12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.10.
| Homo Ludens – Adománygyűjtő koncert >>>
12.08.
| Ismert művészek is közreműködnek a JaMese zenekar új adventi lemezén és koncertjén >>>
12.04.
| Rosa Montero és Szécsi Noémi irodalmi találkozása >>>
12.03.
| Pannon Filharmonikusok – Felebarát zenebarát >>>
12.01.
| ArteKino – decemberben ismét az európai filmeké a főszerep! >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>
11.26.
| Pitchfórum a 2020-as Friss Hús Rövidfilmfesztiválon – várják a pályázatokat >>>
11.25.
| Erősen indítja az évet a MASZK Egyesület >>>
11.22.
| Nyilvános a Szegedi Szabadtéri jövő évi rendezőinek névsora >>>
11.21.
| Megjelent a JCDecaux „Álljon meg egy novellára!” című novelláskötete >>>
11.19.
| László Noémi és Vahram Martiroszjan kapja 2020-ban a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
11.18.
| Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” különdíjat >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

A sorozatgyilkos reneszánsza
2017.08.01 - tiszatáj

SZFE IV. ÉVFOLYAM – BERNARD-MARIE KOLTÉS: ROBERTO ZUCCO

Miért akarjuk megérteni a gyilkosok észjárását? Mikor lettünk annyira nyitottak és kíváncsiak a probléma forrására, hogy a közelmúltban szerte a világon szinte új energiával töltődik meg ez a téma és jobbnál jobb filmek és sorozatok foglalkoznak a sorozatgyilkosság pszichológiai aspektusaival? A színházban pláne nagy igény van a főleg valós történetekre, de a drámairodalom ezzel foglalkozó darabok leporolására talán még inkább. Elég csak a londoni Ovalhouse színház Ted Bundyról szóló előadására gondolni, Sopsits Árpád 2016-os martfűi rémről szóló filmjére vagy éppenséggel a Színház-és Filmművészeti Egyetem negyedéves osztályának produkciójára, a Roberto Zucco-ra. Utóbbit az idei 27. Thealter fesztiválon a Kisszínházban láthatta a szegedi és Szegedre látogató közönség. A francia kommunista érzelmű író, Bernard-Marie Koltés önéletrajzi vonatkozású művében számos olyan elem van, amely mintegy érzékenyíteni hivatott az olvasót, vagy az előadás esetében a nézőt Zucco figurájához és úgy általában az ezzel kapcsolatosan felmerülő szociális problémákhoz. Nem fejti vissza az ok-okozati összefüggéseket, viszont hűen próbálja megragadni a közösség viselkedésformáját és az ebben drámai eseményekre bekövetkező változásokat.

Koltés maga is az a lázongó kerouac-i típusú ember, hőse így nem meglepően a valóságból merített Zucco a törvényen kívüli meg nem értett figura. Kovács Tamás a főszerepben egészen kiválóan, manírmentesen és csak leheletnyit patetikusan alakít egy olyan alakot, akit Koltés koncepciójában nagyon nehéz nem patetikusan és elvont módon játszani. A delejes ifjú, aki előbb kiirtotta a családját, amiért börtönbe is került, majd amikor sikerült megszöknie ismét megspórolt egy kis energiát a párkáknak, amikor újabb áldozatokat szedett. Az előadásból nem igazán derül ki, hogy szimpatizálnunk kellene vele, vagy messziről elkerülni az azonosulás vagy együttérzés szikráját is. Nehéz kérdés, főleg mivel huszonéves bűnelkövetőről beszélünk és ilyenkor automatikusan próbálunk ésszerű magyarázatot keresni, pedig egyszerűen Zucco csak az, aminek látszik.

 

_RRC0061-1600

 

Amitől nekem igazán erős volt a negyedéves osztály előadása az inkább a Horváth Csaba rendezése által megszületett színészi összhang. A feszült egymásra figyelés, hogy szinte érezni, ahogyan a szereplők ki tudják egészíteni fejben egymás mondatait és mozdulatait. Az a típusú összhang ez, amit egy színművészetis osztállyal tökéletesen ki lehet játszani, mert már megvan az a bizalom egymásban, amely összetapasztja és kerek egésszé formál egy produkciót. Kifejezetten ötletes volt például Zucco kívülállását oly módon ábrázolni, hogy Kovács Tamás a színpad majdnem minden szegletét kihasználja, hovatovább a színpadon kívüli részben is aktivizálja magát. Ez ábrázolja Zucco ösztönösségét, nemtörődömségét és a többi szereplővel szemben is sikerül átvitt és fizikai értelemben is erőfölénybe kerülni.

Ahhoz azonban, hogy Robert Zucco figurája működjön elengedhetetlen volt a többi szereplő erőteljessége. Mindegyiküknek van valami sajátos kötődése, hovatovább vonzalma a főhős irát, hol családi, hol párkapcsolati aspektusból, de például az öregember (Martinkovics Máté) esetében pillanatnyi szimpátia is képes megalapozni a bizalmat felé. Nos, ez a vonal talán klasszisokkal érdekesebb, mint maga a gyilkos indíttatásának fejtegetése. Megbízhatunk-e feltétlenül valakiben, aki csak úgy leül mellénk a padra, illetve milyen társadalmi következményei lehetnek annak a bizonytalanságnak, amelyet embertársaink iránt érzünk? Mennyiben hibásak a világ Roberto Zuccói abban, hogy az emberek többsége legszívesebben a négy fal között húzódna meg egész életében?  Az előadás kvázi romantikus szálán Zucco persze könnyen csavarja ujja köré a szegény családban nevelkedő Lánykát (Mészöly Anna), de ez vajmi kevéssé meglepő ez azt a fojtogatóan nyomasztó családi közeget ismerve, amelyből a lány jön. A sors maróan ironikus fordulata, hogy Roberto Zucco kerül nővé érése és önállósodása útjába.

 

_RRC9720-1600

 

Ami még kifejezőbb az az emberek reakciója a történetben szereplő túszdrámára, amelyben Zucco újabb áldozatokat szed. Nem kell messzire mennünk, hogy ilyen példákat a valóságban is találjunk. Itt aztán minden archetípus megjelenik, a nőért és gyerekért aggódó, a csak a gyerekért aggódó, a rendőrségben rendületlenül hívő, a rendőrséget heves érzelmekkel megvető, az analitikus szakértő és a többiek. Fantasztikusan groteszk Emily Grenader embertömegekről készült festményeit idéző jelenet ez, amely remekül helyezi el a mai ember ingerküszöbét a szociális érzékenység skáláján. Mindenki a saját álláspontját ütközteti, a reális helyzetfelmérés helyett egymás igazára tromfolnak, sőt egy ponton még székeiket is úgy helyezik el – mintegy meta-jelleggel-, mint egy színházban.

Roberto Zucco élete tehát tele van drámaisággal, amely hol releváns, hol nem, de amire egyáltalán nem kapunk választ, hogy volt-e bármikor is lehetősége a javulásra? Nem kapunk átfogó történetmesélést, nem datálja senki az ominózus töréspontot és sokkal inkább az ösztönlény szemszögéből, az emberi létállapottól való teljes elhidegülés jelenségét ábrázolja. Ha valami, akkor ez a szempont viszont kiválóan volt tálalva.

Roberto Zucco ugyanis azért sejthetően sohasem tudott volna betagozódni a társadalomba sohasem hozta volna fel senki precedens értékű történetként, mert nem tért volna jó útra. Zucco és halál az, ami kezdettől fogva kéz a kézben jártak, vágyott a halálra, vágyott arra, hogy ő okozza épp ezért saját meggyilkolására is legalább ennyire vágyott, hiszen nem volt miért, nem volt hová és nem volt kinek megjavulni.

Tóth Emese

 

_RRC0017-1600 _RRC0061-1600 _RRC9711-1600 _RRC9720-1600 _RRC9774-1600 _RRC9834-1600 _RRC9891-1600

Fotó: Thealterphoto 2017

 

Színház és Filmművészeti Egyetem IV. évfolyam (Budapest): Bernard Marie-Koltès: Roberto Zucco  

Szereplők:
Roberto Zucco: Kovács Tamás
az anyja; a direktrisz: László Lili
a lányka: Mészöly Anna
a lányka nővére; egy nő: Ballér Bianka
a lányka anyja; az elegáns hölgy; a rémült kurva: Ténai Petra
a lányka bátyja; egy férfi: Lestyán Attila
a lányka apja; a nehézfiú; második börtönőr; második rendőr: Vizi Dávid
az öregúr; első rendőr; a férfi: Martinkovics Máté
a bánatos felügyelő; a főfelügyelő; a türelmetlen strici: Vilmányi Benett
első börtönőr; egy felügyelő; a gyerek: Szántó Balázs


Címke: , , , , , ,
2019.12.05 - tiszatáj

45 ALKOTÓ TÖBB MINT HETVEN FELVÉTELE LÁTHATÓ A SZEGEDI TÁRLATON
Eifert János fotóművész válogatásában 45 kortárs magyar fotográfus táncművészeti képeiből nyílik kiállítás december 6-án, pénteken 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. A több mint hetven képből álló tárlat január 19-ig látható a Reök-palota második emeletén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

AZ ARANY KESZTYŰ
Fritz Honka hamburgi sorozatgyilkos 1970 és 1975 között négy, a város piroslámpás negyedének ivójában, Az Arany Kesztyűben részegedő prostituálttal és hajléktalan nővel végzett, feldarabolt tetemüket a lakásában rejtette el és mivel áldozatai többnyire magányosak voltak, senki nem kereste őket, a lakosságban fel sem merült, hogy pszichopata tizedeli a soraikat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.03 - tiszatáj

SZŐCS PETRA FILMJE
Szőcs Petra Déva című filmje az összes dokumentarista játékfilmes megoldást előveszi, teszi mindezt elképesztő frissességgel és alkotói érzékenységgel. Ha a végeredményt tekintjük, úgy tűnik, hogy Szőcs Petra és a munkatársai a terepen képesek a Cséplő Gyuri rendezőjének könnyedségével és megfigyelőképességével mozogni, azaz Schiffer Pál nyomdokaiba léptek – ismétlem, ehhez különleges adottságokra van szükség, beleérzőképességre, a szereplők iránti különleges figyelemre… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.12.01 - tiszatáj

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>
2019.11.30 - tiszatáj

HOTEL MUMBAI
2008. november 26-án szélsőséges iszlám terroristák rohamozták meg a Mumbai-ban lévő Taj Hotelt – ugyan az agresszorok más célpontokat is kiszemeltek, az ausztrál Anthony Maras tavalyi túszdrámája a luxusszálloda ostromát helyezi fókuszba. Jellemezőek rá az igaz történetek manírjai, hibái jól láthatóak, a Hotel Mumbai mégsem gyászos kudarcba fulladt próbálkozás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.29 - tiszatáj

MEGJELENT A TANULMÁNYOK 2019/1-ES SZÁMA ÉS MELLÉKLETE
Kézbe vehető az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának 2019/1-es száma. A hagyományoknak megfelelően a folyóirat első számával látott napvilágot A tanszék életéből című melléklet is, amely az elmúlt év során lezajlott események menetébe, a munkaközösség és a hallgatók munkájába és eredményeibe nyújt betekintést (képes) beszámolók, bibliográfiai adatok révén… – KIRÁLY TÍMEA AJÁNLÓJA

>>>
2019.11.28 - tiszatáj

KELEMEN-KÁLMÁNDY-PÁL-VERDI A BUDAPEST MUSIC CENTERBEN
Az operaszínpadon gyakori a párbaj, de azonos hangfajú énekesek ritkán csapnak össze. Baritonpárbajról nem tudok, bariton-bariton duett az alaprepertoárban is csak egy van: Falstaff és Ford kettőse Verdi operájában. A Budapest Music Center sorozatában most Verdi hőseit vették sorra. Először a nőket, azaz a szopránokat, most pedig a férfiakat, a baritonokat… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.11.27 - tiszatáj

PUSKÁS DÁNIEL: A VAKOK ZSOLTÁRA 
Már a kötet paratextusai is figyelemre méltók: érdemes szót ejteni a Remsey Dávid által tervezett, minimalizmusában is esztétikus borítóról; a rajta szereplő festmény (Kopasz Tamás: Zuhanás) címével, hangulatával a könyvtárgyként való megpillantáskor is előlegezi a versek alaphangvételét. A festmény címe korrelál azzal, hogy a versek egy létbe vetett, megkapaszkodni nem tudó, folyamatosan helyét kereső, de azt legfeljebb ideiglenesen megtaláló szubjektum kiáltásaként értelmezhetőek… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő