06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Létezik-e jó halál?
2017.05.08 - tiszatáj

HEGEDŰS KATALIN KÖNYVE

Kérdésformába öntött, in medias res címválasztás. A válasz ott rejtekezik a sorok között, ugyanis a címben feltett kérdésre választ ad a szerző. Azt is bizton állíthatom: ha csak egy, egyetlen egy olyan könyv lenne a mai könyvesboltok polcain, ami mellett nem lehet elmenni pusztán a kötet gerincét fürkésző pillantásokkal, akkor Hegedűs Katalin kötete lenne az. Felekezeti hovatartozástól, életkortól, az elmúlással kapcsolatos vélekedésrendszertől függetlenül földbe gyökerezteti a könyvesbolti nézelődők lábát. Nem tud elmenni mellette senki, hiszen egykor volt(?) tabut döntöget, mindenkit érint, s nincs kibúvó és menekvés előle. Másokkal történő rossz eseményeket el lehet kendőzni, ott a téma hárításának, a nem veszek róla tudomást viselkedésnek a joga; de mind jó halált vágyunk szívünk mélyén. Bármit is takarjon e fogalom, ebből táplálkozik kíváncsiságunk, levesszük a polcról a könyvet.

A jó halál-rossz halál fogalomhasználata nem újkeletű, a Magyar Katolikus Lexikon is ír róla: jó halál a földi élet kegyelmi állapotban befejezése’ – ez áll a szócikk mellett. Poézisében a nagybeteg Babits megszemélyesítve szólaltatja meg a ’Jó halál’-t:

„/…/Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
         okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
         még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
          olyan nagy dolog a halál.”

Régóta vív egymással harcot a ’készületlen, váratlan haláltól ments meg Uram minket’-ideológia és a ’csak még legyen időm elbúcsúzni’-vélekedés párharca. A filmművészet könnyed(ebb) stílusban ábrázolja e kettősséget, felelevenítve filmélményeinket felsejlik a világhírű nyelvészprofesszor mondata a Megmaradt Alice-nek című alkotásból (eredeti címén: Still Alice, 2014). Az anya, nem a professzor mondata ez akkor, mikor kiderül róla, hogy gyermekeire is örökítheti a halálos kórra való erős hajlamot: „Bárcsak rákos lennék”… Ő is jó halált vágyik, hiszen a rosszal kell szembenéznie. A klasszikus ’jó halál’-tabuját groteszk humorral fűszerezve a Bakancslista (The Bucket List – 2007) dolgozza fel, innen lehet ismerős e két fogalom.

Hegedűs Katalin kötete hosszú évtizedek betegágy mellett töltött gyakorlati és elméleti tapasztalatait vegyíti az orvosképzésben töltő oktató-kutató tapasztalathalmazával, kiegészítve ezt számos szakkutatás eredményének feldolgozásával és értékelésével. Könnyed summázata lenne a kötet tartalmi ismertetésének, hogy “a jó halál éppen olyan, mint amilyennek a haldokló szeretné”, de a jó halál a szerző szerint keveseknek jut osztályrészül. Ennek pedig számos oka van – a teljesség igénye nélküli felsorolással – ezek a haldokló és/vagy családjának hárító magatartása, azon társadalmi tabuk és stigmák, melyek az elmúlással és haldoklóval, s mi több, a gyászolókkal is kapcsolatosak. Ilyen továbbá a téma tárgyalását nehezítő, önmagunk számára is bevallhatatlan örök igazság: véges az életünk-érzés.

A könyv különös értékének tartom, hogy a 2016-ban szervezett Alzheimer kongresszusról múltidőben ad leírást, s teszi ezt nemcsak az esemény- és konferencialeírásoknál, hanem a szak- és társtudományok legaktuálisabb kérdéseire is naprakészen reflektál, emeli szövegébe az ott tárgyalt kérdéseket. Fejezeteiben rávilágít az élő végrendelet fontosságára, s nem pusztán megemlíti ennek a felelős ’előregondolkodásnak’ a szükségességét, hanem gyakorlati tanácsokat, e főtevékenységet végző alapítványt is megnevez – mint a segítségnyújtás egy lehetőségét.

A hospice- és palliatív ellátást bemutató, a lehetőségekre és szakmai korlátokra is rávilágító problémaérzékeny látásmód a honi szakirodalomban kevesek sajátja. Ahogy szintén párját ritkítja az kutatás is, amely az ellátóteam tagjainak mentális állapotát vizsgálja, s ad erről összefoglaló leírást. Szokatlan ez azért, mert fülünkben cseng a klasszikussá lett kérdés: ’Doktor Úr! A maga feje sose’ fáj?’ Pedig de. Az ellátó team tagjai is hús-vér emberek a bevonódás, az érzelmi reakciók és ezeket kísérő testi tünetek tucatjával – alapos, nagymintás kutatás vizsgálta e kérdéskört is. Aki kezébe veszi a Létezik-e jó halál?-t, sok más mellett erről is olvashat. Olvashat esetleírásokat egyéni sorokról, fájdalomról és elengedésről, néhol fejlődéstörténetekről, azaz önmagunk újrakonstruálásáról is. Mert ahhoz, hogy tudjuk mi a jó halál, tudnunk kell a rosszról is.

Zelena András

 

halálOriold és Társai Kft.

Budapest, 2017.

3800 Ft, 198 oldal

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2018.06.18 - tiszatáj

KÖNYVHETI INTERJÚ GÉCZI JÁNOSSAL
Június 7-én, csütörtökön került megrendezése Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatója a Dugonics téren. Az esemény után Németh Zsófia beszélgetett vele töredékességről, a rózsákhoz kötődő számmisztikáról, El Kazovszkij grafikáiról és hatásáról, valamint Kass János plasztik-fejeiről… – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő