11.29.
| Vándorutak a Müpában >>>
11.28.
| Függetlenségi nyilatkozat – Juhász Kata különös műfaji kísérlete >>>
11.28.
| ZUG – Kerekasztal Színház: Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„… a gondolkodás is tud élvezetet okozni, szerintem kezdjünk bele!”
2017.02.18 - tiszatáj

KÉPZELT RIPORT EGY KÖNYVBEMUTATÓRÓL – Gyenge Zoltán Kép és mítosz II. A mitológia esztétikája c. könyvének bemutatója

Nehezen jönnek a szavak. Talán azért, mert a beszélgetésen is nehezen jöttek, legalábbis az elején. Mármint a szereplők részéről. A közönség (a tömeg!) zsibongott és tolongott, és minden olyasmit csinált, amihez gyakorító képző dukál. Aztán valahogy belekezdtek. Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a tanszék doktori hallgatója, Fekete Vali kérdezte legújabb könyvéről (amiről fontos megjegyezni, hogy nem teljesen legitim a római kettes a címlapján, tekintve, hogy nem egyenes folytatása a Kép és mítosznak, hisz itt inkább emberekről és félistenekről van szó). Aztán mégis a mitológiánál kötöttek ki, közös nevező gyanánt.

FV a beszélgetés bő másfél órája alatt nem kapott választ a legelső kérdésére, hogy tudniillik a kortárs művészetben (merthogy Vali alapvetően ezzel foglalkozik) hogyan jelenik meg az antik mitológia, értve ezalatt elsősorban annak görög ágát. De ez nem is feltétlenül baj, hisz így inkább az est elnevezéséről (Nő a mitológiában) tudtunk meg többet. GyZ két tézist fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: egyrészt, hogy az ókori görög kultúra (legalábbis a fennmaradt műalkotások tükrében) alapvetően férfiprincípiumú („macsó”), másrészt, hogy azért valamilyen szinten mégiscsak a nők mozgatták a szálakat, látszik ez az archetípusok nagy számából. Ha a mitológiát akként fogjuk fel, ahogyan GyZ javasolja, hogy megpróbáljuk megérteni belőle a saját jelenlegi kultúránkat (és ez, alighanem, részint válasz FV megválaszolatlan kérdésére), akkor az abban ábrázolt nőalakok ma is az utcán járnak. A szépségével háborút kirobbantó Heléné, a ficsúr kegyeiért küzdő nagyasszonyok (Héra, Aphrodité és Pallasz Athéné), a boszorkányos női praktikákat gyakorló, csalfa Médeia, vagy az elnyomott Elektra – ki ne ismerné őket? És miért gyötörjük magunkat mi, férfiak, az esetleges állhatatlanságainkért, ha még Zeusz is rendre elbukott ezeken a próbákon?

Itt jön be a képbe a szerelem, aminek a világ egy része nemrég ülte a napját (mintha csak egy napja lenne, ugye). Ámor háttértörténetéről ugyanis GyZ egyszerre felemelő és lesújtó dolgokat mondott. Ámor, aki lényegében nem más, mint Erósz, „az, akiről nem tehetünk”. Ámor még az istenek számításait is keresztülhúzza – ilyen és ehhez hasonló dolgokra tanít minket a mitológia tanulmányozása.

FV-t nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a mitológia-szomjnak van valami praktikusabb oka is annál, hogy a modern ember keresi önmagát. GyZ erre a kereszténységgel hozakodott elő, amire pont akkor untak rá a népek Európában, amikor az első meztelen, kartalan, furcsa szobrokat kifordították a földből az itáliai parasztok ekéi. A kereszténység egyik jellemzője ugyanis, hogy állandóan előképet keres magának, ez talán együtt jár a verziófrissítéssel. Az egyik ilyen előkép a görög mitológia lett, illetve annak egyes alakjai: Jézus Krisztus kapcsán mindenekelőtt Prométheusz és Dionüszosz, akiknek a történetei a megújulást, az emberiességet, a segítő kezet és a reményt csempészték a zord ikon alakjába.

De mégis, mit kezdjünk ezzel a sok meztelenséggel, az ókorból ránk maradt műalkotásokon végigtekintve? – kérdezte FV. GyZ szerint ez a reneszánsz festészet megújulásához vezetett, illetve, bizonyos értelemben, annak oka volt. A festőknek új technikákat kellett alkalmazniuk, hogy fogyaszthatóvá tegyék a kicsapongó ókort – mígnem egyszer csak átszakadt a gát, átjött az antikvitás üzenete, hogy az ember abban az állapotban a legszebb, ahogy Isten megteremtette.

Lebilincselően érdekes ez a kommunikáció a mord skolasztikus erkölcs és az „ember vagyok, semmi nem idegen tőlem, ami emberi” filozófiáját valló ókor között. GyZ szerint ezt igazán az öregedéssel értjük meg, hogy kár is igákat keresni, amikbe beállhatunk, hanem próbáljuk meg egyben látni a képet, amit az életünk fest – de legalábbis ne essünk abba a hibába, hogy „elmitológiátlanítjuk” a mitológiát, mint tette azt Ivo Salinger, aki nem csak a művészetét, hanem a kétezer éves kultúrkincset is az aktuális rezsim szolgálatába állította 1939 Németországában.

A show-t szerencsére nem lopta el a fiatalember, aki a folyosó közepén ülve feltűnően nevetett azokon a kulturális utalásokon, amiket értett, így volt terünk közösen elmélkedni – ami végül olyannyira wittgensteini mélységekbe jutott, hogy kérdés már nem hangzott el a kimerítő beszélgetés után. Először azt hittem, fájdalom, hogy könyvbemutatóra jöttem és nem azt kaptam, de aztán beláttam, hogy a gondolkodás valóban az élvezetek egyike.

Szabó Ferenc

 

Helyszíni beszámoló Gyenge Zoltán Kép és mítosz II. A mitológia esztétikája c. könyvének bemutatójáról. Beszélgetőtárs: Fekete Vali.

Grand Café, Szeged, 2017. február 16.

 

139451005aTypotex Kiadó

Budapest, 2016

308 oldal, 3900 Ft

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2019.11.16 - tiszatáj

OLGA TOKARCZUK ÉS PETER HANDKE VILÁGAI A GRAND CAFÉBAN
A szegedi Grand Café 2019. november 12-én irodalmi beszélgetéssel köszöntötte a friss Nobel-díjasokat, Olga Tokarczukot és Peter Handkét. A beszélgetést Erdélyi Ágnes, a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány vezetője moderálta. A két, magyarul csak részben olvasható életművet a szerzők szakértő rajongói, Bombitz Attila és Keserű Gizella mutatták be a közönségnek… – KOVÁCS KRISZTINA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő