07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Kemény téma
2017.08.08 - tiszatáj

INTERJÚ TÓTH KINGÁVAL HOLDVILÁGKÉPŰEK C. KÖTETE KAPCSÁN

A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy „képből” állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

Az emberi test problémakörei központi motívumként jelennek meg köteteidben. Míg előző köteted homlokterében az ember és a gép kölcsönhatásainak boncolgatása állt, a Holdvilágképűek miben mutat ehhez képest eltolódást?

A Holdvilágképűek is foglalkozik ezzel, itt az ember és a gép ugyanúgy intim és hideg viszonyban állnak, olvadnak eggyé, de itt foglalkoztatnak más kérdések is, mint például a „másik”, a „más”, a betegség mint „a másik”, „az idegen”, hogy mindez hogy jelenik meg a nyelvben, hogy a betegség mit csinál a nyelvvel, milyen új nyelv, új entitás jön itt létre, milyen „másikat” teremt meg a saját agyunk, hogy funkcionálunk és hogy funkcionálnak a betegségek, milyen útitársak ők – egyáltalán lehetséges-e a beszéd róluk, mint idegenekről, vagy mi már új formák vagyunk a betegségeink által? Milyen izolált és milyen közös tereket hozunk létre velük, a többiekkel, magunkkal? Hogyan fejlődünk a betegségünk miatt vagy a betegségünkkel, és mi hogyan fejlesztjük, nevelgetjük a diagnózisainkat?

– Lehet köze a betegségnek, mint metaforának, a konkrét magunkon, vagy magunkban hordozott betegségekhez az irodalom terében?

A kórokozóink, teremtményeink új nyelvet követelnek. Amire a könyv írása közben és érintettekkel való találkozások alkalmával rádöbbentem, az az, hogy nincs a betegségnek nyelve. Ez a szó sem működőképes, behatárol és stigmatizál. Külön nyelv, kifejezések szükségesek ezeknek az állapotoknak a leírásához. Egyik legfontosabb pillanatom volt, amikor érintettektől kaptam ilyen válaszokat, hogy „a könyv nevet és nyelvet adott nekünk. Erről eddig azért nem lehetett beszélni, mert nem volt nyelv hozzá.” Vegyük például a címet is, Holdvilágképnek hívják a szteroidokkal kezelt páciensek arcát, amikor az orcák kicsit felpuffadnak és felemelik a szemeket, ezáltal egy örökös mosolygást előhívva, tehát a betegség általános jeleként is értelmezhető, miközben az űrutazók arca is holdvilágképűvé változik az űrhajóban fellépő fizikai változások során. Csak maga ez a kép mennyire kettős, benne van egy nagyon kemény, sok fájdalommal és harccal járó állapot és a teljes szabadság.

– A betegséget traumaként kezeled, vagy éppen a trauma feloldásának célja mozgat, vagy inkább az elfogadás, ami a betegséggel való együttélés tanulását jelenti?

Amikor az emberből/ben lógnak a csövek, tehát megvalósul a fentebb említett intim viszony a géppel, az semmiképp sem a legfrankóbb pillanat, hogy ne kerteljek. De ez ugye egy valóságos szituáció, akár trauma, akár jól megfigyelhető színes-szagos helyzet, viszont itt még nem beszélünk szerintem irodalomról. Engem a traumairodalom nem igazán mozgat, nem ezen az úton indultam el ezzel a könyvvel. Ez a könyv sem kizárólag a betegségről szól, sokkalta számos párhuzamos dimenzióról, amik rendben, a betegség miatt is, de álmodással, agyi teremtéssel, víziókkal, mindenféle mentális és fizikai utazásokkal teremtődnek meg. A betegség állapot és lehetőség a teremtésre és a megfigyelésre, és ez a fókusz számomra mindenképpen izgalmasabb, mint egy szenvedéstörténet. Feloldani nem lehetséges ezeket a helyzeteket, erről is fontos beszélgetni, az én „alapanyagaim” nem elmúló képződmények, itt kizárólag együttélni lehet, nincs mit feloldani.

– Célod volt az, hogy a kötet megjelenésével segítsd a betegségekkel együtt élőket?

Ez is egy cél volt, igen, alapvetően szeretném megváltoztatni a betegségről való gondolkodást. Ehhez viszont közös alkalmak szükségesek egészségesekkel és érintettekkel – jó volna ezt a kettéválasztódást is megszűntetni. A Ritka és Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége és a Magyar Immunhiányos Betegek Egyesülete például rengeteget dolgozik azért, hogy ilyen párbeszédek születhessenek, konferenciákat, divatgálákat, világnapokat szerveznek, örülök, hogy a munka során sikerült megtalálnunk egymást és remélem, hogy ez a könyv is hozzátesz majd a munkájukhoz.

– Multimediális gondolkodásmódod kilépteti majd a Holdvilágképűeket is a könyv teréből?

Természetesen, a kötetben már megtalálhatóak a növényi-emberi szervgrafikák és a röntgen-fotó-montázsok, de két videó is készült (X-RAY és X-RAY/SKIN), melyekkel – és a hozzájuk kapcsolódó performanszokkal – már sok helyen felléptem (többek között Lipcsei Könyvvásár, Berlini Irodalmi Fesztiválok, Mitte Media Fesztivál), most júniusban tartottam németül workshopot  és performanszot „A szörnyeteg a nyelvben” címmel Hildesheimben a Kunstraum galériában, tavaly Skandináviában a CROWD fesztiválon is vittem már ennek a programnak az angol verzióját és dolgozom tovább. November elején Trapp Dominikával tartunk egy kiállítással egybekötött kötetbemutatót Budapesten a Laborban, ahol terveim szerint Antony Rajzhekov-val együtt bemutatjuk az ÚJBŐR (NEUHAUT/NEWSKIN) multimédiás, élő digitális programozással egybekötött hang-és vizuális performanszunkat és Boros Violával is tervezzük a további együttműködést. Aztán itt a STAGE (FAL-színpad) kiselőadás is, ami viszont az ember (különösen a nő) eltárgyiasításáról szól. Ezt már alkalmam volt a GORKI színházban előadni és jövőre a Shamrock fesztiválon is előadom, szeretném magyarul is elvinni olyan helyekre, ahol az egyenlő jogok védelme áll a fókuszpontban. És még bőven van itt tennivaló, hanganyag, más nyelvek bevonása, további vizuális munkák. Mindezek mellett szeretnék itthon is workshopokat tartani, kemény téma ez, van miről beszélgetnünk.

Sirbik Attila

 

 

 

TOTH KTóth Kinga: Holdvilágképűek

Magvető Kiadó

Budapest, 2017

128 oldal, 2499 Ft

 


Címke: , , , ,
2019.07.16 - tiszatáj

ÁDÁM ZSUZSANNA ÉNEKLI AIDÁT A DÓM TÉREN
Meglepetést keltve idén bátor döntéssel egy pályája elején járó ifjú szopránra, a több külföldi és hazai énekversenyen már szép sikert aratott Ádám Zsuzsannára bízta Aida szerepét a Szegedi Szabadtéri Játékok. A népszerű Verdi-hősnőt olyan legendás énekesek keltették már életre a Dóm téren, mint Németh Mária, Margaret Tynes, Maria Biesu, Misura Zsuzsa, Tokody Ilona, Temesi Mária, Sümegi Eszter. Az impozáns névsor miatt is érthető: a szakma és a közönség is nagy várakozással tekint Ádám Zsuzsanna július 26-i debütálására, ami akár egy nemzetközi karrier kezdete is lehet… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2019.07.16 - tiszatáj

I AM MOTHER
Társas-, illetve párkapcsolatokat korántsem újkeletű sci-fi nyelvre fordítani. Richard Matheson 1954-es, azóta hivatkozási alappá nőtt regénye, a Legenda vagyok rögvest eklatáns példával szolgált a metaforikusan ábrázolt, együttélésre képtelen emberek huzavonáira. Craig Sputore júniusban útjára bocsátott Netflix-mozija e táborba kíván illeszkedni – noha az I Am Mother nagy ambíciókat dédelget, vállalása csak részben sikeres… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő