07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Mágnások kora
2012.08.21 - tiszatáj

MÁGNÁS MISKA, SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK

Hogy lehet-e korszerűen operettet játszani, arra már rég’ megkaptuk az igenlő választ, igaz, itthon először külhoni rendező mutatta meg, hogy milyen az. Lehet divatjamúlt egy műfaj, pláne, ha a színpadra állítás szokása nem enged a sablonokból, ha viszont valaki lehántja a megkövesedett hagyományokat, az operett is lehet több nosztalgikus álomnál.

Minden jó, ha vége jó, a Szegedi Szabadtéri Játékok a Mágnás Miskával nívósan zárta a szezont. Lehet, hogy a telt házhoz elég lett volna pusztán Szirmai Albert muzsikája és az önagában is szórakoztató történet, ám ez csak számszakilag hozott volna sikert, Alföldi Róbert rendezése viszont új utakra terelte az operettfelfogást, máról és mához szóló darabot faragott belőle.

Hogy az édeskés, melodramatikus, heppiendes történeteket is lehet klisék nélkül, új megvilágításban színpadra helyezni, azt Alföldi már a Csárdáskirálynővel is bebizonyította 2005-ben, most pedig – ha lehet ilyet mondani – még annál is több lehetősége kínálkozott, mivel a Mágnás Miska alapszituációja, illetve a benne rejlő társadalom- és morális kritika bicskanyitogatóan aktuális. Hogy az úri/uralkodó osztály tagjai nem engedik be köreikbe a másként gondolkodókat, hogy, ha valaki (csellel-fondorlattal) mégis beverekszi magát a jóba, pillanatok alatt magáévá teszi az allűröket, és esze ágában sincs kiesni a pixisből – nos, például ezek azok a darabbéli fordulatok, amelyek a mű premierje, azaz 1916 óta mit sem vesztettek az aktualitásukból. Hogy mindez meghökkentően életszerűen hat, ahhoz nyilván Vörös Róbert dramaturgnak van a legtöbb köze, aki, szó se róla, jó munkát végzett.

Ez az úri osztály már rég betokosodott önmagába, Alföldi pedig ennél is tovább megy, a nyitó képben a szereplők falnak és habzsolnak, miközben elégedett vagy mohó röfögéseket hallatnak úgy, mint amikor másnapos mivoltában disznóvá csúszik le az ember. Ám úgy néz ki, ebben a kastélyban ez nem múló állapot, ennek jelzése a darab folyamán hol fölerősödik, hol elhalkul, ilyenkor a díszlet pótolja az „identitást”, ugyanis a belső színtereket váltó kép egy hatalmas, zöld parkot mutat, amelyet – a nyírott bukszusokhoz hasonlatosan – három zöld disznót formázó „bokor” ural.

Nos, ebbe a miliőbe csöppen Baracs István vasútépítő mérnök, aki a fent leírt, önmaga ajnározásában elmerülő társaságba tolja be – a kényes grófok megleckéztetése céljából – az egyszerű lovászfiút, Miskát.

Bár ez az operett (Alföldi inkább zenés vígjátéknak mondja) földközelibb, mint vadromantikus társai, ez is a klasszikus szerep felállást követi: primadonna és bonviván, szubrett és táncoskomikus, plusz további komikus(ok) ziccerszerepben, valamint egy idősebb (lehetőleg) szülői pár, akik a fiatalok boldogsága útjában állnak.

Mivel ebben a sokak által lenézett, populáris műfajban egyszerre kell tudni énekelni, táncolni, színészileg karaktert hozni és humorérzékkel megáldva lenni, szinte nincs is megúszós szerep, mert akkor csak egy fekete lyuk marad a figura helyén. Sok múlik tehát a szereposztáson, amely papírforma szerint kifogástalannak ígérkezett.

A primadonna és a bonviván szerepére Alföldi két kiváló operaénekest hívott, Rácz Ritát (Rolla) és Haja Zsoltot (Baracs), akik nem csak kiváló zenei tehetségük folytán, de színészi képességeik és fizikai adottságaik miatt is jó választásnak bizonyultak. Ebben a darabban azonban több múlik a Marcsa–Miska kettősön, hiszen az ő tőrölmetszett természetességük, furfangos vitalitásuk, no meg slágerré vált számaik adják az előadás lendületét. Stohl Andrást az utolsó pillanatban találta telibe Miska szerepe, mert pár év múlva lehet, hogy kissé csodálkoznánk a lovászfiú életkorán, de most még éppen nem. Stohl rutinos és eredeti figura, jól áll neki a szerep, de az igazi meglepetést és nézői elragadtatást a Nemzeti Színház fiatal művésze, Radnay Csilla váltotta ki, aki minden tekintetben parádés alakítást nyújtott Marcsaként. Úgy bűvölte a négyezres tömeget, mintha a Dóm téri színpadra született volna, remekül énekel, jól táncol, s mindemellett átütő egyéniség.

A kleptomániás nagymama szerepében Molnár Piroska brillírozott, aki – a nézőtérről legalább is úgy tűnik – a kisujjából rázza ki a szerepet, ironikus, bölcs alakja szinte kormányozza az előadást. Náray Erika és Hirtling István hihetően korlátolt Korláthyék, viszont Pixi és Mixi hálásan lüke szerepébe két, egyébként nagyszerű művésznek – László Zsolt és Znamenák István – majdhogy nem beletört a bicskája. Ez azért érdekes, mert a műfaj és a szerepkör borotvaélen táncoló nehézségeire figyelmeztet, s épp ezért nem mellékes Szatory Dávid „futottak még” nagyságrendű inasfigurája, aki viszont tökéletesen adta a faarcú, de nagyon is észnél lévő lakájt.

A látványért felelős kollégák is magas szinten teljesítettek, Menczel Róbert színpadképe végre nem zsibvásárt, de nagyvonalúan elegáns környezetet teremtett, könnyen átállítható technikával. Füzér Anni jelmezeire ugyanez mondható, az öltözékek nem csak a karakterek jellemzését és a jól láthatóságot, de a választékos ízlést is képviselték.

A bevezetőben említett külföldi rendező egyébként Victor Ioan Frunza, aki Szolnokon, 1994-ben egy egészen szokatlan Sybillt rendezett. Az operett-habostortából azóta mi is kidugtuk a fejünket, ami Zsótér és Mohácsi mellett (de már előttük) főleg Alföldi Róbertnek köszönhető.

Ibos Éva     

 [nggallery id=64]



2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő