01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Töredezett történetek
2017.06.28 - tiszatáj

KASSÁK MÚZEUM – KISCELLI MÚZEUM: KÜLÖNUTAK. KARL-HEINZ ADLER ÉS A MAGYAR ABSZTRAKCIÓ

A mai napig számos olyan hely található Magyarországon, ahol az 1950-1980-as évekig terjedő időszakban készült absztrakt térplasztikák járultak hozzá a városok esztétikai értékéhez. Évtizedekig fennmaradt számos darab, ám az utóbbi időben kezdtek tömegesen eltűnni. Az alapvető konfliktusnak az 1947-es absztrakt-realista vita  tekinthető, melynek Magyarországon a Kállai Ernő-féle Elvont Művészek Csoportjának (1946-1948) mozgalma ágyazott meg, akik 1947-ig első önálló kiállításukig szinte teljesen függetlenné váltak az Európai Iskolától. A vita lényege tömören az elvont művészet létjogosultsága, értelmezése volt. Kállai tétele az volt, hogy a geometriai és biológiai vonatkozású formák által inspirált műalkotások ragadják meg legjobban a természet lényegét.

A Kassák-féle kiállítás alappillérét számos magyar vonatkozás mellett Karl-Heinz Adler drezdai művész munkássága alkotja. A grafikus és konceptuális művészet neves képviselőjének életútja a tárlaton egy informatív szövegben, valamint a magyar és az egykori NDK kultúrpolitikájának absztrakt művészettel kapcsolatos vonatkozásában egy idővonallal ismerteti szakmai mérföldköveit. Karrierje egyik legsarkalatosabb pontja talán, hogy a NDK területén 1957-58-tól alkotott absztrakt művei nem jelenhettek meg nyilvánosan, első önálló kiállítása 1982-ben nyílt Drezdában a Galerie Mittében. Ez többek között azért is volt problematikus, mert egyébként Drezda és Berlin utcáin számos épületen voltak láthatóak Adler geometrikus térplasztikái, homlokzati díszítései. Számos alkalommal együtt dolgozott Friedrich Krachttal, akivel kifejlesztették az úgynevezett betonformaelem-rendszert. Adler kollázsai és rajzai – akárcsak köztéri művei – a geometrikus formák szín, fény és térbeli vonatkozását vizsgálják. Ezek a formák vitálisak, szinte látni a mozgásfázisát egy-egy térbeli alakzatnak. Remekül edzi a befogadó térlátását és nyitottságát, az értelmezés sokszínűségére.

 

Adler_2_fotós-Simon Zsuzsanna

 

A Kiscelli Múzeum nagyformátumú Templomterében látható tárlat Józsa Bálintra, Lantos Ferencre és számos magyar kortársukra is fókuszál. A debreceni Józsa évekig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadója volt. Kezdetben bronz és acél felhasználásával kisplasztikákat készített, később köztéri alkotásokkal foglalkozott, melynek alapanyagai a beton, a fa és az acél voltak. Legtöbb kiállítását Budapest jegyzi, de művei megtekinthetőek voltak Szegeden, Zánkán, Stuttgartban, Bécsben és Nürnbergben is. Lantos Ferenc pécsi születésű művész geometrikus absztrakciója az 1960-as években teljesedett ki. Híres Frízelemek Pécsről című darabja is látható, amely az egykori DÉDÁSZ épületét díszítette. Lantos az olaj, az akril valamint a zománc használatát preferálta. Nála a geometriai formák variációi a négyzethálóban kaptak főszerepet, melyben különböző metszések periodikusan alkotnak meg különböző színfelületeket.

A geometrikus absztrakció létjogosultsága több szempontból is lényeges volt; egyrészt fontos motiváló erőként hatott az absztrakció vitában, hogy a geometrikus térplasztikák, épületdíszítések mintegy összhangba kerüljenek az emberek mindennapjaival. Azzal, hogy az emberek életének részévé tették, a városok különböző pontjainak stílusához és hangulatához pozícionálták, áthidalták a vita talán legproblematikusabb pontját, az értelmezés nehézségét. Mind Adler, mind Józsa művei egy egészen más regiszteren kezdtek el működni, nem feltétlenül volt cél, hogy másodlagos értelmet is nyerjenek az alkotások, de természetesen megmaradt a lehetőség a szabad asszociációra, nem utolsó sorban pedig esztétikailag is egyedi látványvilágot alkottak.

Jó példa erre Józsa munkája Budapesten a Déli pályaudvar metróaluljárójának falán. Szintén Józsa alkotása a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) előtt álló krómacél térplasztika, a Gömb (1974). Ez a darab például szoros kapcsolódási pont az SZBK tevékenységével is, felépítése és részletessége a sejtosztódásra is reflektál. Mindkét esetben igaz tehát, hogy reagálnak környezetükre, de önmagában létező műalkotásként is tekinthetünk rájuk. Ez a kettősség fontos, ám például a politika szemszögéből nézve ezek a homlokzati elemek, faldíszek, köztéri szobrok egyfajta lázadást képviseltek.

 

2.fotó_Bognár Benedek

 

A szocializmus időszakában céljuk volt az úgynevezett „érthetetlen művészet”-et hiteltelenné tenni, hiszen akárcsak az irodalomban a szóképekkel, metaforákkal is könnyű volt visszaélni, úgy akár egy-két köztéri műalkotás is tudott többet mondani annál, mint aminek elsőre látszott. Másrészt az eklektikus városkép felfogás eszméje nem illett bele az alapvetően klasszikus történelmi épületek, szoborcsoportok által kialakult nosztalgikus elképzelésbe. A közelmúltban lerombolt vagy ismeretlen okokból eltűnt darabok azonban főleg az újraértékesítés, újrafeldolgozás miatt nem találhatóak már eredeti helyükön.

A tárlaton, bár Józsa és Adler munkásságát, történetét elemzi kicsit részletesebben, láthatjuk még Maurer Dóra valamint Deim Pál alkotásait is. Deim művei közül például látható a Tájékozódási plasztika (1976), amely tökéletesen reprezentálja Deim szín és fény kapcsolatának felkutatása iránt táplált elhivatottságát. Deim a fizikai úton prezentálja azt, amit a festészetben általában hagyományosan ábrázolnak.

Aki különösen érdeklődik a téma iránt, annak ajánlanám a közismert Fortepan oldalt, ahol számos régi fotográfián fellelhetőek ezek a roppant izgalmas és különleges atmoszférát teremtő domborművek, térplasztikák, szobrok és festmények vagy érdemes megnézni a Köztérkép külön a tárlathoz kapcsolódóan készített térképét, melyen véget nem érően bogarászhatjuk fellelhetőségüket szerte az országban, külön kiemelve azokat a városokat, amelyekben még épségben vannak és azokat, amelyekben már sajnos megsemmisültek.

Tóth Emese

 

2.fotó_Bognár Benedek 3.fotó_Bognár Benedek fotó_Bognár Benedek Adler_1_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_2_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_3_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_4_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_5_fotós-Simon Zsuzsanna

 

 

0000000958Különutak. Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár közös kiállítása

2017. május 31. – szeptember 17. 17:00 – 18:30

 

 

 

 


Címke: , , , , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő