08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Dvořák újra és újra
2017.06.07 - tiszatáj

NEW YORK PHILHARMONIC & ALAN GILBERT – DVOŘÁK: SYMPHONY NO. 9

Nem kell sokáig gondolkodni, hogy miért Dvořák, miért a 9. szimfónia az, amit a friss lemezükön játszanak a New York-i Filharmonikusok: érthető választás, idén 175 éves a New York Philharmonic, ünnepelni kell, és valami olyasmivel kell ünnepelni, ami kötődik a kedves New York-i zenészekhez, amivel demonstrálni lehet, hogy kik is ők, milyen múltjuk van.

Dvořák pedig éppen ilyen, hiszen a zenekar felkérésére írta a kilencedik szimfóniát, az üzenetet az Újvilágból. Pontosabban több változata is van a történetnek, van, amelyik szimplán úgy szól, hogy a cseh zeneszerző elment Amerikába, és nem volt semmiféle felkérés, az élmények hatására vette elő a kottapapírt. Nyilván az utóbbi verzió áll legközelebb az ember szívéhez, a kedves kis anekdota a nagy művészről, akire természetesen hatással van a csodás Amerika, a még csodásabb helyi dallamok, a népi motívumok a zenében. És mindez egy olyan műben keveredik, amit vélhetőleg még az is ismer, aki nem igazán tudja, ki is az a Dvořák.

 

920x920

 

Persze, a lényeg mégiscsak ez: hogy a 9. szimfónia mára igazi klasszikus, legalábbis az utolsó, negyedik tétel néhány szólamát mindenki ismeri. Rádióból, tévéből, moziból, kazettáról, cd-ről, tulajdonképpen teljesen mindegy. Mondjuk, csupán annyi a bökkenő, hogy nem is az utolsó tétel a legjobb, Dvořák cirka negyvenperces műve tele jobbnál jobb pillanatokkal. Eleve olyan az indítás, hogy a hallgató egyből elhiszi, a szerzőre tényleg az Egyesült Államok hatott, a forgatag, a metropolisz, az, amit manapság is nehéz felfogni. Erős indítás, majd lassabb tempó, olyan, amely valóban azt mutatja, hogy állandó kettősség között élünk, és magunk sem tudjuk eldönteni, mit akarunk. A második tétel, a largo (amelyre azt szokták mondani, népi, indián motívumok és költemények is szerepet játszottak abban, hogy ilyen lett) igazi ajándék a fülnek, és akárhányszor hallgatja az ember, mindig felfedez valami újat.

 

gilbert-alan-chris-lee-4_72-1080x675

 

Bár ehhez az kell, hogy a zenekar jól adja elő a szimfóniát, a karmester tudja, hogy mit szeretne, ne akarja elsietni, de ne is akarja bő lére ereszteni a tételeket. Alan Gilbert tudja, mit akar, ami nem meglepő, lévén ő a New York-i Filharmonikusok zenei vezetője, furcsa volna, ha nem tudná, mi a koncepció. Hogy mi a koncepció, arra persze van egy végtelenül egyszerű, már-már bornírt válasz: úgy kell előadni a kilencedik szimfóniát, hogy az ember az első perctől az utolsóig a fotelében maradjon, az első hangszer megszólalásától az utolsó fúvós elcsendesüléséig azt érezze, hogy igen, ez Dvořák, mondhat bárki bármit, a kilencedik szimfóniát bármikor érdemes újrahallgatni. Akkor meg pláne, ha valaki úgy vezényli, mint Alan Gilbert: finoman, ügyelve a tempóra, a mértékletességre. Nem magát akarja mutogatni, hanem Dvořákot, mi meg azon kapjuk magunkat, hogy hipp-hopp már le is telt ez a negyvenkét perc. De folytatni kell, újra és újra hallgatni, mert tényleg mondhat bárki bármit, a kilencedik szimfónia azért eléggé rendben van. És akkor még visszafogottan fogalmaztam.

 Gera Márton

 

 

 

1494932975_new-york-philharmonic-alan-gilbert-dvoak-symphony-no_-9-from-the-new-world-2017New York Philharmonic & Alan Gilbert – Dvořák: Symphony No. 9

New York Philharmonic, 2017

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ZUZANA KIZÁKOVÁVAL
Ahhoz, hogy egy fesztiválon minden flottul menjen, a folyamatokat a legapróbb részletekig meg kell tervezni. A Malomfesztiválon viszont nem csak színpadot, de közösséget is építenek. A fesztivál szellemiségéről  Zuzana Kizákovával, produkciós menedzserrel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.13 - tiszatáj

SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
A celldömölki társulat olyan üdén robbant be a Thealter Fesztiválba, mint pár éve a K2 Színház. Biztos nem véletlen, hogy egymásra találtak, közös produkciójukat látva a napnál világosabb, hogy értik egymást… – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.10 - tiszatáj

IMPULZUSMORZSÁK A THEALTER ELSŐ NÉGY NAPJÁRÓL
Elkezdődött, s a vége felé közelít a tíznapos a 28. Thealter Szegeden. Amelynek erejét és népszerűségét jól mutatja, hogy a finoman szólva sem nézőcsalogató kánikula ellenére mind az esténként szaunává avanzsáló régi zsinagóga, mind a kellemesen befülledő Horváth Mihály utcai Kisszínház is megtelik a szegedi, vagy a fesztivál miatt Szegedre érkezett publikummal… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő