Sound Odyssey – Hangodüsszeia

MEGJELENT LANCZKOR GÁBOR KÖTETE ANGOLUL

Lanczkor Gábor március elején újból Indiába érkezett. Utolsó, 2015-ös látogatása költői bemutatkozás volt, a szeptemberi európai irodalom éjszakáján és az indiai Irodalmi Akadémián (Sahitya Akademi) találkozott azokkal a költőkkel, akikkel – Lengyel Zoltán és Jeremy Faro fordításait is felhasználva – együtt dolgozott a kötet fordításán. A kötet első ciklusa (nagyobb részben) magyarul még meg nem jelent verseket tartalmaz, a második a Goya süket háza ciklus a Vissza Londonba kötetből, a harmadik a magyarul kötetben még meg nem jelent Hangodüsszeia ciklus, a negyedik az Amrita-érme a Hétsarkúkönyvből.

Az Amrita-érme versekben az indiai-magyar festő, Amrita Sher-Gil öntörvényű, merész egyénisége szólal meg, hol a festő első személyű szólamában, hol az életében résztvevő szereplők, családtagok hangján. Lanczkor elmondta a találkozóin, hogy lenyűgöző India-élményét olyan magyarok, vagy európaiak hangján tudta megírni, akik Indiában éltek és dolgoztak.

A Hangodüsszeia visszhangja nem csak az érdekes és fontos Sher-Gil referencián alapszik. Jeremy Faro és Lengyel Zoltán mellett indiai költők és fordítók: Rita Malhotra, Ashwani Kumar és Terry Varma vettek részt a versek fordításában. Az angol nyelvnek Indiában domináns szerepe van, mivel az angol a lingua franca a különböző indiai nyelvek között. Ugyanakkor a helyi nyelvek ritmusa is megszólal az angolul írott versek hátterében. Malhotra és Kumar angolul írnak, bengáli származásúak, de hindi kulturális és nyelvi környezetben nőttek fel és élnek, így a helyi ritmus és hang jelen van verseikben, akárcsak Arundhati Roy vagy Salman Rushdie regényeiben.

A Sound Odyssey március 10-i bombayi (ma Mumbai) bemutatóján a költő, festő Sanjeev Khandekar az „Én nem lehetek/ Humanista” felütő sorokat emelte ki Lanczkor Az asztal című verséből, amit a Goya-ciklus évszámainakk katatón ismétlésével, Magyarország és Európa kegyetlen múltjával és véres huszadik századi történelmével kötött össze, illetve a „humanizmus” hagyományos fogalmának a krízisével.

A Delhi bemutatón, a Delhi Magyar Intézetben a költő és fordító Rita Malhotra az Amrita-érme ciklus Malcolm, újságíró című versében az„állati koncentrációval figyelt rám”, „A steaket majdhogynem nyersen szerette” sorokat kötötte össze. Az angol újságíró, Malcolm Muggeridge (Amrita Sher-Gil szeretője és modellje) alakjában a magyar-zsidó-indiai keveredés vonzó és taszító, dehumanizáló hatására ismerhetünk.

Lanczkor Gábor Bombayban két, Delhiben öt helyen lépett fel. A Magyar Intézet március 15-i megemlékezésén Lanczkor a márciusi ifjakhoz és Petőfihez kapcsolódva Petőfi tájköltészetét a rá jellemző globális asszociációval a Tang-kori kínai költők természet-víziójához hasonlította. A többi fellépés alkalmával Bombayban a Tata Intézetben, Delhiben az Ambédkar Egyetemen, a Delhi Egyetemen a Hangodüsszeia kötet szerkesztésének és fordításának a kérdése állt a központban. Az Ambedkar egyetemen Lanczkor a nyelv és a fordítás kérdésére vonatkozóan Walter Benjamin amfora-hasonlatára utalt, amely szerint a teljes, tökéletes nyelv darabokra tört különálló nyelveinek darabjait a fordító illeszti egybe az eredeti mű darabjával.

Lanczkor Gábor versei kitűnő, érdekes fordítókra találtak, akik fordításukban az eredeti versek új változatát hozták létre, a fordítás és az eredeti találkozása a versek új, árnyaltabb változatát nyújtja. Végül, a találkozókon jelen volt a költő felesége, Lanczkor – Kocsis Krisztina, fuvolajátékos, akinek Debussy, Dohnányi és Kodály-előadásai ünnepet jelentettek a hallgatók számára.

Köves Margit