11.12.
| Tompa Andrea nyitja meg a 16. Verzió Filmfesztivált >>>
11.12
| Lásd élesebben! >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>

10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Kemény téma
2017.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ TÓTH KINGÁVAL HOLDVILÁGKÉPŰEK C. KÖTETE KAPCSÁN

A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy „képből” állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

Az emberi test problémakörei központi motívumként jelennek meg köteteidben. Míg előző köteted homlokterében az ember és a gép kölcsönhatásainak boncolgatása állt, a Holdvilágképűek miben mutat ehhez képest eltolódást?

A Holdvilágképűek is foglalkozik ezzel, itt az ember és a gép ugyanúgy intim és hideg viszonyban állnak, olvadnak eggyé, de itt foglalkoztatnak más kérdések is, mint például a „másik”, a „más”, a betegség mint „a másik”, „az idegen”, hogy mindez hogy jelenik meg a nyelvben, hogy a betegség mit csinál a nyelvvel, milyen új nyelv, új entitás jön itt létre, milyen „másikat” teremt meg a saját agyunk, hogy funkcionálunk és hogy funkcionálnak a betegségek, milyen útitársak ők – egyáltalán lehetséges-e a beszéd róluk, mint idegenekről, vagy mi már új formák vagyunk a betegségeink által? Milyen izolált és milyen közös tereket hozunk létre velük, a többiekkel, magunkkal? Hogyan fejlődünk a betegségünk miatt vagy a betegségünkkel, és mi hogyan fejlesztjük, nevelgetjük a diagnózisainkat?

– Lehet köze a betegségnek, mint metaforának, a konkrét magunkon, vagy magunkban hordozott betegségekhez az irodalom terében?

A kórokozóink, teremtményeink új nyelvet követelnek. Amire a könyv írása közben és érintettekkel való találkozások alkalmával rádöbbentem, az az, hogy nincs a betegségnek nyelve. Ez a szó sem működőképes, behatárol és stigmatizál. Külön nyelv, kifejezések szükségesek ezeknek az állapotoknak a leírásához. Egyik legfontosabb pillanatom volt, amikor érintettektől kaptam ilyen válaszokat, hogy „a könyv nevet és nyelvet adott nekünk. Erről eddig azért nem lehetett beszélni, mert nem volt nyelv hozzá.” Vegyük például a címet is, Holdvilágképnek hívják a szteroidokkal kezelt páciensek arcát, amikor az orcák kicsit felpuffadnak és felemelik a szemeket, ezáltal egy örökös mosolygást előhívva, tehát a betegség általános jeleként is értelmezhető, miközben az űrutazók arca is holdvilágképűvé változik az űrhajóban fellépő fizikai változások során. Csak maga ez a kép mennyire kettős, benne van egy nagyon kemény, sok fájdalommal és harccal járó állapot és a teljes szabadság.

– A betegséget traumaként kezeled, vagy éppen a trauma feloldásának célja mozgat, vagy inkább az elfogadás, ami a betegséggel való együttélés tanulását jelenti?

Amikor az emberből/ben lógnak a csövek, tehát megvalósul a fentebb említett intim viszony a géppel, az semmiképp sem a legfrankóbb pillanat, hogy ne kerteljek. De ez ugye egy valóságos szituáció, akár trauma, akár jól megfigyelhető színes-szagos helyzet, viszont itt még nem beszélünk szerintem irodalomról. Engem a traumairodalom nem igazán mozgat, nem ezen az úton indultam el ezzel a könyvvel. Ez a könyv sem kizárólag a betegségről szól, sokkalta számos párhuzamos dimenzióról, amik rendben, a betegség miatt is, de álmodással, agyi teremtéssel, víziókkal, mindenféle mentális és fizikai utazásokkal teremtődnek meg. A betegség állapot és lehetőség a teremtésre és a megfigyelésre, és ez a fókusz számomra mindenképpen izgalmasabb, mint egy szenvedéstörténet. Feloldani nem lehetséges ezeket a helyzeteket, erről is fontos beszélgetni, az én „alapanyagaim” nem elmúló képződmények, itt kizárólag együttélni lehet, nincs mit feloldani.

– Célod volt az, hogy a kötet megjelenésével segítsd a betegségekkel együtt élőket?

Ez is egy cél volt, igen, alapvetően szeretném megváltoztatni a betegségről való gondolkodást. Ehhez viszont közös alkalmak szükségesek egészségesekkel és érintettekkel – jó volna ezt a kettéválasztódást is megszűntetni. A Ritka és Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége és a Magyar Immunhiányos Betegek Egyesülete például rengeteget dolgozik azért, hogy ilyen párbeszédek születhessenek, konferenciákat, divatgálákat, világnapokat szerveznek, örülök, hogy a munka során sikerült megtalálnunk egymást és remélem, hogy ez a könyv is hozzátesz majd a munkájukhoz.

– Multimediális gondolkodásmódod kilépteti majd a Holdvilágképűeket is a könyv teréből?

Természetesen, a kötetben már megtalálhatóak a növényi-emberi szervgrafikák és a röntgen-fotó-montázsok, de két videó is készült (X-RAY és X-RAY/SKIN), melyekkel – és a hozzájuk kapcsolódó performanszokkal – már sok helyen felléptem (többek között Lipcsei Könyvvásár, Berlini Irodalmi Fesztiválok, Mitte Media Fesztivál), most júniusban tartottam németül workshopot  és performanszot „A szörnyeteg a nyelvben” címmel Hildesheimben a Kunstraum galériában, tavaly Skandináviában a CROWD fesztiválon is vittem már ennek a programnak az angol verzióját és dolgozom tovább. November elején Trapp Dominikával tartunk egy kiállítással egybekötött kötetbemutatót Budapesten a Laborban, ahol terveim szerint Antony Rajzhekov-val együtt bemutatjuk az ÚJBŐR (NEUHAUT/NEWSKIN) multimédiás, élő digitális programozással egybekötött hang-és vizuális performanszunkat és Boros Violával is tervezzük a további együttműködést. Aztán itt a STAGE (FAL-színpad) kiselőadás is, ami viszont az ember (különösen a nő) eltárgyiasításáról szól. Ezt már alkalmam volt a GORKI színházban előadni és jövőre a Shamrock fesztiválon is előadom, szeretném magyarul is elvinni olyan helyekre, ahol az egyenlő jogok védelme áll a fókuszpontban. És még bőven van itt tennivaló, hanganyag, más nyelvek bevonása, további vizuális munkák. Mindezek mellett szeretnék itthon is workshopokat tartani, kemény téma ez, van miről beszélgetnünk.

Sirbik Attila

 

 

 

TOTH KTóth Kinga: Holdvilágképűek

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

128 oldal, 2499 Ft

 


Címke: , , , ,
2019.10.20 - tiszatáj

PUCCINI EGYFELVONÁSOSOK SZEGEDEN
Egy estén, hármas oltárképnek képzelte el három egyfelvonásosát Puccini. Egy sötét, drámai, egy mennyei-lírai darab, és egy vágtató, szikrázóan szellemes komédia – hárman adják ki az egészet. Ám így erre ma kevés operaház vállalkozik. A három darab együtt kicsit sok a közönségnek, ráadásul az átdíszítést, a hosszú szünetet sem lehet megspórolni. Legutóbb az Erkel Színházban is csak a bemutatón hangzott föl mind a három mű, utána mindig csak kettőt lehetett választani… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.10.19 - tiszatáj

A RENDSZER
Spanyolország az utóbbi időben előszeretettel mímeli a hollywoodi zsánerfilmek öntőformáit: az 1968–1975-ös aranykort követő horror-reneszánsz után egyre nagyobb teret kap a csavaros thrillerek honosítása. Oriol Paulo betyáros műfaji ujjgyakorlatait követően a románcban és sorozatgyilkos-thrillerben egyformán jártas Rodrigo Sorogoyen is letette a névjegyét, tavalyi politikai thrillerje részben adózik a hagyományoknak, ugyanakkor bizonyos pontokon el is mer térni azoktól… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő