01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Küszöbön az ismeretlen
2017.11.24 - tiszatáj

PAKUI HARDWARE: A MEGSZOKÁS SZÜLÖTTEI

A méltán híres Pakui Hardware – melyet Neringa Černiauskaitė (1984) és Ugnius Gelguda (1977) művészpáros alkotnak – budapesti kiállításmegnyitója a Trafóban zajos sikernek könyvelhető el.

A kortárs művészeti palettán találkozhattunk már nevükkel a bécsi MUMOK-ban, a berlini EXILE-ben, és a Trafó után a londoni Tenderpixel vendégei lesznek.

A megszokás szülöttei című tárlaton az általuk felvázolt technológiai jövőben létező formák, anyagok kapcsolata, valamint ahogyan a Trafó-beli kiállítás hivatalos leírásában is áll „A kiállítás figyelme sokkal inkább a nem-organikus munkások-felé fordul: azon automatizált, ugyanakkor egyenruháik révén mégis organikusnak-tűnő hibridek-felé, amelyek emberi és gépi tulajdonságokat, gesztusokat ötvöznek.”

Valami olyasmibe nyerhetett betekintést a kiállításra látogató közönség, amelyhez hasonlót talán a kiváló science fiction könyvek olvasásakor vagy filmnézéskor keríti hatalmába. Amikor úgy érezzük most átléptünk egy normális keretek között nem észlelhető univerzumot, amelynek ugyan van még némi köze saját valóságunkhoz, de már előrevetít egy igencsak steril, érintetlen jövőképet.

A Trafó tárlatán látható öt darab installáció egyszerre reflektál az emberre, mint a poszt-munkásosztály hús-vér tagjára valamint az anyagiságra, melynek főbb részei a szilikon, műanyag, fém, vízálló ruhadarab és vas. A legalapvetőbb anyagok közül valók, és egészen lenyűgöző, ahogyan először egészében látjuk ezeket az alakokat, majd lépésről-lépésre elmerülünk a részletekben, amelyek egyben tartanak mindent. Az öt kiállítási darab közül mindegyik roppant izgalmas és részletgazdag, mert nos, igen, itt nincsenek fantázianevek, címek, jelölések, csak az installáció elemei felsorolva. Ez hibátlanul korrelál a már említett társadalmi automatizmussal, valamint felhívja a figyelmet az ezekhez a hibridekhez kapcsolódó némileg szükségszerű személytelenségre is. Mivel ezek a művek főleg a kvázi jövőbeli hibrid gépezeteket, mechanizmusokat képviselik, a befogadónak tartalom értelmezéséhez sincs meg a megszokott terepe, illetve inkább úgy fogalmaznék teljesen más értelmezési sík lehetősége nyílik meg.

A befogadó az általános gyakorlat szerint az emberi, a személyes mondanivalót keresi a műalkotásban, illetve azt, hogy ez a mondanivaló hogyan egyeztethető össze saját személyiségével, vagyis megtalálja-e benne magát. A Pakui Hardware-tárlat így egyfajta társadalmi kísérletnek is tekinthető. Vajon a groteszk alakzatokban, a motorral működő világításban, a vízálló rongyban hol találhatjuk meg magunkat? Némely installáció például egymást működteti, tehát oda az emberi beavatkozás szükségtelen, ugyanakkor mégiscsak emberek által alkotott koncepciókat látunk, úgyhogy az ember kihagyhatatlan tényező. Valamelyest ez fémjelzi az egész kiállítást is. A képzőművészeti értelmezésében olyan posztindusztriális műalkotások ezek, amelyek még tartalmazzák az emberi mércével mért esztétikát, ugyanakkor már teljesítményorientáltak is, a forma a részletek szintjén lényegtelen és a tartalom, azaz a működés hatékonysága válik elsődlegessé. Ijesztően izgalmas ez az egymásrautaltság.

Elérjük talán egyszer azt a kort, amelyben az ember és a gép gyakorlatilag együtt létezik, sőt a gép egyes funkciókat már át is vesz? A technika megjelenése és fejlődése is annak égisze alatt alakult, hogy az ember életét megkönnyítse, ám mi lesz akkor, ha saját teremtményünk fog minket elemészteni? A technicizált apokalipszistől való gyakorta irreális félelemtől vezérelt teátrális megfogalmazásomtól elvonatkoztatva vajon tényleg könnyíteni fogja-e életünket a fejlődés, vagy teljesen átalakítja a munkamorált, a hétköznapi életet? Én mindenesetre nem szeretnék azok közé az előhírnökök közé tartozni, akik félnek a fejlődéstől, de valahol ahhoz is ragaszkodom, hogy az ember része legyen majd a jövőnek és fontos, alapvető része, nem pedig mással behelyettesíthető alkatrész. Černiauskaitė és Gelguda fantáziadús, lenyűgözően izgalmas utópikus alkotásai azt vetítik előre milyen bizarr egyben borzongatóan új tapasztalat lenne például az automatizált kolléga a munkahelyünkön, vagy a bankban, vagy a szupermarketben, vagy bárhol, ahol eddig azért jóformán emberekkel kommunikálunk.

Az együttlétezés tehát hordoz magában pozitív és negatív tartalmat, mégis a tárlat darabjai az ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban felmerülő kérdésekkel játszadozik, önti formába és pozicionálja számunkra, mert azért távolinak bélyegezzük, már-már a mégis a küszöbön toporog az elkerülhetetlen ismeretlen.

Tóth Emese

A kiállítás ingyenesen megtekinthető a Trafó Galériában 2018. január 7-ig.

 

1 2 3 4 5

Fotó: Végel Dániel


Címke: , , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő