07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Jeruzsálemi útinapló
2016.12.09 - tiszatáj

2016. november 13.

Jad Vasem. Évekkel ezelőtt olvastam egy írótársról, aki ösztöndíjjal kutathatott az intézetben. Akkor nyugtáztam, hogy ez biztosan érdekes, de nem gondoltam arra, hogy jó volna kijutni egyszer, arra meg végképp nem, hogy ez megvalósulhat, ha mégis jó volna. Mintha tankönyvet lapozgatnék, ez a világ létezik, van, de nem valóságos. Nem nekem csinálták. Különben is, az ember hová menne Gyuláról. Eleve a kilométerek, eleve az, hogy egy másik földrész, és sok-sok eleve következett még, nem következett tehát semmi. Hanem aztán a tavalyi tanévben elvégeztem a Füstbe szállt életek című továbbképzést, melynek diplomaosztóján emlékeztettek bennünket a jeruzsálemi – nevezzük így – ösztöndíj lehetőségére. Engem nem kellett emlékeztetni, mert nem is tudtam róla. De egy erős júniusi pillanatban szembenéztem magammal, s legyűrve minden ellenkezésem, távolság, földrész, elevék, úgy döntöttem, összerakom a pályázati anyagom (nevezzük úgy: portfólió – ne nevezzük úgy). És most itt csapolom a Hotel Goldban a gyümölcshúsos narancslét, reggeli kómában hajigálom tányéromra a jobbnál jobb sajtokat, és a többiekkel együtt várom a máskülönben majdnem mindig pontos buszsofőrt az utolsó közös reggelünkön. És ülök az elképzelhetetlen Jad Vasemben – egy hétig tiszteletbeli második otthonomban –, amely az elmúlt két nap lazításakor máris elkezdett hiányozni.

Égő emlékgyertyák: Chava vezetésével a felszabadulás traumáját beszéljük át, az első generáció lehetetlen vállalkozását, a választás kegyetlenségét, merre induljak el, ki vár otthon, van-e még olyan, mihez kezdek a többiek, a múltam, az életem nélkül. Ezeket beszéljük át, és a rémálmokat, az idősek megszokhatatlan hiányát, a gyermekek túletetését, a következő generációra gyakorolt hatást, amelynek tagjai sokszor ugyanazt álmodják, mint a megsemmisítés emlékétől szabadulni képtelen szüleik. Csoportmunkánk témája épp a felszabadulás (a szóhoz oda kell képzelni az idézőjelet), óravázlatot fabrikálunk, szerintünk elég jó kérdésekkel, a berlini házra zászlót kitűző szovjet katona fotójától egy táborban meggyötört ember képén át szöveges és filmes forrásokig. Chavában pedig azt szeretjük, hogy a szerintünk elég jó kérdéseinket elég jobb kérdésekkel írja felül. Nem túlzás azt mondani, hogy ez a tanfolyam a kérdezéskultúra fejlesztéséről szól.

Első vasárnapi vendégünk Efraim Zuroff, aki a tettessé válás problémája kapcsán az elkövetők felderítéséről, felelősségre vonásáról tart lendületes előadást, magyar vonatkozásokról, buktatókról, bírósági tárgyalásokról mesél, s arról hogy nem föltétlen a náci bűnösök megtalálása az igazi kihívás, nagyobb akadályt jelenthet a politikai akarat esetleges hiánya. Aztán számít-e a meg- és elítélésben, hogy a vádlott túl van a kilencvenen. Nem kéne elfeledni: élhetnek bármeddig, ártatlan emberek gyilkosairól van szó. Mirjam Mouryc-kal már találkoztunk a héten, vele is csoportfeladatot oldunk meg, az embermentésről szól a szeminárium. Meg sem lepődöm, amikor a nekünk osztott lap fejlécén Schindler nevét látom, de azt nem tudom, hogy mért nem lepődöm meg. Megy ki belőlem az energia, és hiába lesem, hiába rágom a szöveget, nem tudok közel kerülni a figurához. A film se libling, de megfogadom, hogy hamarosan újranézem. Meg aztán sok dologra jó gondolni, arra viszont nem, hogy néhány óra múlva már odahaza vitézkedem. Alig több mint kétezer kilométer, semmiség. Állva is. A többiek jobban járnak, kevésbé elkoptatott nevekről számolnak be, Reviczky Imrééről, Fajó Erzsébetéről, kaland, menekülés, bújás és bújtatás, min múlik egy embermentő tevékenységének sikere. Jó érzés a magyar neveket látni a Világ Igaza névsorban.

Miután búcsút vesz tőlünk az intézet Európai Osztályának igazgatója, Richelle Budd Caplan, konstatálom, hogy nem csalás, nem ámítás, és még csak nem is parafrázis: hét nap van mögöttünk. Követtem, figyeltem, kicsit elfáradtam. Írtam, jegyzeteltem, és szégyellem, de egy pohár sört sem ittam meg. Azóta töröm a fejem, ez hogyan történhetett meg. És mennyi mindent nem írtam le! Mint például a lányokat. Egy ideig számoltam, akkor hetvenháromnál tartottam. Hogy ennyit, bizisten, hazahoznék házasodni. A haveroknak.

Ajándékot adunk az ajándékért. Chava és Szilvi, hű és figyelmes kísérőink. Ezek szép pillanatok, sokkal szebbek, mint a négy órától kezdődő utazgatás, busz, reptér, megint busz, újból reptér, csak belefér még egy kis busz, csak be kéne csekkolni, csak megkérdezik, miért voltam itt, magára hagytam-e a bőröndömet (isten őrizz!), volt-e bármi, van-e bármi, jó utat. Csak álldogálunk még egy kicsit, csak buszozunk még egy kicsit, csak okmányolunk még egy kicsit, jó utat. Pilledünk, beesteledik. A gép türelmetlenül morog odakint, s amikor úgy dönt, elegen vagyunk a fedélzeten, megmoccan. Végiggördül a pályán, kanyarokat vesz, de egyenletes a sebessége, semmi kapkodás. Majd, mint aki meggondolta magát, váratlanul megáll. De csak egy másodpercre. Mert utána aztán tényleg nekilódul.

Emelkedünk. Folyosói helyem van, hátradőlök, pihenek. Kicsit talán alszom is.

Bele a sűrű európai éjszakába. Odalent parázslanak a nagyvárosok.

Kiss László


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő