04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.11.
| A Fugato Orchestra és Lackfi János verses koncertje >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Töredezett történetek
2017.06.28 - tiszatáj

KASSÁK MÚZEUM – KISCELLI MÚZEUM: KÜLÖNUTAK. KARL-HEINZ ADLER ÉS A MAGYAR ABSZTRAKCIÓ

A mai napig számos olyan hely található Magyarországon, ahol az 1950-1980-as évekig terjedő időszakban készült absztrakt térplasztikák járultak hozzá a városok esztétikai értékéhez. Évtizedekig fennmaradt számos darab, ám az utóbbi időben kezdtek tömegesen eltűnni. Az alapvető konfliktusnak az 1947-es absztrakt-realista vita  tekinthető, melynek Magyarországon a Kállai Ernő-féle Elvont Művészek Csoportjának (1946-1948) mozgalma ágyazott meg, akik 1947-ig első önálló kiállításukig szinte teljesen függetlenné váltak az Európai Iskolától. A vita lényege tömören az elvont művészet létjogosultsága, értelmezése volt. Kállai tétele az volt, hogy a geometriai és biológiai vonatkozású formák által inspirált műalkotások ragadják meg legjobban a természet lényegét.

A Kassák-féle kiállítás alappillérét számos magyar vonatkozás mellett Karl-Heinz Adler drezdai művész munkássága alkotja. A grafikus és konceptuális művészet neves képviselőjének életútja a tárlaton egy informatív szövegben, valamint a magyar és az egykori NDK kultúrpolitikájának absztrakt művészettel kapcsolatos vonatkozásában egy idővonallal ismerteti szakmai mérföldköveit. Karrierje egyik legsarkalatosabb pontja talán, hogy a NDK területén 1957-58-tól alkotott absztrakt művei nem jelenhettek meg nyilvánosan, első önálló kiállítása 1982-ben nyílt Drezdában a Galerie Mittében. Ez többek között azért is volt problematikus, mert egyébként Drezda és Berlin utcáin számos épületen voltak láthatóak Adler geometrikus térplasztikái, homlokzati díszítései. Számos alkalommal együtt dolgozott Friedrich Krachttal, akivel kifejlesztették az úgynevezett betonformaelem-rendszert. Adler kollázsai és rajzai – akárcsak köztéri művei – a geometrikus formák szín, fény és térbeli vonatkozását vizsgálják. Ezek a formák vitálisak, szinte látni a mozgásfázisát egy-egy térbeli alakzatnak. Remekül edzi a befogadó térlátását és nyitottságát, az értelmezés sokszínűségére.

 

Adler_2_fotós-Simon Zsuzsanna

 

A Kiscelli Múzeum nagyformátumú Templomterében látható tárlat Józsa Bálintra, Lantos Ferencre és számos magyar kortársukra is fókuszál. A debreceni Józsa évekig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadója volt. Kezdetben bronz és acél felhasználásával kisplasztikákat készített, később köztéri alkotásokkal foglalkozott, melynek alapanyagai a beton, a fa és az acél voltak. Legtöbb kiállítását Budapest jegyzi, de művei megtekinthetőek voltak Szegeden, Zánkán, Stuttgartban, Bécsben és Nürnbergben is. Lantos Ferenc pécsi születésű művész geometrikus absztrakciója az 1960-as években teljesedett ki. Híres Frízelemek Pécsről című darabja is látható, amely az egykori DÉDÁSZ épületét díszítette. Lantos az olaj, az akril valamint a zománc használatát preferálta. Nála a geometriai formák variációi a négyzethálóban kaptak főszerepet, melyben különböző metszések periodikusan alkotnak meg különböző színfelületeket.

A geometrikus absztrakció létjogosultsága több szempontból is lényeges volt; egyrészt fontos motiváló erőként hatott az absztrakció vitában, hogy a geometrikus térplasztikák, épületdíszítések mintegy összhangba kerüljenek az emberek mindennapjaival. Azzal, hogy az emberek életének részévé tették, a városok különböző pontjainak stílusához és hangulatához pozícionálták, áthidalták a vita talán legproblematikusabb pontját, az értelmezés nehézségét. Mind Adler, mind Józsa művei egy egészen más regiszteren kezdtek el működni, nem feltétlenül volt cél, hogy másodlagos értelmet is nyerjenek az alkotások, de természetesen megmaradt a lehetőség a szabad asszociációra, nem utolsó sorban pedig esztétikailag is egyedi látványvilágot alkottak.

Jó példa erre Józsa munkája Budapesten a Déli pályaudvar metróaluljárójának falán. Szintén Józsa alkotása a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) előtt álló krómacél térplasztika, a Gömb (1974). Ez a darab például szoros kapcsolódási pont az SZBK tevékenységével is, felépítése és részletessége a sejtosztódásra is reflektál. Mindkét esetben igaz tehát, hogy reagálnak környezetükre, de önmagában létező műalkotásként is tekinthetünk rájuk. Ez a kettősség fontos, ám például a politika szemszögéből nézve ezek a homlokzati elemek, faldíszek, köztéri szobrok egyfajta lázadást képviseltek.

 

2.fotó_Bognár Benedek

 

A szocializmus időszakában céljuk volt az úgynevezett „érthetetlen művészet”-et hiteltelenné tenni, hiszen akárcsak az irodalomban a szóképekkel, metaforákkal is könnyű volt visszaélni, úgy akár egy-két köztéri műalkotás is tudott többet mondani annál, mint aminek elsőre látszott. Másrészt az eklektikus városkép felfogás eszméje nem illett bele az alapvetően klasszikus történelmi épületek, szoborcsoportok által kialakult nosztalgikus elképzelésbe. A közelmúltban lerombolt vagy ismeretlen okokból eltűnt darabok azonban főleg az újraértékesítés, újrafeldolgozás miatt nem találhatóak már eredeti helyükön.

A tárlaton, bár Józsa és Adler munkásságát, történetét elemzi kicsit részletesebben, láthatjuk még Maurer Dóra valamint Deim Pál alkotásait is. Deim művei közül például látható a Tájékozódási plasztika (1976), amely tökéletesen reprezentálja Deim szín és fény kapcsolatának felkutatása iránt táplált elhivatottságát. Deim a fizikai úton prezentálja azt, amit a festészetben általában hagyományosan ábrázolnak.

Aki különösen érdeklődik a téma iránt, annak ajánlanám a közismert Fortepan oldalt, ahol számos régi fotográfián fellelhetőek ezek a roppant izgalmas és különleges atmoszférát teremtő domborművek, térplasztikák, szobrok és festmények vagy érdemes megnézni a Köztérkép külön a tárlathoz kapcsolódóan készített térképét, melyen véget nem érően bogarászhatjuk fellelhetőségüket szerte az országban, külön kiemelve azokat a városokat, amelyekben még épségben vannak és azokat, amelyekben már sajnos megsemmisültek.

Tóth Emese

 

2.fotó_Bognár Benedek 3.fotó_Bognár Benedek fotó_Bognár Benedek Adler_1_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_2_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_3_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_4_fotós-Simon Zsuzsanna Adler_5_fotós-Simon Zsuzsanna

 

 

0000000958Különutak. Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár közös kiállítása

2017. május 31. – szeptember 17. 17:00 – 18:30

 

 

 

 


Címke: , , , , , , , ,
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

PARASZTBECSÜLET / BAJAZZÓK
Régi (téves) ötlet, hogy a két darabot össze kell kapcsolni, az úgymond „verista ikrek”-nek közös apát és anyát kell találni. Persze ebből akár jó is kisülhetne. Halasi Imre Szegeden azt találta ki, hogy játszódjanak ugyanott, ugyanabban a faluban. A Parasztbecsület valamikor áprilisban, Húsvét mozgó ünnepén, a Bajazzók meg augusztusban. Utóbbi darabban a csepűrágók ki is mondják, hogy jártak már ebben a faluban… – MÁROK TAMÁS

>>>
2019.04.14 - tiszatáj

Egy váradi kiskocsma történeteit, életmeséit gyűjtötte kötetbe Tóth Ágnes. A kis sarki ivó, valahol a Sebes-Körös partján, még a régi békeidőket idézi, merthogy ezek a kiskocsmák mára a múlt ködébe vesztek, helyüket átvették a divatos romkocsmák, elegáns bisztrók, ahová turisták, diákok és ráérős úrinépek térnek be napközben. A Kocsmamesék főhősei önmagukat adják, minden megjátszás és álca nélkül. Saját életüket élik és vonszolják napról-napra… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.04.11 - tiszatáj

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő