10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Rendes Fiúk Rt.
2017.09.11 - tiszatáj

REJTŐ JENŐ:
JÁRŐR A SZAHARÁBAN / CSILLAG BÖRTÖN, SZEGED

Gyakorlatilag nincs olyasmi, amit az ember ne lenne hajlandó elkövetni egy combos pénzösszegért. Ez a Csillag Börtön színjátszó társulata által bemutatott Rejtő-adaptáció egyik tanulsága… – JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA

Nem lehet és talán nem is szabad úgy írni egy börtönszínházi előadásról, mint egy kinti, mondjuk így egyszerűen és félrevezetően, szabadszínházi eseményről. Nem csak azért, mert például nem tud(hat)om a játszók/fogvatartottak nevét, és azt is készséggel elhiszem börtönbeli kalauzomnak, hogy jobban is jár így mindenki, kint és bent egyaránt, hanem mert alapvetően más a dolog keretezése, mint amit megszoktunk.

Kár volna hazudni magunknak: a szigorú beléptetési rendszer, a többkörös azonosítás, a különböző rácsok és zárt ajtók előtti és mögötti végtelennek tetsző várakozás, a nézőtársakkal folytatott, a feszültség oldására szolgáló suta poénkodás, ez már mind vastagon része az élménynek. Az előadás előtti-utáni (meg alatti: a színházteremben végig érzem meg látom a vendég civileket és itt élő elítélteket fürkésző és vigyázó tekinteteket) biztonsági protokoll időben tán hosszabb, mint a produkció maga.

Az idő eleve megnyúlik, elvékonyodik, megvetemedik ebben a közegben, a szertartásos be- és kiléptetés pedig nekünk ad lehetőséget arra, hogy eltöprengjünk kint és bent, bűn és büntetés, jó és rossz fogalmán. Egyszerre kicsi és nagy fogalmak ezek, persze, de a börtönben nem először járva színházi előadáson megint úgy éreztem, hogy ott a leghétköznapibb szavak (sőt leginkább azok) mást és máshogy kezdenek jelenteni.

 

rejtodarab 2017 2

 

Az augusztus 30-án délután a Csillagban bemutatott Rejtő-adaptáció, az 1940-ben a Világvárosi regények sorozatának 777. darabjaként megjelent, alig 30 oldalas Járőr a Szaharában mindenestül ideális választás volt a börtön tanintézményét is igazgató rendező részéről. Aki nem rajongja Rejtőt, az is sejtheti, mi körül forog a könnyed, terjedelmes ujjgyakorlat: a főszereplő Puskin Mária Gottfried, „sőt Iván” rosszkor van rossz helyen, ám a végén minden jóra fordul, és a várva várt pénzeső sem marad el. De mitől lesz mindez megfelelő alapanyag egy börtönszínházi előadáshoz?

Az idegenlégió Rejtő által évtizedeken át kikacag(tat)ott, szigorúan hierarchikus rendszere a történet közege, melynek számos eleme erőlködés nélkül, ismerősen simulhat bele egy börtön napi működésébe. Igazi keménylegények feszítenek itt vigyázzban a tűző napon, többük tán a társadalom perifériájáról sodródott bele önhibájából vagy külső kényszer hatására ebbe a különös közösségbe. Közös a cél: a rettegett Gouron őrmester csicskáztatását túlélni, de ha valaki a vonalzóval meghúzott szabályok szerint működő parancsuralmi rendbe az elöljárókról és a körülményekről tudomást sem véve, kétballábasan kacsázik bele, az egyrészt bosszúságot és zavart okoz, másrészt fékevesztett nevetést szül.

