01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Szubjektív enciklopédizmus
2017.04.24 - tiszatáj

ÁZBEJ KRISTÓF INSTALLÁCIÓJA A REÖK-BEN

A REÖK palota második emeleti kiállítóterében egy meglepő kiállítási installáció látható. Ázbej Kristóf képzőművész Párizs melletti, bagneux-i kétszobás lakásának rekonstrukcióján a falakat, padlótól a plafonig színes folyóiratokból kivágott, több ezer darabból összeállított montázsként egy 52 négyzetméteres óriás kollázs díszíti. A művész a nyolcvanas évek elejétől kezdve, mintegy három évtizeden keresztül saját lakásának falaira kezdte el felapplikálni a kiollózott fotókat. Számára fontos alkotások reprodukciói mellett, művészek, tudósok, költők, írók és akkori népszerű együttesek, popzenészek felvételei kerültek a falakra. Kezdetben a képek egyfajta vizuális jegyzetanyagként egyszerre jelentettek kiinduló, illetve igazodási pontot a művészi gyakorlathoz. Később, amikor az alkotó szubjektumán keresztül szelektálva, rendszerré kezdett formálódni a mű, végeredményben enciklopédikus adatbázissá is alakulva, a hétköznapok környezetéből a korszak kollektív emlékezetének emlékműveként kezdett funkcionálni az együttes.

A fehérre festett falú 1:1 arányú makett külső falán körbefutó fekete mondatszalag hirdeti az installáció különböző címeit, elnevezéseit, jelentésrétegeit, amely már önmagában is jelzi az alkotást  megközelítő nézőnek a meglehetősen sokrétű mű összetett tartalmait.

 

Megnyitó-9

 

A memory motel (emlékezet motel) elnevezés utal a projekt hétköznapi, használati jellegére, hiszen több mint negyedszázadon keresztül a művész barátainak, ismerőseinek, kollégáinak, számos Párizsba vetődő hazánkfiának adott vendégszállást a kétszobás apartman. A The Big Memory Generator (A nagy memória generátor) cím szintén az emlékezet, emlékezés funkcióját idézi fel a mű kapcsán, amely tulajdonképpen mára a több évtized alatt készült művészi processzus emlékművévé is vált. Az alkotás következő értelmezési tartományát a latin eulogium memorabilia elnevezés árnyalja. Az emlékezetes események dicsőítése cím pontosan határozza meg a képgyűjtemény funkcióját. Így vált az alkotás tiszteletadássá a kultúra maghatározó alkotói, illetve alkotásai előtt. A következő titulus, a Musée X-Point-Zéro, a projekt múzeumi, gyűjteményi jellegére utal, de talán André Malraux képzeletbeli múzeum koncepciója is befolyásolta születését. „A múzeum szükségszerűen hiányos. Ismereteink szélesebb terjedelműek, mint múzeumaink. A Louvre látogatója tudja, hogy nem találja meg méltó módon képviselve sem Goyát, sem a nagy angolokat, sem Michelangelo festészetét, sem Piero della Francescát, sem Grünewaldot; Vermeert is alig. Ott, ahol a műtárgynak nincs más funkciója, mint hogy műtárgy legyen, egy olyan korban, melyben a világművészet felkutatása folyamatban van, ily sok műremeknek az a gyűjteménye, amelyből annyi műremek hiányzik, felidézi a lélekben az összes műremekeket…” állította Malraux a XX. század közepén.

Ázbej a nyolcvanas években a korszak lehetőségei által meghatározva, voltaképpen a mai digitális képtárak előzményének nevezhető rendszert hozott létre. A címek között a Big data science elnevezés is erre utal. Az internet, korábban elképzelhetetlenül hatalmasra bővített virtuális képtárai, gyűjteményei tulajdonképpen ennek a Malraux-i gondolatnak megvalósulásaiként is értelmezhetők.

Felismerhető a hasonlóság a francia Enciklopédia szerkesztőinek elveivel, amely a brit filozófus Francis Bacon (1561–1626) tudományos rendszerében nyert először megfogalmazást: az emlékezés, az értelem és a képzelet szerepéről. A művész ezt azzal egészíti ki, hogy az enciklopédikus jelleg mellett a szubjektivitást, illetve a szabad válogatás lehetőségét hangsúlyozza. Ezen az úton jutott el a szubjektív enciklopédizmus (encyclopedism subjective) fogalmához.

 

Megnyitó-2

 

Ázbej Kristóf óriás kollázsa számos szálon kapcsolódik a tradícióhoz, a művészettörténeti hagyományhoz. Mintegy modernkori Noé bárkája gyűjti egybe a nyolcvanas–kilencvenes évtized képi toposzainak, ikonikus alkotásainak, az emberiség szellemi produkcióinak ábrázolásait. A francia Nouveau Réalisme akkumulációs elméletének megfelelően, melyben a mozgalom művészei (Arman, Cézár) a hétköznapok használati tárgyait halmozták fel múzeumi környezetben, Ázbej is él a halmozás eszközével. Az új realisták munkái közül Ben Vautier Nizzában a MAMAC-ban látható térinstallációja, a La Cambra (A szoba) szintén analógiaként szolgálhatott. Bár alapvető különbség, hogy Vautier nizzai szobájába nem léphetünk be, csak körüljárhatjuk, illetve az ajtókon pillanthatunk a belsőbe, de a kordonok, mintegy kastélymúzeumban megakadályozzák a tér bejárásának személyes élményét.

Ázbej kollázsán a kulturális emlékezet megidézésének nagy kalandja elevenedik meg szemünk előtt. A kiváló művészettörténész, a kultúratudomány nagy tudósa Aby Warburg (1866–1929) Mnémoszüné sorozatában, amely Warburg halála miatt töredékes maradt, megkísérelte a kollektívtudat képi formáit, egyfajta hatalmas enciklopédikus munkában, tulajdonképpen az emlékezés atlaszában rendszerezni. Ázbejnél is fontos szempont a rendszerezés igénye, hiszen bármennyire is esetlegesnek tűnik első látásra a képek sűrű szövedéke, a figyelmes szemlélő nemsokára fölfedezheti, hogy bizony van rendszer az ábrázolásokban. Egyrészt, mint monumentális méretű alkotás, kompozíciós egységekből, panelekből épül fel, ahol a képszerkesztés általános kompozíciós szabályai érvényesülnek. Ezek a részek, mint egy a végtelenségig fejleszthető nagy, pazar szőttes darabjai illeszkednek be a mega-kompozícióba. Jelenleg csupán az építmény fizikális korlátai, a két szoba falai képezik csak a határt, de a folytathatóság lehetősége is fölsejlik. Másrészt, tematikai egységek is fölfedezhetők a végtelen szálakon összefüggő rendszerben (zenei témák, politikai, történelmi, kulturális, képzőművészeti hagyományok, grand art, populáris kultúra, mainstrem tendenciák, korszakok, stílusok stb.) a türelmesen vizsgálódó szem előtt.

Az alapszövetet a művészettörténet ikonikus, kanonizált festményeinek a hálózata adja, melyben a klasszikus művészet darabjai mellett, a modern és a kortárs művészet fontos művei éppúgy megjelennek. A hasonlat nem véletlen, hiszen a színes fotográfiák rendszerré összeállva távolról szemlélve egy hatalmas méretű, színes, szemkápráztatóan dekoratív faliszőnyeg vagy kárpit hatását keltik. A különbség mindösszesen annyi, hogy ennek a struktúrának nem kizárólag egyetlen nézetből olvasható felszíne, hanem egymásra halmozódó rétegei is vannak. Ahogyan az alkotás készítése közben a vizuális kultúra, a zenei, irodalmi divatok folyamatosan feltorlódva követték egymást és átalakultak, úgy az azokat megjelenítő képek is évről, évre egymásra rétegződve kerültek a falakra. Az új illusztrációk eltakarták, befedték a régieket, amelyek most így nem láthatók, de mégis csak a mű részét képezik, tovább gazdagítva annak komplex tartalmait, következésképpen az egymást fedő rétegek az idő rétegeiként értelmezhetők.

 

Megnyitó-18

 

Figyelmesen szemlélve a kép koncentrátumot, Ázbej Kristóf képzeletbeli múzeumának darabjai elevenednek meg a falakon. A festmények reprodukciói: Lascaux-tól a kortárs művészetig adják a szerkezeti vázát a munkának. A múzeumi festménykiállításokkal ellentétben, ebben a mennyiségben bemutatott képek tömény halmazában a prioritások eltűnnek, a kanonizált, vagy mainstream alkotások beleolvadnak környezetükbe. Ázbej munkája által tudatosodhat a nézőben, hogy a kultúra, az emberi szellem tevékenységei nem lineáris folyamatok, ahogyan azok például a könyvekben rögzítve vannak, hanem olyan bonyolult rendszer, melyben minden elem mindennel összefügg. A művész érdeklődésének megfelelően, nemcsak a művészettörténet híres darabjait jeleníti meg a képecskéken, hanem a XX. század végének új igazodási pontjait, fontos alkotóit, meghatározó egyéniségeit, egy korszak divatos figuráit. Így könnyen kapcsolatot találnak a pop együttesek lemezborítói a Pokémon figurákkal vagy Shakespeare és Beethoven portréival.

A meghökkentő térinstalláció szellemi és vizuális elődei és forrásai között megtaláljuk a templomok falain és tereiben áldozati adományokból spontán, a népi kegyesség eredményeként létrejövő ex voto-kat. A barokk festészetben divatot teremtő, gyűjtemény képeket, ahol festménykollekciókat, továbbá ún. kunst- és wunderkammereket ábrázoltak a művészek.  A téma egyik ikonikus darabja, Giovanni Paolo Pannininek 1759-ben festett, ma a Louvre-ban látható Róma látképeit bemutató festménye egy képzeletbeli gyűjtemény sűrűn a falakra helyezett darabjait mutatja be. Az Ifjabb David Teniers például Lipót Vilmos főherceget ábrázolta brüsszeli képtárában a palota padlójától a plafonig függesztett festményeinek kollekciója között. A mai ízlés számára kissé zsúfolt rendezés, a képek ilyen tálalása, a horror vacui elv érvényesítése a barokk korszak jellemzője volt. Hasonló koncepció látható ma Rómában a Galleria Doria-Pamphiliben, amely a XVI. századi rendezési divatnak megfelelően mutatja be az eredetileg a Doria, Pamphili, Landi és Aldobrandini család generációk során összeolvasztott gyűjteményét. Ebben a mű együttesben kényelmesen megférnek egymással a reneszánsz, a manierizmus és a barokk festményei, a német, németalföldi és itáliai iskolák jelentős és kevésbé meghatározó darabjai: Filippo Lippitől  és Hans Memlingtől, Annibale Carraccin át, Gian Lorenzo Bernini-ig.

Az 1920 júliusában Berlinben megtartott első nemzetközi dadavásár kiállítási installációja, az akkor, a helyszínről készült fotók tanúsága szerint szintén az előképek között szerepelhet, mint az ugyanezen a tárlaton látható Johannes Baader által alkotott Nagy plasztik–dio-dada-dráma assamblage-a. Az akkori kiállítást többször meglátogató Kurt Schwitters kollázsaira is hatással volt ez a mára szintén csak fotográfiáról ismert alkotás. Schwitters később hannoveri műtermét és házát alakította dadaista műtárggyá, Merzbau-vá (1933), amit szintén számításba kell vegyünk Ázbej munkája kapcsán.

Ázbej Kristóf óriás kollázsa, sziporkázóan színes kaleidoszkópként, összetett tartalmával a közelmúlt, távoli múlt és a jelen összekapcsolásával, a merev stiláris, kulturális stb. határok eltüntetésével, összemosásával lényegében az emberi kaland nagy térképének emlékművévé vált.

Nátyi Róbert

 

Megnyitó-2 Megnyitó-5 Megnyitó-9 Megnyitó-16 Megnyitó-17 Megnyitó-18 Megnyitó-19 Megnyitó-20 Megnyitó-24

Fotó: REÖK/Dusha Béla 


Címke: , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő