Hervay Gizella: Feketerigó-remény (1980)

gyermekkorom gyermekkorod
akasztották erdejében
kiűzőitek, méhében forgó
megvámolhatatlan magzat

koraszülött forradalom
Európa elé kitett gyerek
csalánná nőttem káromkodássá
kútbalököttek ingét hozom
[…]

70 éve, 1947 márciusában jelent meg először folyóiratunk, a Tiszatáj. Szegeden 1946 őszén jött létre egy fiatalokból, egyetemi és főiskolai hallgatókból álló munkaközösség, a Kálmány Lajos Kör. Céljuk az alföldi néptudományi kutatás, a népi gondolat előadásokkal, kiadványokkal való terjesztése volt egy irodalmi folyóirat hasábjain keresztül. Megszületett a Tiszatáj (nevét Péter László javaslatára kapta), amely ma, 70 évével a magyar szépirodalmi folyóiratok között a legöregebb.

Az évforduló emlékére a következő hónapokban régi számainkból szemlézünk. Hervay Gizella versei a Tiszatáj 1980 júniusi számában jelentek meg, melyben Sütő András A szúzai menyegző című drámája is.

HONFOGLALÁSOM KÁROMKODÁS

a fájdalom már földig ér

nyugodt vagyok mint a holtak

akiket már születésük

helyéért is megzsarolták

én nem tanultam történelmet

sorsom maga történelem

gyermekkoromon olajnyomat

a bujdosó fejedelem

honfoglalásom káromkodás

nem állok sorba alázatért

nyugodt vagyok mint a holtak

mert a fájdalom földig ér

KÚTBALÖKÖTTEK INGÉT HOZOM

megvámolt testemre tetoválva a jel

fáitól falig lépett versláb a sorsom

homlokok cellái világítanak

elvérző országutakon

hűségem tizenkét jegenye

munkábamenet kihúzom magam

mint a széllel szembe gyalogolok

kendőben kenyér szalonna hagyma

és jönnek a szekéren szülők

jön a jövő szalmazsákon a sárban

kékpettyes kötényben megháborodott

bányászanyák fiuk után kiabálva

ablakon benéző farkasok

drótrafagyott mosott ruha

pirostéglás padú konyhában

József Attila árva verse

gyermekkorom gyermekkorod

akasztották erdejében

kiűzőitek, méhében forgó

megvámolhatatlan magzat

koraszülött forradalom

Európa elé kitett gyerek

csalánná nőttem káromkodássá

kútbalököttek ingét hozom

GOMBNYOMÁSOS ÉLETVESZÉLYBEN

gombnyomásos életveszélyben

krumpliföldön át gyalogoltam

verejtéket vajúdtak a gyomok

árokba kivert kisanyák

egy bibliára emlékeztem

ellő disznók dátumával

összefényképeztetett

testvérekkel a zsoltárok közt

és káromkodtam tájszólásban

mert tájszólásban kihallgattak

földbe ástam a pénzre nyomott

forradalmat és útszélre ültem

láttam a parasztszilvafák

haragzöld honfoglalását

s átmentem egy deszkapállón

Petőfi utolsó lélegzetével

rádgondoltam világra tágult

szemedre ráköszönt a tenger

ültem a gyom közt földbeásott

szabadsággal és szerelemmel

FEKETERIGÓ-REMÉNY

mert a remény a feketerigó

betonkalickába zárva

homlokát veri már a tájba

de nem hallgat el

nem hallgat el

repül a kis test falnak verődve

alvadt vér már a tolla csőre

maga a védtelen gondolat

feladhatatlan távirat

reggel ha fáradtan ébredek

homlokom mögé bezárva

feketerigó világa

nem hallgat el

nem hallgat el

CÉLTÁBLA LETT A HOMLOKOM

mert pontosan fogalmazok

céltábla lett a homlokom

bevert ablakú szemekben

törvénytelen otthonom

a mellhártyák térképein

ott az ujjlenyomatom

rokonaim az igazságban

nálatok földön alhatom

TÖRTÉNELEMRE ÁGYRAJÁRÓK

történelemre ágyrajárók

nem Krisztuska-sorokban állunk

tíz-húsz deka feltámadásért

egymás lélegzetéért virrasztunk

kitikkadván az igazságért

mert a jövőnket lefejezték

tesszük a dolgunk közös gondban

életfogytiglan életfogytiglan

HALÁNTÉKOMON LÜKTET A HAZA

három napja és három éjszaka

halántékomon lüktet a haza

hátgerincem árva jegenye

elkoboztatott életem fele

hallgatóznak az országos fülek

szolgálatos szolgagerincűek

koccintnak isznak koccintanak

koccintnak isznak koccintanak

hát megtaláltam végre a helyem

csontracsupaszítva végleg védtelen

halántékomon lüktet a haza

három napja és három éjszaka

KIVÉREZNEK A VERSEK IS

kivéreznek a versek is

nem alhatom nem alhatom

felnő bennem a fegyelem

fáradt szívedet hallgatom

sose volt ekkora a csend

nem alhatom nem alhatom

már nincs kint és nincs idebent

fáradt szívedet hallgatom

(Megjelent a Tiszatáj 1980/6. számában)

A Tiszatáj folyóirat archívuma elérhető a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának oldalán >>>