Pontosan ezt teszi a nyurga, szemüveges, csupa csetlés-botlás Puskin Mária, ez a „nősténynevű”, ez a „megrögzött civil”, aki gyűrött kalapja alól féloldalasan kisandítva, rendíthetetlen nyugalommal hallgatja őrmestere őrjöngését. A játszó lenyűgöző pontossággal hozza a flegma kívülállót, akiről bár első blikkre azt gondoljuk, hogy ostoba, valójában nagyon is dörzsölt pacák, aki csont nélkül átrázza a többieket. Persze, hogy a pénz mozgatja őt (is): busás örökség üti ugyanis Puskin Mária markát, ha megszerzi a Becsületrendet. Áldozatkész, ám nálánál kissé lassúdadabb észjárású légióstársaival épp ezért megalapítja a Rendes Fiúk Tervkiviteli Rt.-t, melynek fő célja egy kitüntetést érdemlő hőstett elkövetése az alaptőkét jegyző Puskin Mária nevében és javára, hogy aztán az örökség megérkezte után a részvényesek nem épp igazságosan osztozzanak a vagyonon.

 

rejtodarab 2017 1

 

Elárulhatom, hogy nem egy Ocean’s Eleven színvonalú kaland vár ránk az előadás szűk órájában, de azért mindaz, ami egy alacsony költségvetésű előadásban megtörténhet a színpadon, itt megtörténik. A börtönszínház egyben mindig szegényszínház is: a kilenc játszó és börtönbeli segítőik az előadás minden eleméért maguk felelnek, a jelmezek varrásától a franciás zenei világig vagy a festett függönyökön megjelenő helyszínjelzésekig. Az adaptáció is saját munka, ami javarészt követi az eredeti szöveget, ahol meg nem, ott kifejezetten ügyes irányba tér el tőle (a „sivatag rózsájának” színpadra csempészése okosan áthallásos ötlet).

A színházban mindez persze csak külcsín, a lényeg mindig az embertől emberig tartó kapcsolat. És ez a kilenc férfi hibátlan stílus- és ritmusérzékkel, jól érzékelhetően saját szájra, habitusra, alkatra és testre igazítva meséli és játssza el a történetet, ami alig leplezve, de tényleg róluk szól és tőlük-velük lesz élő, fordulatos, szellemes. Mondom még egyszer: az alapanyag és a vele való értő bánásmód eleve kulcs a sikerhez, de az az ösztönös finomság, amivel a színpadon kívüli, többüknek életfogytig tartó mikrovilágnak ki- és beszólnak, igazán erős pillanatokat tud teremteni. Rejtő álarcában az erőszakszervezet minden szereplőjéhez van néhány jól eltalált szavuk vagy gesztusuk, ám leginkább önmagukon képesek nevetni. És ez jó, ez meghökkent, ez felszabadít. Mert ez színház.

Jászay Tamás

 

rejtodarab 2017 rejtodarab 2017 2 rejtodarab 2017 1
Fotó: Bozó Bea, Szegedi Fegyház és Börtön honlapja


Címke: , , , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

FERENCZY ORSOLYA MUSETTA SZEREPÉRE KÉSZÜL
Sűrű évad vár Ferenczy Orsolyára, a Szegedi Nemzeti Színház Erdélyből indult fiatal magánénekesére, akit legközelebb októberben Musetta szerepében láthat a közönség Göttinger Pál nagyszínházi Bohémélet-rendezésében. Novemberben Belinda, decemberben Konstanze, márciusban Donna Anna szerepében lép színpadra, az évad végén pedig a Marica grófnő Lizáját alakítja… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

STILLWATER
Műfaji hagyomány és szerzői világkép példás egyensúlya: Tom McCarthy védjegyei nem tűnnek el, a 2015-ös Oscar-nyertes Spotlight után a független közegből érkező direktor újabb lépést tesz a populáris filmkészítés irányába, de csupán annyi sallanggal, hogy azok ne gátolják ambíciói kiteljesedését… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

HORVÁTH DÁNIEL FESTŐMŰVÉSZ MÁS TÁJAK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A K GALÉRIÁBAN
Lead: Burjánzó, zöldellő növények kavargó színfoltjai borítják be a K Galéria alagsori kiállítótermét. A buja növényzet között hol katonák masíroznak kivont karddal, hol piciny házikó képe tűnik fel egy szikrázó gyémánton. Horváth Dániel új, Más tájak című kiállításának különös tájképei között járok… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)