03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„Az erkölcs – magatartás”
2017.09.20 - tiszatáj

BORSOS MIKLÓS GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

„Az erkölcs – magatartás” – fogalmazott a címben olvasható módon Borsos Miklós, akinek a szobraiból, festményeiből, érmeiből és grafikáiból láthatunk kiváló gyűjteményes válogatást szeptember 24-ig Budapesten, a Várkert Bazárban.

„Megtanultam, amit már addig is gyakran tapasztaltam: az emberélet köteleken, láncokon és hajszálakon függ. A kötelekbe, láncokba nem tudunk megkapaszkodni, s a hajszál megmenti életünket. És ez a hajszál láthatatlan” – vallotta a szobrász, Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13 – Budapest, 1990. január 27.), aki nem csak ars poeticájaként, hanem alkotásaiba öntött vallomásaként is képviselte a fenti gondolatot.

A szobrász, éremművész és grafikus most bemutatott gyűjteményes kiállításán meghatározó alkotásai alapvetően a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumból származnak, melyek Borsos korai munkáitól, festményeitől elvezetnek minket a kőbe zárt üzenetek világába. A finom megmunkálás, a legapróbb részletekre figyelés, az anyag és alkotó harmóniája tükröződik vissza a torzókon, alakokon, nonfiguratív, vagy jelzés szintű alkotásokon, amelyek egytől egyig az emberről és a létről tesznek tanúbizonyságot.

A gyűjteményes kiállítás bemutatja, hogy a kezdeti évektől az alkotás, a nyomot hagyás felelőssége Borsos művészi pályáját végigkíséri. Mint ahogy a szobrász századik születésnapjára megjelentetett ünnepi kötetből értesülhetünk – amelyben pálya- és művésztársak, valamint tanítványok tollából rajzolódik ki az a kép, hogy – Borsos nem csak alkotott, hanem alkotásaival a szellemit, a léthez kötődőt, a teljességet, egyúttal a tárgy, a szellem mögöttes tartalmát is kereste. Ehhez pedig olyan szellemi környezetet teremtett, melyben a kor kimagasló művészei – többek között Barcsay Jenő, Déry Tibor, Egry József, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc, Passuth László vagy Weöres Sándor – gondolkodó és beszélgetőtársként vettek részt. E művészóriások abban a korban alkottak szellemi közösséget és igyekeztek a nemeset, a szépet és a jót maguk és mások számára felcsillantani, amikor az elnyomó politikai rendszer éppen a közösség és az örök értékek ellen dolgozott.

Borsos azonban a művésztársakon túl növendékeivel is építő kapcsolatot ápolt. „Nemcsak nagyszerű alkotó, de egyben kitűnő pedagógus is volt” – fogalmazott Borsosra emlékezve Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, de Schrammel Imre keramikusművésztől azt is megtudhatjuk, hogy a szobrászt és tanárt alkotás közben milyen kimagasló figyelem vette körül a Kinizsi utcai műteremben, ahol a tanítványok folyamatos jelenlétében is alkotott. A visszaemlékezések és a Várkert Bazárban látható alkotások együttese párhuzamosan mutatja, hogy a borsosi életmű szilárd alapokra, emberségre és a jóra törekvésre épül. Úgy, ahogy Borsos életén, ugyanúgy a műveken is visszatükröződik az a mondás, melyet a szobrász vallott: „Az erkölcs – magatartás”. Erről a magatartásról Borsos Miklós részletesebben is beszél: „A Biblián nevelkedtem, és e neveltséggel az ember pontosan tudta mindig, mi a jó és mi a rossz.”

Borsos vallásos műveiben – melyre a gyűjteményes kiállításon csak csekély utalás található – a fenti elkötelezett, letisztult szemlélet jelenik meg. Elég csak a tárlaton is látható Alvó pásztorok című munkájára gondolni – melynek nagyméretű variációja a szintén Borsos által alkotott keresztelőkút mellett látható a Győr-nádorvárosi evangélikus templomban –, vagy arra a számos bibliai utalásra, keresztre, mely ugyancsak jellemzi a borsosi életművet. Ugyanakkor a szépségre és jóságra való igény a nem kimondottan vallásos művészetében is tetten érhető: a mitológiai jelenetek, a természetből ihletett alkotások és még a portrék is azt üzenik, hogy a minket körülvevő világban felfedezhető a valódi, tiszta, valóságos érték. Ebből a szempontból is izgalmasak azok a grafikai munkák, amelyekben Borsos a Nap, a víz és az ember kapcsolatát fogalmazza meg. A többnyire balatoni élményeken alapuló alkotások csendes áhítatokat sűrítenek magukba, melyek túlmutatva a természet adta szépen, a megfoghatatlanba fókuszálják a néző tekintetét.

A tárlaton a vallásos munkák bemutatásának hiányán túl Borsos illusztrátori munkásságára kerül még parányi figyelem. Míg a korábban említett művészeti-szellemi kör izgalmas és fontos kordokumentuma az a megszámlálhatatlan könyv, amelyben pályatársak és Borsos együtt gondolkodásának lehetünk tanúi, addig erre a kiállításon nem találunk érdemi utalást. Borítók, vers és képpárok hiányoznak, melyek bemutathatnák, hogy a könyvillusztráció Borsos esetében nem alkalmazott műfaj, hanem pályatársakkal és művekkel történő együttgondolkodásból megteremtett egyedi alkotás. E hiányosságok ellenére kárpótol minket az a rendezés, ami e nagyszabású életművön keresztül a minket körülvevő világ szépségébe vezet be minket. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által rendezett tárlaton átélhetjük, amit Illyés Gyula így fogalmazott meg: „Borsos Miklós már a szemével tündéresíti az anyagot.”

Budapest, Várkert Bazár, Testőrpalota (A kiállítás szeptember 24-ig tekinthető meg.)

Galambos Ádám

 

DSC_9994 DSC_0007 DSC_0008 DSC_0024 DSC_0034 DSC_0038 DSC_0046 DSC_9948 DSC_9955 DSC_9982 DSC_9983 DSC_9991


Címke: , , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő