02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>
12.20.
| Idén Czakó Julianna kapta a Domján Edit-díjat >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Kemény téma
2017.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ TÓTH KINGÁVAL HOLDVILÁGKÉPŰEK C. KÖTETE KAPCSÁN

A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy „képből” állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

Az emberi test problémakörei központi motívumként jelennek meg köteteidben. Míg előző köteted homlokterében az ember és a gép kölcsönhatásainak boncolgatása állt, a Holdvilágképűek miben mutat ehhez képest eltolódást?

A Holdvilágképűek is foglalkozik ezzel, itt az ember és a gép ugyanúgy intim és hideg viszonyban állnak, olvadnak eggyé, de itt foglalkoztatnak más kérdések is, mint például a „másik”, a „más”, a betegség mint „a másik”, „az idegen”, hogy mindez hogy jelenik meg a nyelvben, hogy a betegség mit csinál a nyelvvel, milyen új nyelv, új entitás jön itt létre, milyen „másikat” teremt meg a saját agyunk, hogy funkcionálunk és hogy funkcionálnak a betegségek, milyen útitársak ők – egyáltalán lehetséges-e a beszéd róluk, mint idegenekről, vagy mi már új formák vagyunk a betegségeink által? Milyen izolált és milyen közös tereket hozunk létre velük, a többiekkel, magunkkal? Hogyan fejlődünk a betegségünk miatt vagy a betegségünkkel, és mi hogyan fejlesztjük, nevelgetjük a diagnózisainkat?

– Lehet köze a betegségnek, mint metaforának, a konkrét magunkon, vagy magunkban hordozott betegségekhez az irodalom terében?

A kórokozóink, teremtményeink új nyelvet követelnek. Amire a könyv írása közben és érintettekkel való találkozások alkalmával rádöbbentem, az az, hogy nincs a betegségnek nyelve. Ez a szó sem működőképes, behatárol és stigmatizál. Külön nyelv, kifejezések szükségesek ezeknek az állapotoknak a leírásához. Egyik legfontosabb pillanatom volt, amikor érintettektől kaptam ilyen válaszokat, hogy „a könyv nevet és nyelvet adott nekünk. Erről eddig azért nem lehetett beszélni, mert nem volt nyelv hozzá.” Vegyük például a címet is, Holdvilágképnek hívják a szteroidokkal kezelt páciensek arcát, amikor az orcák kicsit felpuffadnak és felemelik a szemeket, ezáltal egy örökös mosolygást előhívva, tehát a betegség általános jeleként is értelmezhető, miközben az űrutazók arca is holdvilágképűvé változik az űrhajóban fellépő fizikai változások során. Csak maga ez a kép mennyire kettős, benne van egy nagyon kemény, sok fájdalommal és harccal járó állapot és a teljes szabadság.

– A betegséget traumaként kezeled, vagy éppen a trauma feloldásának célja mozgat, vagy inkább az elfogadás, ami a betegséggel való együttélés tanulását jelenti?

Amikor az emberből/ben lógnak a csövek, tehát megvalósul a fentebb említett intim viszony a géppel, az semmiképp sem a legfrankóbb pillanat, hogy ne kerteljek. De ez ugye egy valóságos szituáció, akár trauma, akár jól megfigyelhető színes-szagos helyzet, viszont itt még nem beszélünk szerintem irodalomról. Engem a traumairodalom nem igazán mozgat, nem ezen az úton indultam el ezzel a könyvvel. Ez a könyv sem kizárólag a betegségről szól, sokkalta számos párhuzamos dimenzióról, amik rendben, a betegség miatt is, de álmodással, agyi teremtéssel, víziókkal, mindenféle mentális és fizikai utazásokkal teremtődnek meg. A betegség állapot és lehetőség a teremtésre és a megfigyelésre, és ez a fókusz számomra mindenképpen izgalmasabb, mint egy szenvedéstörténet. Feloldani nem lehetséges ezeket a helyzeteket, erről is fontos beszélgetni, az én „alapanyagaim” nem elmúló képződmények, itt kizárólag együttélni lehet, nincs mit feloldani.

– Célod volt az, hogy a kötet megjelenésével segítsd a betegségekkel együtt élőket?

Ez is egy cél volt, igen, alapvetően szeretném megváltoztatni a betegségről való gondolkodást. Ehhez viszont közös alkalmak szükségesek egészségesekkel és érintettekkel – jó volna ezt a kettéválasztódást is megszűntetni. A Ritka és Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége és a Magyar Immunhiányos Betegek Egyesülete például rengeteget dolgozik azért, hogy ilyen párbeszédek születhessenek, konferenciákat, divatgálákat, világnapokat szerveznek, örülök, hogy a munka során sikerült megtalálnunk egymást és remélem, hogy ez a könyv is hozzátesz majd a munkájukhoz.

– Multimediális gondolkodásmódod kilépteti majd a Holdvilágképűeket is a könyv teréből?

Természetesen, a kötetben már megtalálhatóak a növényi-emberi szervgrafikák és a röntgen-fotó-montázsok, de két videó is készült (X-RAY és X-RAY/SKIN), melyekkel – és a hozzájuk kapcsolódó performanszokkal – már sok helyen felléptem (többek között Lipcsei Könyvvásár, Berlini Irodalmi Fesztiválok, Mitte Media Fesztivál), most júniusban tartottam németül workshopot  és performanszot „A szörnyeteg a nyelvben” címmel Hildesheimben a Kunstraum galériában, tavaly Skandináviában a CROWD fesztiválon is vittem már ennek a programnak az angol verzióját és dolgozom tovább. November elején Trapp Dominikával tartunk egy kiállítással egybekötött kötetbemutatót Budapesten a Laborban, ahol terveim szerint Antony Rajzhekov-val együtt bemutatjuk az ÚJBŐR (NEUHAUT/NEWSKIN) multimédiás, élő digitális programozással egybekötött hang-és vizuális performanszunkat és Boros Violával is tervezzük a további együttműködést. Aztán itt a STAGE (FAL-színpad) kiselőadás is, ami viszont az ember (különösen a nő) eltárgyiasításáról szól. Ezt már alkalmam volt a GORKI színházban előadni és jövőre a Shamrock fesztiválon is előadom, szeretném magyarul is elvinni olyan helyekre, ahol az egyenlő jogok védelme áll a fókuszpontban. És még bőven van itt tennivaló, hanganyag, más nyelvek bevonása, további vizuális munkák. Mindezek mellett szeretnék itthon is workshopokat tartani, kemény téma ez, van miről beszélgetnünk.

Sirbik Attila

 

 

 

TOTH KTóth Kinga: Holdvilágképűek

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

128 oldal, 2499 Ft

 


Címke: , , , ,
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BÁTHORI CSABA: SE FELEDÉS, SE ÁLOM
Báthori Csaba 2019 december végén jelentkezett újabb verseskötettel. Két évvel a vaskos Melankólia c. szonettkötet után most egy filigrán könyvecskével, amelyben szintén a szonett műfaj dominál. Az összesen hatvan versből csupán 4-5 más műfajú. Költői habitusához illő műfaj, kötött, fegyelmezett, klasszikus, egyszerre nehéz és tágas. A verskép közel egyforma, a tartalmak változatosak… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

BOTRÁNY
Önmagában sosem a szebbik nem felvonultatása garantálja a femme power-narratívájú történetek sikerét. Poszterszöveggé redukálni a hölgykaraktereket a rideg férfiszemszögnek alárendeléssel felérő áldozatpozíció – az emancipációs fabulák, legyen bármennyire elcsépelt szlogen, továbbra is ügyesen kontúrozott szereplőkkel, okosan írt szkripttel érvényesülhetnek… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.12 - tiszatáj

GÖMÖRI KRISZTIÁN MÁGNÁS MISKA UTÁN DÖBRÖGI SZEREPÉRE KÉSZÜL
A Mágnás Miska szerepében parádés alakítást nyújtó Gömöri Krisztiánnak ez a huszonharmadik évada a Szegedi Nemzeti Színházban. A népszerű színész régóta vágyott rá, hogy a lovászfiú bőrébe bújhasson, most élvezi a sikert. Lúdas Matyi szerepéről lekésett, így a legközelebbi premieren már Döbrögiként mutatkozik be… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő