinak világába és a romantika idején született költői műfaj sajátosságaiba Nyilasy Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár avatta be a Mindentudás Színházi Egyeteme hallgatóságát december 4-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadó azzal kezdte, hogy ünnepelni fogjuk a kétszáz éve született költőóriást, és Kosztolányi Dezsőt idézte, aki azt írta, „Nem ismerek az egész földgolyón nagyobb művészt Arany Jánosnál, sem az élők, sem a halottak között”, s hogy ő maga a magyar nyelv.

A költészet mindig is kiemelt kategóriának számított a filozófusok körében, nem véletlenül beszélt Platón a „múzsák szent őrületéről”, a teremtő művészetről – mondta bevezetőjében Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája. Majd Hegel szavaival folytatta, az Esztétikai előadások című tanulmányból idézett. „A költői szubjektivitás arra képesíti a költőt, hogy behatoljon a szellemi tartalom minden mélységébe, és a tudat világosságába állítsa mindazt, ami benne rejtőzik. Mert bármennyire kell is kicsillognia és valóban ki is csillog a benső a maga testi formájából a többi művészetben, mégis a szó a legértelmesebb és a szellemnek legmegfelelőbb közlési eszköz, amely meg tud ragadni és ki tud fejezni mindent, ami csak átmegy a tudat magasságain és mélységein s bensőleg jelenlévővé válik.”

Nyilasy Balázs költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–orosz szakon diplomázott. Volt gimnáziumi tanár, majd szerkesztőként dolgozott előbb a Zrínyi, majd később a Szépirodalmi Kiadónál – hallottuk a bemutatást. Tanszékvezető tanár volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, tanított a Kolozsvári Bólyai Tudományegyetemen és az Eszterházy Károly Főiskolán is. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Több verseskötete mellett irodalmi tanulmányok is fűződnek a nevéhez, köztük olyan is, amely Arany költészetével foglalkozik.

Nyilasy Balázs irodalomtörténeti bevezetővel nyitotta előadását és német költőktől hozott példákat. Mint mondta, a műballada műfaja először 1774-ben jelent meg, August Bürger Lenore című költeményével, amelynek Kelet-Európában is számos követője akadt. A műfaj elsődleges jegye, hogy szubjektív, a második, hogy párbeszéddel kezdődik. Lenore hiába várja szerelmét, vádaskodását anyja istenkáromlásnak nevezi. Majd mégis eljön Vilmos, pontosabban egy kísértet, csontváz érkezik lovon, hogy magával vigye Lenorét, aki szörnyethal. A romantika jellemzője ez a borzongató, hatásvadász hangulat, a didaktikus, morális karakter főleg a német irodalmat határozza meg. Lenore a halálával megbűnhődik tiszteletlen beszéde miatt.

Az előadó értékelése szerint ez a ballada nem remekmű, nem eléggé mély értelmű, inkább csak hatásvadász, thriller, amelyből hiányzik az emberi mélység. A német irodalomban különösen divatossá vált a ballada műfaja, főleg Schiller és Goethe tevékenységének köszönhetően 1797-ben, a ballada évében már jelentősebb művek születtek. Goethénél a zeneiség, a ritmika, Schillernél a látványos, jelentékeny, szuggesztív, mitologikus elemek jellemzők.

Az első magyar balladák nem hoztak áttörést, Arany volt az első, aki rangra emelte ezt a műfajt. Gyulai Pál szerint Arany volt a ballada Shakespeare-je. Tény, hogy költészetében kiküszöbölt minden korábbi felszínes, hatásvadász elemet, és az igényesség, a nívó, a mélyebb értelem felé fejlesztette ezt a formát – hangsúlyozta Nyilasy Balázs.

A műfaj jellemzőjéről elhangzott, hogy viszonylag rövid, a 80-100 soros költemény tömörré tud válni. Fontos benne a párbeszéd, ami lehet üres, konvencionális, amelynek nincs mélyebb jelentése, de Arany a párbeszédet is tartalmassá tette. A magyar balladairodalom többi képviselője a költőóriás szintjére nem ér fel, példaként Kölcsey Rózáját (1814), Kisfaludy, Czuczor, Vörösmarty műveit említette az előadó. Úgy fogalmazott: Arany a történelmi ballada megújítója, míg a többiek megmaradtak a pátosz és a retorika szintjén.

A kétszáz éve született költőóriás 1852-ben fordult ehhez a különös műfajhoz, és 1853 már a nagy balladák éve lesz. A líra nem alkalmas arra, hogy abban a pesszimizmusát bontsa ki, és Arany nem is tartja magát lírikusnak. A sötét narráció kapóra jön saját lelkiállapotához. Elemzők úgy is fogalmaznak, hogy a ballada a költő saját lelki diszpozíciójából következik.

A balladai elbeszélés drámai helyzetekre épül, olyan műfaj ez, amit három szempont együttes megléte határoz meg. Az első az elbeszélő tehetség, a második a drámai tehetség, gondolkodás és a harmadik a költői tehetség. Volt sok jelentős költő, de Arany János az egyetlen, aki mind a három készséggel bírt, aki azt csinált a nyelvvel, amit akart – mondta az előadó.

Hozzáfűzte, hogy talán még Garcia Lorca az a költő, akire jellemző a háromféle tehetség együttléte. Aztán a párbeszéd jegyeit taglalta, ami sosem üres, sokkal inkább megvilágító erejű, a karaktereket határozza meg. Rozgonyiné jellemzője, hogy tűzről pattant, és a költő ragyogó érveléssel írja le, hogy nem „gyönge asszony”, hanem „hív magyar nő”. Az V. Lászlóból a király téveszméit, megbolydult lelkét, a szellemes megszólításokat említette példaként. Az egész költemény egyetlen drámai jelenet, és mindig életszerű (Szondi két apródja). A párbeszéd sosem retorikus, mindig élő beszéd (Vörös Rébék, a magyar költészet egyik leghorrorisztikusabb műve).

Azt is megtudtuk, hogy Arany János nagyszerű érzékkel használ kihagyásokat, elhallgatásokat, amivel feszültséget teremt. Zách Klára megbecstelenítése után nem tudjuk meg, apja hogyan kezeli a lányát. Jelenetteremtő drámai és a nyelvvel bánó költői képessége egyedülálló. Hol közelíti, hol lelassítja a jeleneteket, amelyek nélkül nehéz elképzelni történetet, jellemeket. A Híd-avatás, a Tetemre hívás, A walesi bárdok és több hosszabb ballada is egyetlen jelenet.

Egészen kivételes a narrációs, elbeszélő képesség a Tengeri-hántásban, a tárgyiasság, a realizmus. Míg Schiller balladái elvontak, a Szent László elképesztő konkrétsággal, részletességgel fogalmaz. Az V. László hisztérikus hangot üt meg, a Híd-avatás komoly pszichológiai ábrázolás, a lélek mélységeit jeleníti meg, akárcsak az Ágnes asszony. Tökéletes idegorvosi látlelet Abigélnél (Tetemre hívás) a sokk leírása – magyarázta Nyilasy Balázs.

A harmadik képesség a költői, és Arany nagy nyelvművész, mindig jól bánik a nyelvvel, a zeneiséget, a melódiát tökéletesen alkalmazza ahhoz, amit a tartalommal közvetíteni akar (Zách Klára). A Tengeri-hántás komor, a pesszimizmus jellemzi, strófaszerkezete visszafogott, aszimmetrikus. A Szondi két apródjának különleges a rímelése (a lant – alant), roppant érdekesek a funkcionális rímek, metaforája kifinomult szimbolikára vall, ami akár a modernizmushoz vagy az avantgardizmushoz is kapcsolható.

Ez a három képesség fenomenálisan működik költészetében, megújítja, magasabb szintre emeli a balladát. De nemcsak ez a triász jellemzi, hanem az is, hogy mit akar a költő a balladával. Schillernél a dráma, az esszé fontosabb műfaj volt, Goethe a Faustot hatvan évig írta, regényeket, hosszabb elbeszéléseket alkotott. Arany azonban nem arra használja ezt a formát, hogy elmondjon egy történetet, hanem viszonyulását, gondolkodását fejezi ki a világról – szögezte le az előadó.

Ezek a balladák „beteljesült vágyai egy ártatlan világnak”, paradicsomi harmónia sugárzik belőlük, a látomás egyenrangú a sötét balladákkal, azt mondják, bármi szörnyűség ellenére tartsunk fenn valami idealizmust. A Szondi két apródja a tartást, a morált, az értéket hangsúlyozza, a fiúk minden unszolás ellenére kitartanak a várkapitány mellett. Van persze ballada, ahol a sötét oldal, a szenvedés, a bűn jellemző, ami nem tehető jóvá (Ágnes asszony, Zách Klára), itt az őrületbe való belehullás a bűn következménye. A Tengeri-hántás, A Vörös Rébék a kafkai világot mutatja, a szorongást, az elveszettséget, a káoszt. A Híd-avatás kísértetballada, amelyben a nagyváros számkivetettjei, szerencsétlen emberroncsai jelennek meg, akik nem követtek el bűnt, csak boldogtalanok, az instabil világot látják.

A költő viszonya a világhoz hol a bizalomra épül, azt sugallja, valahol mégis van harmónia, hol pedig a szenvedésre, és azt mondja, minden kaotikus körülöttünk. Joga van a vízióhoz, és véleménye van a világról, ezért különösen tartalmasat, egzisztenciálisat formál abból a műfajból, ami akár könnyebb is lehetne – hallottuk az érvelést.

Kovács Edit azzal köszönte meg az előadást, hogy egy ilyen est után biztosan sokunknak kedve támad Arany műveit levenni a polcról. De vajon a 200. évforduló hozott-e új kutatási eredményeket? Nyilasy Balázs erre így válaszolt: · Szövegfeltárásra mindig szükség van, a régi ismereteket frissíteni kell, a levelezésében volt feltáratlan terület, erről jelent meg új kötet. Folynak filológiai munkák, de az irodalomértelmezés nem sok újat hozott. Úgy véli, a posztmodern és a posztstrukturalizmus nem alkalmas Arany értelmezésére, megértésére, megértetésére.

A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb, 2018. január 8-án ismét a magyar irodalom egyik évfordulós gyöngyszeme, de akkor a kortárs Szabó Magda és az ifjúsági regény műfaja lesz a téma, amelyről Szilágyi Zsófia irodalomtörténész tart majd előadást.

Niedzielsky Katalin


Címke: , , , , ,

2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő