12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Létezik-e jó halál?
2017.05.08 - tiszatáj

HEGEDŰS KATALIN KÖNYVE

Kérdésformába öntött, in medias res címválasztás. A válasz ott rejtekezik a sorok között, ugyanis a címben feltett kérdésre választ ad a szerző. Azt is bizton állíthatom: ha csak egy, egyetlen egy olyan könyv lenne a mai könyvesboltok polcain, ami mellett nem lehet elmenni pusztán a kötet gerincét fürkésző pillantásokkal, akkor Hegedűs Katalin kötete lenne az. Felekezeti hovatartozástól, életkortól, az elmúlással kapcsolatos vélekedésrendszertől függetlenül földbe gyökerezteti a könyvesbolti nézelődők lábát. Nem tud elmenni mellette senki, hiszen egykor volt(?) tabut döntöget, mindenkit érint, s nincs kibúvó és menekvés előle. Másokkal történő rossz eseményeket el lehet kendőzni, ott a téma hárításának, a nem veszek róla tudomást viselkedésnek a joga; de mind jó halált vágyunk szívünk mélyén. Bármit is takarjon e fogalom, ebből táplálkozik kíváncsiságunk, levesszük a polcról a könyvet.

A jó halál-rossz halál fogalomhasználata nem újkeletű, a Magyar Katolikus Lexikon is ír róla: jó halál a földi élet kegyelmi állapotban befejezése’ – ez áll a szócikk mellett. Poézisében a nagybeteg Babits megszemélyesítve szólaltatja meg a ’Jó halál’-t:

„/…/Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
         okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
         még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
          olyan nagy dolog a halál.”

Régóta vív egymással harcot a ’készületlen, váratlan haláltól ments meg Uram minket’-ideológia és a ’csak még legyen időm elbúcsúzni’-vélekedés párharca. A filmművészet könnyed(ebb) stílusban ábrázolja e kettősséget, felelevenítve filmélményeinket felsejlik a világhírű nyelvészprofesszor mondata a Megmaradt Alice-nek című alkotásból (eredeti címén: Still Alice, 2014). Az anya, nem a professzor mondata ez akkor, mikor kiderül róla, hogy gyermekeire is örökítheti a halálos kórra való erős hajlamot: „Bárcsak rákos lennék”… Ő is jó halált vágyik, hiszen a rosszal kell szembenéznie. A klasszikus ’jó halál’-tabuját groteszk humorral fűszerezve a Bakancslista (The Bucket List – 2007) dolgozza fel, innen lehet ismerős e két fogalom.

Hegedűs Katalin kötete hosszú évtizedek betegágy mellett töltött gyakorlati és elméleti tapasztalatait vegyíti az orvosképzésben töltő oktató-kutató tapasztalathalmazával, kiegészítve ezt számos szakkutatás eredményének feldolgozásával és értékelésével. Könnyed summázata lenne a kötet tartalmi ismertetésének, hogy “a jó halál éppen olyan, mint amilyennek a haldokló szeretné”, de a jó halál a szerző szerint keveseknek jut osztályrészül. Ennek pedig számos oka van – a teljesség igénye nélküli felsorolással – ezek a haldokló és/vagy családjának hárító magatartása, azon társadalmi tabuk és stigmák, melyek az elmúlással és haldoklóval, s mi több, a gyászolókkal is kapcsolatosak. Ilyen továbbá a téma tárgyalását nehezítő, önmagunk számára is bevallhatatlan örök igazság: véges az életünk-érzés.

A könyv különös értékének tartom, hogy a 2016-ban szervezett Alzheimer kongresszusról múltidőben ad leírást, s teszi ezt nemcsak az esemény- és konferencialeírásoknál, hanem a szak- és társtudományok legaktuálisabb kérdéseire is naprakészen reflektál, emeli szövegébe az ott tárgyalt kérdéseket. Fejezeteiben rávilágít az élő végrendelet fontosságára, s nem pusztán megemlíti ennek a felelős ’előregondolkodásnak’ a szükségességét, hanem gyakorlati tanácsokat, e főtevékenységet végző alapítványt is megnevez – mint a segítségnyújtás egy lehetőségét.

A hospice- és palliatív ellátást bemutató, a lehetőségekre és szakmai korlátokra is rávilágító problémaérzékeny látásmód a honi szakirodalomban kevesek sajátja. Ahogy szintén párját ritkítja az kutatás is, amely az ellátóteam tagjainak mentális állapotát vizsgálja, s ad erről összefoglaló leírást. Szokatlan ez azért, mert fülünkben cseng a klasszikussá lett kérdés: ’Doktor Úr! A maga feje sose’ fáj?’ Pedig de. Az ellátó team tagjai is hús-vér emberek a bevonódás, az érzelmi reakciók és ezeket kísérő testi tünetek tucatjával – alapos, nagymintás kutatás vizsgálta e kérdéskört is. Aki kezébe veszi a Létezik-e jó halál?-t, sok más mellett erről is olvashat. Olvashat esetleírásokat egyéni sorokról, fájdalomról és elengedésről, néhol fejlődéstörténetekről, azaz önmagunk újrakonstruálásáról is. Mert ahhoz, hogy tudjuk mi a jó halál, tudnunk kell a rosszról is.

Zelena András

 

halálOriold és Társai Kft.

Budapest, 2017.

3800 Ft, 198 oldal

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő