01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Szép (irodalm)idő
2012.08.17 - tiszatáj

VARGA ÁGI HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁSA A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGÁNAK I(R)TÁS TÁBORÁRÓL

A szervezők idén is igazán impozáns névsort vonultattak fel, többek között Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Tóth Krisztina, Kemény István, Géczi János, Dragomán György volt a visegrádi tábor vendége.

A három szemináriumi csoport munkáját Babiczky Tibor, Csapody Kinga és Szabó Tibor Benjámin segítette. Közösen beszélték meg a hozott szövegeket, ahogyan a táborban kiosztott feladatokat is. Napközben egy vagy két előadás is helyet kapott az árnyékban, alkony után pedig a pernyét szóró tábortűz körül.

Az első előadás meghívott vendége Tóth Krisztina költő, író, műfordító, ólomüveg-készítő volt. Az est kulcsszava az áldott békénhagyatás lett. A költőnő elmondta, hogyan szembesült azzal, hogy a lírában jól megszokott sűrítés a prózai szövegek élvezhetőséget elnehezíti, rájött, hogy szükséges egy kis váltás. Az új műfaj formálta az ízlését, és okot adott, hogy eltöprengjen bizonyos szerkezeti megoldásokon, a mű kompaktságán.

A keddi napot Géczi János író, a veszprémi Pannon Egyetem MFTK Antropológia és Etika Tanszékének vezetője tette teljessé, aki az esszékről tartott előadást. Egy évvel ezelőtt ugyancsak élvezetes másfél órát tartott itt, és most sem hazudtolta meg magát. Tanárként állt a táborlakók elé, és bár a másfélből csupán egy óra lett, az tömény volt. Szó esett a magyar hagyományokról (Szerb Antal), a franciáról (Barthes), olaszról (Eco), de angolról (Bacon), dél-amerikairól (Borges) és a németről is (Herder, Goethe, Heine). Felolvasásokkal szemléltetette például, hogy a pszeudo esszé az, amit egy ültő helyemben el tudok olvasni; és ami érzékileg, fogalmilag az irodalom tárgyán kívülre esik.

Vacsora előtt Szabó T. Anna és Dragomán György a tábortűznél. Elmondták, Szabó T. a benső hallásra hagyatkozik, Dragomán inkább lát, és bárhol, bármikor képes írni. Van az a fajta belső késztetés, hogy „azt az evidens valamit” meg kell látnia. Meg kell írnia és kész. A nap a költő-író páros portréjával zárult. A Tóth Krisztinánál felmerülő ismeretek ismét előkerültek: milyen szöveggondozási gyakorlatokat szereztek a Lator László- vagy Géher István-féle műfordító órákon. Elég korán kiderült, kinek a kötött, kinek a szabad formák hozták meg a felüdülést.

A hét közepén a korábban egyetemi szociológusként dolgozó Kolosi Tamás következett, aki ma is publikál ebben a témakörben. A Tárki alapítója, elnöke, a Líra Könyv Zrt. elnöke beszélt könyvkiadásról, kereskedelemről, az indulás mechanizmusáról. A rendszerváltozás után kezdte, kicsiben, a Líra ma milliárdos forgalmú vállalat. Matyi Dezső az Alexandra hálózat alapítója, fenntartója a hét második felében beszélt legendáról, névadásról, hogy volt utcai könyvárus, még ’89-ben. Kolosi Tamás szemléltette a kiadók (Athenaeum, Corvina, Magvető, Manó Könyvek, Rózsavölgyi és Társa stb.) régi és jelenlegi helyzetét, szó volt kulisszatitkokról is. Kortárs írók és költők sikeres vagy éppen sikertelen könyveiről, eladási mutatókról. Sajnos, vagy nem, a bestsellereknek (Coelho → Krasznahorkai) van egy nagyon erős lecsengése. A másik oldalon kevesebb, de állandó vásárlóval ott van a backlist, amit minden évben kiadnak, és minden évben megvesznek. Lapozók, szótárak, szakácskönyvek, tanulást elősegítő könyvek. Mind-mind fontos a piacon.

Egressy Zoltán (író, költő, műfordító, újságíró) bánatára nem sóska, sült krumpli volt a vacsora. Közhelyes lett volna. De a késő esti zsíros kenyérnek örült, köszöni szépen. A kisbetűs költők (például Reviczky Gyula) szerelmesének mondta magát, de az est során kiderült, más műfajoknak ugyanúgy szerelmese. Színházszerető, így született meg a Reviczky című darabja. Rocksztárból drámaíró lett. Drámaíróból prózaíró. A kapocs a zene. Kialakított egy saját, új hangot, amely sorvezetője lett első novelláskötetének.

Esterházy Péter a gimnáziumban nem írt. Érdekes módon, éppen matematikus diplomája segített másképp látni az irodalmat. Rálátni úgy a dolgokra, és azokat úgy megírni, hogy akár Tizenhét hattyúk születhessen belőle, jelentős művei mellett. A szerkesztői nagyon jók voltak, szövegei még mindig működnek, így a Csokonai Lili bőrébe bújt rövid írások, amelyek különös, zsizsegő játékáról, beavatottairól (Bata Imre, Jovánovics Miklós) mesélt csütörtök este.

Péntek délután Babiczky Tibor várta a táborlakókat, hogy szemezgessen a krimi történetéből. Beszélt arról, hogy anno a bűnügyi rendőrségtörténet hogyan függött össze az első igazi krimik megírásával. Mi tesz egy krimit klasszikussá? Egy tízparancsolat; amelyet a Detection Club elnöke, Ronald Knox határozott meg. Egy krimiben a detektív nem lehet tettes, ahogyan kínai szereplő sem, ahogyan megmagyarázhatatlan nyomok sem állhatnak a nyomozó rendelkezésére.

Kemény István az általános iskolában írt két borzalmas verset. Abbahagyta. Középiskolában újrakezdte, de nem a csajozás miatt, hanem mert Ady hatott rá. Ekkor írta meg első, komolyabb hangvételű verseit, és megélhette, milyen az, amikor egy vers tényleg hat. A kötött versforma szerinte talán megengedi azt, hogy a döntés felelőssége ne az alkotó vállát terhelje.

Kukorelly Endre szintén kötelességeket hangoztatott, amolyan szónoki beszéd formájában. Hogyan álljunk hozzá az alkotáshoz, mint folyamathoz, mint tevékenységhez, és hogyan legyünk hűek önmagunkhoz, szövegeinkhez egyaránt. Ahogyan Jókai megmondta, úgy ezzel ismertette álláspontját: ne csak a hátsónkat mutassuk.

Az utolsó gyorstalpaló előadást Csapody Kinga tartotta. A kortárs gyermekirodalomba kalauzolt el: mi volt a kedvenc (Kippkopp mesék, Süsü, a sárkány kalandjai kazettán) a mai huszonéveseknek. Powerpoint-os előadás kíséretében jelenítette meg az akkor és ma is mérföldkőnek számító műfajokat (lapozók), tabutémákat (válás), illusztrációkat, leporellókat, modernebb kiadásokban.

Szombaton, a délután folyamán megérkeztek a zsűritagok: Gaborják Ádám (kritikus, Phd-hallgató, JAK-elnök), Hevesi Judit (költő, népdalénekes), Kukorelly Endre, akik nemcsak őszinte véleménnyel és praktikus tanácsokkal látták el a táborlakókat, hanem megköszönték a táborozók által hozott, és az ott elkészített szövegek által nyújtott élményt is. A három kiemelt díjazott Németh Dorka, Richter Tamás és Tokos Bianka lett. Az olimpiával ellentétben vérre menő versenyzés, izomszakadás a gálán nem volt. Csupán egy darázscsípés és békés egyetértés.

Varga Ágnes

[nggallery id=52]

A képeket Csapody Kinga és Szabó Tibor Benjámin készítette



2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő