A Holdvilágképűek

BAB

Kinyomod a feneked, legjobb, amikor négykézláb, homorítós aztán felfelé púpos. Azt megtartod, amikor oldalra fekszel. Felhúzod a térded, a gerinc félkör, a fej a térden, hogy be lehessen vezetni. Eddig a folyadékig nem érsz el, erre a folyadékra még nem volt szükség, ez a tű még nem volt benn. A bab alakú fekvést a többiektől tanulom, amikor másik ágyakat képzelünk. Nem mindenki fordul a fal felé, mindenki arra fordul, ahol lesz. Én most egy kék csempés teremben vagyok, bármelyikben lehetek. Ez a trükk működik, a fejet le kell szorítani, a lefordult vállöv, a kezek feleakkora félkört csinálnak, mint a hát. Ugyanilyet csinálnak a lábak, kicsit laposabb, de oda lehet képzelni. Mind így fekszünk, senki sincs itt.

SEBÉSZ

Hozzávarrja a gumikesztyűt, a beteg nem érzékeli a fejműtétnél. Kábításban a hajas rész egy a szívveréssel. Szabálytalan, szorítsa el. Van még idő, a lába beakadt, azt fordítsa meg, tekerteker. Ott a vérzés forrása, még meg tudják varrni, tűt és fonalat, jó a pulzus. Gyenge és teljes, szabálytalan sápadt és kék a szája. Döntsék meg. A csuklóján kis kékült foltok, remélem, ha mást nem is, tanulságot nyertünk belőle. Hegek, kész, elállt, semmi. Úgy tűnik, még nem vagyunk elég jók. Száz másodperc, tik­taktiktak, megoldjuk, de milyen áron. A módszer bukott meg, nem mi. A szófát leteríti, a sötétítőt lehúzza, fejbe lő. A szélmalmokat is emberek emelték, hogy megőröljön és kenyeret süssenek belőle, s ha bár kicsiny a balta, levág sok csapással. Ledönt egy tölgyet is.

A szám sarkában indul el, felpattogzik, megszárad hamar a széle és lepereg. Leesik az arcom. Ne féljen a hótól, nyúljon bele, utána felhúzhatja megint, ez nem ereszti át a hideget. A mamám testvére lavórokban gyűjtötte, hordókban az esőt, abból mert a lavórral, azzal fertőtlenített. A következő rész az orrom mellett a kanyarban, a tövénél az első pikkely, onnan indul el jobbra is, balra is. Utána a szemöldökök között és a végén a hajtöveknél, itt lesznek a hósávok, és amikor leesik az egész, itt pirosodik meg. Mintha csak megmosakodtam volna, megfrissül, mint a gyűjtött lében.

LIEBCHEN

Mein Liebchennek szólítja a többieket, akiket a formaldehides üvegekben fognak kiállítani. Ő az egyetlen, akin nem látszik, olyan műlábat készítettek neki, amiről, ha ráhúzzák a harisnyát, egyáltalán nem lehet megmondani. Mein Liebchen, én nem biztos, hogy megyek az üvegbe.

A külső deformáció inkább a kísérő szerektől, a tüneti kezelés mellékhatásaként jelentkezik, de nem üt el nagy mértékben az átlagos megjelenéstől. A puffadást vagy a hajhullást nem lehet kiállítani, a többi belül történik.

Tóth Kinga

(Megjelent a Tiszatáj 2017/1. számában)